Délmagyar logó

2017. 09. 25. hétfő - Eufrozina, Kende 8°C | 19°C Még több cikk.

Megölték Bászájevet, a csecsen terroristavezért

Megölték Samil Bászájev csecsen terroristavezért és több társát hétfőre virradóra Ingusföldön - közölte Nyikolaj Patrusev, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) vezetője.
A tájékoztatás szerint Bászájevet, aki annak idején vállalta a 330 halálos áldozattal járó, 2004-es beszláni iskola elleni terrortámadást, több társával együtt ölték meg Ingusföldön. A terroristák arra készültek, hogy terrortámadást hajtanak végre a G8-ak szentpétervári csúcstalálkozójával egy időben Oroszország déli részében.

Patrusev elmondta, Bászájev megölését külföldi (hírszerzési) műveletek tették lehetővé elsősorban azokban az országokban, ahol a csecsen terroristák fegyvereket gyűjtöttek, és onnan eljuttatták Oroszországba.

Vlagyimir Putyin orosz elnök közölte, hogy Bászájev halála megérdemelt bosszú a beszláni gyerekekért, minden terrorcselekményért, amelyet elkövetett. Az államfő egyben utasítást adott arra, hogy mindenki, aki részt vett a csecsen vezér megölésében állami kitüntetést kapjon.

A csecsen szakadárok vezetése egyelőre tartózkodik attól, hogy kommentálja azt a moszkvai bejelentést, amely szerint megölték Samil Bászájev csecsen terroristavezért - jelentette a Kavkazcentr szakadár internetes honlap.

A híroldal igen gyorsan számolt be arról, hogy a "megszállók" jelentése szerint egy ingusföldi hadműveletben életét vesztette Samil Bászájev. Kiemelte azt is, hogy a hatóságok nem szolgáltak részletekkel a történtekről. Egyben felidézte: az orosz biztonsági erők hétfő reggel említést tettek arról, hogy Ingusföldön felrobbant egy kamion, aminek következtében négy felkelő meghalt.

Samil Bászájev 1965-ben született a Csecsenföld délkeleti részén fekvő Vegyenóban, nevét az oroszok ellen küzdő Sámil imámról kapta. A magát a muszlim vallás egyik szélsőségesen puritán irányzatához, a vahhábizmushoz tartozónak valló hadúr kétszer házasodott, s két - más források szerint több - gyermek apja.

A Moszkvában tanuló, számítógépekkel is kereskedő agráregyetemi hallgató a 90-es évek elején a Szovjetunió összeomlásával együtt járó regionális konfliktusokban és Afganisztánban tanulta ki a partizánmesterséget. 1991-ben kezdte karrierjét a hivatalosan Grúziához tartozó Abháziában, ahol a Tbiliszivel szemben harcoló, Oroszország-párti szeparatisták oldalára állt. Ezt követően az azeriekhez szegődött és soraikban küzdött a hivatalosan Azerbajdzsánhoz tartozó, túlnyomórészt örmények lakta tartomány, Hegyi Karabah fölötti ellenőrzésért folytatott, Azerbajdzsán és Örményország közötti háborúban.

1994-ben visszatért Csecsenföldre és részt vett a kaukázusi köztársaság Oroszország ellen vívott függetlenségi háborújában. Ekkor alapozta meg hírnevét, mint kiváló katona, 1996-ban ő volt a csecsen katonai erők főparancsnoka. Bászájev kipróbálta magát a politikában is: bár 1997 januárjában vereséget szenvedett Aszlan Maszhadovtól a csecsenföldi elnökválasztáson, egy évre rá átmenetileg övé lett a köztársaság kormányfői posztja.

Bászájev 1999 augusztusában lett Moszkva első számú ellensége, miután Hattáb szaúdi származású hadúrral együtt muszlim felkelést szított a Csecsenfölddel szomszédos orosz köztársaságban, Dagesztánban. E cselekedete, valamint Oroszországban elkövetett, összesen mintegy 300 halálos áldozattal járó merényletek miatt - amelyeket Moszkva bizonyítékok felmutatása nélkül a csecsenek művének titulált - indult meg 1999 október elsején az azóta is tartó második csecsenföldi háború, amelyben Bászájev szintén részt vett.

2000 januárjában a csecsen főváros, Groznij körül vívott harcokban súlyosan megsebesült: aknára lépett, és térdből amputálni kellett a jobb lábát. 2003 augusztusában Samil Bászájev felkerült az Egyesült Államokban összeállított, terrorizmussal kapcsolatba hozható személyeket tartalmazó listára.

Egy általa vezetett terrorcsoport ejtett túszul 1995-ben több mint ezer túszt Bugyonnovszk kórházában, az akcióban több mint 130-an meghaltak, s ő állhatott 2002-ben a moszkvai Dubrovka színház elleni támadás mögött is. Ő vállalta a felelősséget a 2004 szeptemberi 330 ártatlan - felerészben gyermek- áldozatokat követelő beszlani iskolai túszejtésért, Ahmed Kadirov Moszkva-párti csecsen elnök 2004. május 9-i meggyilkolásáért s több orosz területen elkövetett, számos halálos áldozatot követelő merénylet is az ő nevéhez fűződik. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) komoly vérdíjat tűzött ki fejére és első számú terroristaként bélyegezte meg. Bászájev 2005 augusztusában a szeparatista csecsen kormány helyettes vezetője lett.

hirado.hu/MTI

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A 3. helyért:

Németország–Portugália 3–1 (0–0) Tovább olvasom