Délmagyar logó

2018. 09. 19. szerda - Vilhelmina 17°C | 28°C Még több cikk.

Megszavazta az EP a Sargentini-jelentést - Szijjártó: ez a bevándorláspártiak bosszúja

A külgazdasági és külügyminiszter szerint a döntés csalással született. A Fidesz frakcióvezetője azt mondta, az EP döntése Soros György bosszúja.
Az Európai Parlament (EP) döntése a Sargentini-jelentés elfogadásáról a bevándorláspárti politikusok kicsinyes bosszúja - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdai sajtótájékoztatóján, Budapesten.

A tárcavezető hangsúlyozta: a dokumentum elfogadásával Magyarországot és a magyar embereket azért ítélik el, mert "bebizonyítottuk, hogy a migrációra nincs szükség és a migrációt meg lehet állítani".

Szijjártó Péter szerint a döntés csalással született, mert az európai szerződések egyértelmű rendelkezéseit figyelmen kívül hagyva a tartózkodó szavazatokat nem számolták bele a végeredménybe. A szükséges jogorvoslati lehetőségeket áttekintik - tette hozzá.
A külügyminiszter kiemelte: a döntés újabb világos bizonyítéka annak, hogy az EP-ben masszív többségben vannak a bevándorláspárti politikusok. Azt is tudtuk, de ma be is bizonyosodott: az Európai Néppártban (EPP) is többségben vannak a bevándorláspártiak - magyarázta.

Kifejtette: minden kétséget kizáróan lelepleződött a szándék egy május utáni koalíciókötésre, amelynek értelmében a liberálisok, a szociáldemokraták és a néppártiak most Magyarországot elítélő csoportjai között egy bevándorláspárti koalíció jönne létre azzal a céllal, hogy május után is bevándorláspárti politikát folytasson az EU, és legyen lehetőség bevándorlókkal elárasztani a kontinenst.

A tárcavezető úgy vélte, a döntésben szerepet játszott, hogy a döntéshozók tudták: Magyarország migrációpárti politikát soha nem fog elfogadni, végrehajtani, a magyarok világos döntést hoztak, hogy Magyarország soha nem lesz bevándorlóország.

Mint mondta, a magyarok arról is döntöttek, hogy csak "mi határozhatjuk meg, kivel akarunk együtt élni itt az országban", és a kormánynak kötelessége megvédeni az emberek biztonságát és a határokat.

Szijjártó Péter kijelentette: "minősített hazugságokkal van tele" a jelentés, ez egy "bevándorláspárti vádirat" Magyarországgal szemben. A kormány a cáfolatát tényszerűen egy 108 oldalas dokumentumban minden EP-képviselőnek eljuttatta, de a vita bebizonyította, hogy a tények nem számítottak - közölte.

Kitért arra: 69 megállapítás van a jelentésben, amelyből 13 olyan ügyre vonatkozik, amelyeket már elrendeztek. Ezeket újranyitja a jelentés, vagyis azt mondja, hogy felesleges megállapodni az uniós intézményekkel, mert egy másik intézmény bármikor újranyithatja az ügyet - mutatott rá.

A külügyminiszter szerint 19 olyan ügy van a jelentésben, amelynél folyamatban van a párbeszéd, az eljárás, a konzultáció. 37 hamis, hazug, méltatlan, alaptalan, Magyarországot sértő vád is van benne, ezeknek nincs közük a valósághoz - mondta, példaként említve, hogy antiszemitizmussal vádolja Magyarországot a jelentés, azt állítja, hogy nincs sajtószabadság az országban, és sérül az akadémiai szabadság.
Fotók: MTI/Illyés Tibor
Fotók: MTI/Illyés Tibor
Úgy látja, koncepciós eljárás zajlott, mert Sargentini úgy állította össze a jelentést, hogy hivatalos delegáció nem érkezett Magyarországra, kizárólag a kormány ellen nyíltan állást foglaló NGO-k véleményét vette figyelembe, és csalással fogadták el a dokumentumot.

Szijjártó Péter kiemelte: azért harcolnak, hogy olyan EP, Európai Bizottság és EPP legyen, ahol a bevándorlást ellenzők vannak többségben.

Kérdésre közölte: a Fidesz az EPP, a legerősebb pártcsalád tagja, és annak legsikeresebb pártja a saját hazájában élvezett támogatás alapján. Azonban világossá vált, hogy a migráció kérdésében komoly megosztottság van az EPP-n belül. Azért küzdünk, hogy "a mi álláspontunk kerüljön többségbe", hogy az EPP visszatérjen a kereszténydemokrata útra, ami az európai identitás megőrzését, a kereszténydemokrata hagyományokhoz való ragaszkodást jelenti - mondta. Ezért "küzdünk, amíg lehet" - fűzte hozzá.

***

Szijjártó Péter sajtótájékoztatót tart a Sargentini- jelentés szavazásával kapcsolatban.


Megszavazta az EP a magyar jogállamisági helyzetről szóló különjelentést

Megszavazta a magyar jogállamisági helyzetről szóló különjelentést szerdán az Európai Parlament (EP), a plenáris ülésen 448 igen szavazattal, 197 ellenében, 48 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők a dokumentumot.

A jelentés elfogadásához a leadott voksok több mint kétharmadára, valamint az összes képviselő abszolút többségének támogatására, vagyis legalább 376 szavazatra volt szükség, a tartózkodás nem számított leadott szavazatnak. Szükség volt a Fideszt is soraiban tudó Európai Néppárt legalább részleges támogatására is, s sajtóhírek szerint a belga, a finn, a görög, a holland, a lengyel, a luxemburgi, az osztrák, a portugál és a svéd tagpártok képviselői is igennel szavazhattak.

A zöldpárti Judith Sargentini által összeállított és az EP illetékes szakbizottságában korábban már nagy többséggel jóváhagyott dokumentum szerint Magyarországon fennáll a veszélye az uniós értékek súlyos és rendszerszintű sérülésének, ami indokolja az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását.

A magyar jogállamiság ügye a szavazás nyomán az uniós tagországok kormányainak tanácsa elé kerül, amely négyötödös többséggel dönt majd arról, valós-e a veszélye annak, hogy Magyarországon csorbulnak az Európai Unió alapértékei.

A szövegben számos aggályosnak ítélt kérdést felsoroltak az alkotmányossággal, a választási rendszerrel, az igazságszolgáltatás függetlenségével, a korrupcióval kapcsolatban, ahogy a véleménynyilvánítás, a tudományos élet, az egyesülés és a vallás szabadságával, a kisebbségek és a menedékkérők jogaival, az egyenlő bánásmóddal összefüggésben is.

A hetes cikk olyan többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely az uniós alapértékek súlyos és rendszerszintű megsértése esetén végső soron akár az érintett állam szavazati jogának felfüggesztésével vagy más komoly szankcióval is járhat, de ehhez az összes többi EU-tag egyöntetű támogatására van szükség, amit elemzők szinte kizártnak tartanak.

Lengyelország nem szavazza meg a Magyarországgal szembeni esetleges EU-s szankciókat

Lengyelország a Magyarországgal szembeni esetleges szankciók ellen fog szavazni az európai intézményrendszer különböző fórumain - közölte a lengyel külügyminisztérium szerdán.

A tárca honlapján megjelent közlemény szerint Lengyelország külügyminisztériuma aggodalommal tekint az Európai Parlament szerdai döntésére, amely támogatja Magyarország ellen az uniós alapszerződés hetes cikke szerint indítandó eljárást.

Hangsúlyozták: "minden EU-tagállamnak szuverén joga olyan belső reformokat végrehajtani, amelyeket megfelelőnek tart. Az egyes tagállamokkal szemben indított eljárások egyedül azt a célt szolgálják, hogy a tagállamok közötti megosztottság mélyüljön, egyúttal pedig az állampolgárok európai intézményekbe vetett hite tovább csökkenjen".

Lengyel igazságügyi miniszter: Lengyelország támogatni fogja Magyarországot a támadás elhárításában

Demokrácia elleni merényletnek minősítette a Sargentini-jelentés megszavazását Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter szerdán a lengyel közszolgálati televízióban, aláhúzva: Lengyelország támogatni fogja Magyarországot e támadás elhárításában.

"Bizonyos értelemben ez egy demokrácia elleni merénylet, hiszen nincs olyan európai ország, amelynek kormánya ilyen magas társadalmi támogatást élvezne" - jelentette ki Ziobro.

Egyetértett Orbán Viktor előző napi strasbourgi beszédében elhangzott szavaival, miszerint az uniós alapszerződés 7. cikke szerinti eljárás kezdeményezése büntetés a migráció ügyében képviselt magyar álláspontért.

Ziobro szerint Magyarország és Orbán Viktor nagy érdeme, hogy a bevándorlás témájában "merészelt szembeszállni Európa befolyásos embereivel, köztük Angela Merkel német kancellárral" és "megmondani, hogy nem egyezünk bele az Európára nézve valódi biztonsági veszélyt jelentő, Afrikából és más országokból érkező emberek millióinak szabad beáramlásába".

A lengyel miniszter szerint "a magyarok elhárítják az EU részéről őket érő támadást". "Lengyelország ebben segíteni és támogatni fogja Magyarországot" - hangsúlyozta Zbigniew Ziobro.

Román liberális EP-képviselő: kettős mércén alapul Magyarország elmarasztalása

Kettős mércén alapuló, politikailag elhibázott lépésnek nevezte Magyarország elmarasztalását szerdán Norica Nicolai román európai parlamenti képviselő, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) képviselőcsoport egyik alelnöke.

Az EP liberális frakciójának tisztségviselőjét a Mediafax hírügynökség kérdezte az Európai Parlamentben (EP) elfogadott Sargentini-jelentésről.

"Szerintem politikailag elhibázott lépés, mert Magyarország egy sor problémát megoldott azok közül, amelyeket az Európai Bizottság felvetett. Nem tartom szerencsésnek ezt a megoldást, már csak azért sem, mert (Lengyelország után) már a második olyan országról van szó, amely ilyen elbánással szembesül" - mutatott rá az EP-képviselő.

Nicolai kifejezte meggyőződését, hogy a Sargentini-jelentés kettős mércét alkalmaz, amikor a jogállamiság tiszteletben tartását értékeli az egyes tagállamokban.

"Szlovákiában is voltak gondok az igazságszolgáltatással, és senki nem tett erre megjegyzést. Olaszországban is érzékelhetők kisiklások, és ezeket sem tette senki szóvá" - idézte a román EP-képviselőt a Mediafax.

Norica Nicolai annak a - Romániában szintén ALDE-nak rövidített - bukaresti szociálliberális kormánykoalícióban részt vevő Liberálisok és Demokraták Szövetségének a képviselője, amelyet Calin Popescu Tariceanu szenátusi elnök alapított 2015-ben, miután a 140 éves múltra visszatekintő (Klaus Iohannis államfőt támogató) román Nemzeti Liberális Párt egy másik jobbközép párttal olvadt össze, és átigazolt az Európai Néppártba.

Nigel Farage: hamis az a felvetés, miszerint Magyarország nem demokrácia

Az "egész ötlet", hogy Magyarország már nem demokrácia és szélsőséges, autokrata, önkényuralmi rendszer kiépítése felé halad, teljességgel hamis - mondta Nigel Farage, a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája euroszkeptikus képviselőcsoport vezetője szerdán az M1 aktuális csatornának az aznap az Európai Parlamentben (EP) elfogadott Sargentini-jelentéssel kapcsolatban.

A brit politikus az M1 kérdésére elmondta, ami az EP-ben zajlik, az nem más, mint masszív hatalmi játszma. "Az önök értékeit Magyarországon, amelyek érdekében a választók elmentek szavazni, mert azt szerették volna, hogy azoknak képviselete legyen, az Európai Unió nem tartja tiszteletben" - fűzte hozzá.

Hangsúlyozta, hogy ez az Európai Unió - javarészben Soros György és a hozzá hasonlók támogatásával - le akarja rombolni a nemzetállamokat, és meg akarja változtatni az egész kontinens etnikai identitását, aki pedig ennek útjában áll, arról minden rosszat elmondanak.

"Nem is hiszem el, hogy egy olyan ember, mint Orbán Viktor, be tud ülni ebbe a terembe, és hagyja, hogy egy modernkori kommunista koncepciós pert játsszanak el vele, ahol felállnak az emberek, ujjal mutogatnak rá, kiabálnak vele. Mélységesen megalázó volt, nemcsak Magyarország, hanem személyesen az ő számára is" - mondta az euroszkeptikus képviselőcsoport vezetője az előző napi vitáról.

Járóka: a következő időszak alkalmat ad arra, hogy Magyarország elmagyarázza álláspontját

A következő időszak alkalmat fog adni a viták rendezésére, ugyanis a  magyar jogállamisági helyzetről szóló különjelentésről tartott európai parlamenti szavazás eredménye lehetőséget biztosít Magyarországnak arra, hogy érdemben el tudja magyarázni régóta hangoztatott álláspontját, s minden felvetett kérdést áttárgyalva bizonyítsa igazát - mondta Járóka Lívia fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő az MTI-nek telefonon adott nyilatkozatában szerdán.

A képviselő, miután az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén megszavazta a jelentést, pozitív fejleménynek nevezte, hogy a következő hónapokban sokat és nyíltan beszélni lehet a felvetett problémákról.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy a Magyarországra irányuló figyelem lehetőséget biztosít arra, hogy a delegációk személyesen, a helyszínre utazva győződjenek meg a magyar kormánypárt számos területet érintő, előremutató intézkedéseiről. Arról is, hogy valótlanok azok az állítások, amelyek szerint szélsőséges csoportok tartják félelemben az utcákat, vagy az, hogy elviselhetetlen az országban tapasztalható ellenséges hangulat a romákkal szemben. Magyarország szívesen bemutatja a roma oktatási programját, ahogy a roma gyerekek elleni szegregációt uniós szinten tárgyaló roma származású osztályvezető tevékenységét is - mondta.

Hozzátette: az, hogy a közelgő megbeszélésekre sor kerülhet, azért is jó, mert a felvetett problémákra a magyar kormánypártnak vannak javaslatai. Így van a szegénység felszámolása, a migráció, az integráció okozta nehézségek és számos más terület esetében egyaránt.

Mint mondta, a szavazás eredménye "nem annyira tragikus", mint amilyennek sokan tartják. Nyilvánvaló, hogy a jelentés félreértéseken alapul, valamint az Európai Néppárt (EPP) megosztására irányult.

A képviselő véleménye szerint éppen jókor kerül sor a félreértések elkerülését célzó beszélgetésre a Néppárton belül, amit a keddi vitát követő megbeszélés hangulata is bizonyított. A jövő tavasszal esedékes európai parlamenti választások előtt az álláspontok tisztázására még van lehetőség, arra hogy ez által megerősödjön a csoport, aztán pedig "rá kell fordulni az egységes kampányra" - fogalmazott a politikus.

A zöldpárti Judith Sargentini által összeállított jelentés szerint Magyarországon fennáll a veszélye az uniós értékek súlyos és rendszerszintű sérülésének, ami indokolja az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását.

Lengyel kormányszóvivő: szolidárisak vagyunk Magyarországgal

A lengyel kormány nyugtalansággal fogadja az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás kezdeményezését Magyarországgal szemben, szolidáris Budapesttel - hangsúlyozta Joanna Kopcinska lengyel kormányszóvivő szerdán az MTI-nek nyilatkozva.

A szóvivő nyilatkozatában arra reagált, hogy az Európai Parlament (EP) elfogadta a magyarországi jogállamisági helyzetről szóló Sargentini-jelentést.

Leszögezte: az Európai Unió (EU) a tagállamok sajátos jogi, alkotmányjogi, történelmi hagyományainak kölcsönös tiszteletén alapszik, ezen elv tisztelete különösen az EU jelenlegi válsága fényében fontos.

Álláspontja szerint a döntés "nem járul hozzá az EU megerősítéséhez, sőt, veszélyezteti egységét, felesleges megosztást teremt".

Az EU "a párbeszéden alapszik, és az összes vitás kérdést éppen a párbeszéd, nem pedig a diktátum útján kell megoldani" - húzta alá Joanna Kopcinska.

Lengyelország ezért "nagy nyugtalansággal fogadja az EP mai döntéséről szóló információt" - mondta.

"Szolidárisak vagyunk a magyar nemzettel, amely nemrégiben a választásokon nagyon határozott demokratikus legitimációt adott Orbán Viktor kormányának" - hangoztatta a szóvivő.

Az Európa jövőjére vonatkozó döntéshozatalban "éppen az állampolgárok hangja - a tagállamok, valamint az egész EU polgáraié - kell, hogy döntő legyen" - fogalmazott Joanna Kopcinska.

Matteo Salvini támogatásáról biztosította Orbán Viktort

Matteo Salvini, a Liga olasz kormánypárt vezetője, belügyminiszter közösségi oldalán fejezte ki támogatását Orbán Viktornak az Európai Parlamentben (EP) tartott szavazást követően szerdán.

Bejegyzésében Matteo Salvini kiemelte Orbán Viktornak az EP-ben tartott előző napi beszéde azon mondatait, amelyekben a magyar kormányfő kijelentette, hogy Magyarország nem enged a zsarolásnak és megvédi határait.

A Liga vezetője bátornak nevezte Orbán Viktor szavait, és támogatását fejezte ki a magyar miniszterelnöknek. Matteo Salvini azt írta: "NEMET kell mondani a szankciókra, NEMET egy szabadon megválasztott kormány elítélésére".

Giorgia Meloni, az Olasz Testvérek (FdL) jobboldali párt parlamenti képviselőivel és szenátoraival Magyarország római nagykövetségénél tartott szolidaritási megmozdulást. Meloni, aki a márciusi olasz választási kampánya keretében Budapestre utazott, hogy Orbán Viktorral találkozzon, kijelentette: a FdL a magyar nép és Orbán Viktor oldalán áll, akit azért büntetnek, mert van bátorsága nemet mondani Európa iszlámosítására.

Maurizio Gasparri, a Silvio Berlusconi által vezetett Hajrá Olaszország (FI) szenátora hihetetlennek nevezte az EP "Orbán-ellenes" döntését. Kijelentette, a magyar miniszterelnök mindig magáénak mondhatja az olasz jobbközép elismerését azért az egyértelmű és következetes kiállásért, amellyel a keresztény értékeket és a saját történetére, szerepére, identitására büszke Európát védi. Az olasz politikus kiemelte, hogy az EP döntésének semmilyen következménye nem lesz, mivel a tagállamok kormányai ezt nem fogják megerősíteni.

Laura Boldrini a baloldali Szabadság és Egyenlőség (LeU) képviselője, a római parlament alsó házának volt elnöke üdvözölte a Magyarországról szóló EP-szavazás eredményét. A képviselő Giuseppe Conte kormányfőt kérdezte arról, hogy miként foglal állást, miután az egyik kormánypárt Liga a Sargentini-jelentésre igennel, a másik kormánypárt Öt Csillag Mozgalom (M5S) pedig nemmel voksolt.

Fideszes EP-képviselők: a döntés bevándorláspárti politikusok kicsinyes bosszúja

Jogi értelemben érvénytelen a magyar jogállamisági helyzetről szóló különjelentés európai parlamenti elfogadása, ugyanis csak a szavazási szabályok megsértésével sikerült elérni a kétharmados többséget - hangoztatták fideszes EP-képviselők a szerdai ülés után. A strasbourgi sajtótájékoztatón Szájer József kijelentette, hogy "a döntés bevándorláspárti politikusok kicsinyes bosszúja, egyben világos bizonyíték arra, hogy ők vannak többségben az uniós intézményekben".

"Magyarországot azért ítélik el, mert tudják, hogy soha nem fogja elfogadni a migránsbarát politikát" - mondta és a dokumentumot "hazugságokon alapuló, koncepciós vádiratnak" nevezte, amely tele van tárgyi tévedésekkel és kiforgatja a tényeket.

Hozzátette, a vizsgált ügyek túlnyomó része nem tartozik az Európai Unió hatáskörébe, a 69 megállapításból 13-at már rendeztek, számos másikról pedig még zajlik a kötelezettségszegési eljárás.

Szájer József úgy vélekedett, hogy a jelentést valójában nem fogadták el, ugyanis ha a tartózkodásokat is leadott szavazatnak számolták volna, akkor nem lett volna meg a szükséges kétharmados többség. Amennyiben ennek ellenére az Európai Unió Tanácsa megindítja végül az eljárást, akkor a kormány erre fog hivatkozni, ha pedig jogokat, kötelezettségeket akarnak eredeztetni a döntésből, akkor az Európai Bíróság előtt fogják érvényesíteni a magyar álláspontot - közölte.

Párttársa, Deutsch Tamás kiemelte, hogy az alapszerződés által előírt "világos, egyértelmű" szabályok alapján csak akkor lehetett volna elfogadni a dokumentumot, ha azt legalább 462-en támogatják, azonban mindössze 448 képviselő szavazott igennel.

"A bevándorláspárti többség bizonytalan volt, ezért kellett a jogi csűrés-csavarás. A jogértelmezés a politika szolgálólányává vált" - fogalmazott.

Deutsch Tamás megerősítette, hogy a kormánypártok országgyűlési határozati javaslatot fognak beterjeszteni, hogy "helyre tegyék" a jelentés megállapításait.

Az ugyancsak fideszes Gál Kinga abszurdnak nevezte az egész eljárást, és azon véleményének adott hangot, hogy a "hazugságokkal és csúsztatásokkal teli" jelentés készítése során kizárólag külföldről fizetett civil szervezetek véleményét vették figyelembe, a dokumentumnak pedig semmi köze a valósághoz.

"Újabb hosszú és sehova nem vezető folyamatnak nézünk elébe" - mondta Gál Kinga, aki szerint az EP nyomást akar gyakorolni Magyarországra, hogy változtasson migrációs álláspontján.

Az EP 448 igen szavazattal, 197 ellenében, 48 tartózkodás mellett fogadta el a magyar jogállamisági helyzetről szóló különjelentést, amelyben számos aggályosnak ítélt kérdést felsoroltak például az alkotmányossággal, a választási rendszerrel, az igazságszolgáltatás függetlenségével és a korrupcióval, illetve a tudományos élet, a véleménynyilvánítás, az egyesülés és a vallás szabadságával összefüggésben is.

A zöldpárti Judith Sargentini által összeállított értékelés szerint Magyarországon fennáll a veszélye az uniós értékek súlyos és rendszerszintű sérülésének, ami indokolja az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását.

A horvát jobboldali pártok nem támogatták a különjelentést

A horvát jobboldali pártok nem támogatták a magyar jogállamisági helyzetről szóló különjelentést az Európai Parlamentben (EP) - közölte az N1 horvát hírcsatornának adott interjúban szerdán Strasbourgban Dubravka Suica, a horvát kormányzó jobboldali párt, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) EP-képviselője.

Mint mondta, Magyarország szomszédos ország, amellyel jószomszédi viszonyt szeretnének ápolni.

Az európai bíróságok előtt számos eljárás folyik Magyarország ellen, amelyeknek meg kellene várni az eredményét - hangsúlyozta a képviselő.

Úgy vélte, jól döntöttek, hogy nemmel szavaztak.

Szavai szerint "a jelentés érdekes, így is, úgy is meg lehetett írni".

Kiemelte, hogy a szerző baloldali, a jelentés pedig szerinte az Európai Néppártot akarja megosztani, ami elfogadhatatlan a HDZ számára.

"Azt szeretnénk, ha a csoport egységes maradna. Jogot kaptunk a szabad döntésre, a szabad gondolkodásra. Úgy ítéltük meg, hogy a bíróság döntéséig mi így voksolunk. Semmi drasztikus dolog nem történt, mindenkit tiszteletben kell tartani, ez a demokrácia" - húzta alá Dubravka Suica.

A HDZ három képviselője mellett Marijana Petir, a Horvát Parasztpárt (HSS) és Ruza Tomasic, a Horvát Konzervatív Párt (HKS) európai parlamenti képviselője is a jelentés ellen szavazott.

Az EP szerdán kétharmados többséggel megszavazta a magyar jogállamiság helyzetéről szóló különjelentést. A jelentés elfogadásához azonban szükség volt a Fideszt is soraiban tudó Európai Néppárt legalább részleges támogatására. Sajtóhírek szerint a belga, a finn, a görög, a holland, a lengyel, a luxemburgi, az osztrák, a portugál és a svéd tagpártok képviselői is igennel szavazhattak.

A magyar jogállamiság ügye a szavazás nyomán az uniós tagországok miniszteri tanácsa elé kerül, amely négyötödös többséggel dönt majd arról, valódi-e a veszélye annak, hogy Magyarországon csorbulnak az Európai Unió alapértékei.

CDU-s politikus: története egyik legnagyobb hibáját követte el az EP

Története egyik legnagyobb hibáját követte el az Európai Parlament (EP) "Magyarország megbüntetésével" - jelentette ki a Sargentini-jelentés elfogadásáról Arnold Vaatz, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa, a CDU és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) közös szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakciójának helyettes vezetője szerdán Berlinben.

A magyar közmédiának adott nyilatkozatában kiemelte, hogy nagyon sajnálja az EP döntését, és azt is, hogy számos párttársa részt vett a "Magyarország elleni büntető akcióban".

Az EP döntésének "pusztító" hatása lesz, mert "a kelet-európai országok az eddiginél is komolyabban elgondolkodnak azon, hogy miként fordulhatnak el Európától" - mondta Arnold Vaatz.

A Sargentini-jelentésnek a magyar sajtó helyzetéről tett megállapításait bírálva hozzátette: a jelentés nyugat-európai készítői abból indulnak ki, hogy Nyugat-Európában teljes a sajtó szabadsága, holott a német média működését tekintve kérdés, hogy ez valóban így van-e.

Kocsis: az EP döntése Soros György bosszúja

Soros György bosszújának tartja a Fidesz frakcióvezetője az Európai Parlament (EP) szerdai döntését, amellyel elfogadta a magyar jogállamisági helyzetről szóló Sargentini-jelentést.

Kocsis Máté budapesti sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: Judith Sargentini zöldpárti EP-képviselő Soros György embere, a jelentés Soros szervezeteinek és médiumainak véleményére épül, az ő emberei szervezték meg az EP-ben a bevándorláspárti többséget a döntés mögé.

Hangsúlyozta ugyanakkor: "félreismer bennünket Soros György, ha azt gondolja, hogy engedünk a zsarolásnak, Magyarország nem enged ennek a zsarolásnak".

A magyar választók a kormányt és a kormánypártokat világos mandátummal látták el bevándorlásügyben, ebből "nem tudunk és nem is akarunk engedni", ezért az Országgyűlés válaszolni fog a bevándorláspárti EP-képviselőknek - mondta a frakcióvezető.

Közölte: politikai lépéseket fognak tenni, hogy megvédjék az országot a hamis és hazug vádaktól, és megvizsgálják annak lehetőségét is, hogy "jogi értelemben miként tudjuk magunkat megvédeni", a szerdai szavazás ugyanis egy teljesen nyilvánvaló csaláson alapul.

A jelentés elfogadásához ugyanis szükség lett volna a leadott szavazatok kétharmadára - magyarázta -, ez pedig nem volt meg. Az EP visszaélt a hatalmával és visszaélt a joggal, amikor a saját szabályait megszegve a tartózkodó szavazatokat nem vette figyelembe. Ez ellentétes a szabályokkal, ezért megvizsgálják a jogorvoslat lehetőségét - erősítette meg, kijelentve: egy jogilag érvénytelen döntés született, politikailag pedig nem fognak engedni a zsarolásnak.

A Fidesz-KDNP szerda este kezdődő kihelyezett frakcióülésének kiemelt témája lesz az EP-döntés - jelezte Kocsis Máté.

Tájékoztatása szerint a tanácskozás szerda este Orbán Viktor miniszterelnök helyzetértékelésével kezdődik, csütörtökön miniszteri beszámolókat hallgatnak meg, és megtárgyalják az őszi parlamenti ülésszak jogalkotási tervéhez fűződő kérdéseket.

Emellett megvitatják és elfogadják azt az országgyűlési határozattervezetet, amelyben válaszolni fognak az EP bevándorláspárti képviselőinek, és amelyet a Ház elé terjesztenek a jövő héten.

A Sargentini-jelentéshez való európai néppárti hozzáállást firtató kérdésre a frakcióvezető azt válaszolta: a néppárt is megosztott, a törésvonal pedig a bevándorláshoz való viszonyulásban keresendő. Ezek a viták jövő májusig bizonyára eltartanak majd, amikor az EP-választáson az európai polgárok mondhatnak véleményt - tette hozzá.

Azt is mondta, vannak olyanok, akik örülnének, ha a Fideszt kizárnák a néppártból, de szerinte a vitákat a pártcsaládon belül kell elrendezni. "Az Európai Néppártból mi magunk nem kívánunk kilépni" - jelentette ki, hozzátéve, a Fidesz azért dolgozik, hogy a jövő évi EP-választáson a néppártot erősítse. Szerinte a néppártnak a bevándorlás kérdésében egységes és határozott álláspontot kellene elfoglalnia.

Arra a felvetésre, hogy Sebastian Kurz osztrák kancellár pártja is támogatta a Sargentini-jelentést, Kocsis Máté úgy reagált: Magyarországnak nem az a fontos, hogy az osztrák kancellár mit gondol a Fideszről, hanem hogy mit gondol a bevándorlásról. Hozzátette, nem gondolja, hogy ez a magatartás, amelynek a szempontjait nem ismerik, jelentősen rontaná a magyar-osztrák kapcsolatokat.

A cseh képviselőház alelnöke elutasította és bírálta az EP döntésé

Petr Fiala, a cseh képviselőház alelnöke nagy hibának minősítette az Európai Parlament döntését, miszerint megindulhat az eljárás Magyarországgal szemben az uniós alapszerződés hetedik cikke alapján.

"Ez nagy hiba" - jelentette ki Petr Fiala szerdán a cseh közszolgálati hírtelevízióban (CT24). "Az ilyen lépések ahhoz vezetnek, hogy az államok kölcsönösen nem bíznak egymásban" - tette hozzá.

A jobboldali politikusnak, aki az ellenzéki Polgári Demokratikus Párt (ODS) elnöke, az a meggyőződése, hogy "ez nem jó út az európai együttműködés megerősítéséhez".

Petr Fiala szerint Csehországnak egyetlen lehetősége van, mégpedig az, hogy kiálljon visegrádi szövetségesei, Magyarország és Lengyelország mellett.

Lengyel parlamenti alelnök: a döntés megkérdőjelezi az EU egységét

Az uniós alapszerződés hetedik cikke szerinti eljárás kezdeményezése Magyarországgal szemben megkérdőjelezi az Európai Unión (EU9 belüli szolidaritást és egységet - hangsúlyozta szerdán az MTI-nek nyilatkozva Ryszard Terlecki, a lengyel alsóház alelnöke, a kormányzó Jog és Igazságosság frakcióvezetője.

Terlecki nyilatkozatában arra reagált, hogy az Európai Parlament (EP) elfogadta a magyarországi jogállamisági helyzetről szóló Sargentini-jelentést. A lengyel politikus szerint a lépés kockázatos, mert a jövő évi európai parlamenti választások előtt "megerősíti a széttartó tendenciákat".

Az alelnök kiemelte az erős EU fontosságát és kifogásolta: az uniós intézményekben "egyes személyek arra törekednek, hogy több sebességre osszák Európát". A közép-európai térség országait ez arra készteti, hogy megerősítsék együttműködésüket - szögezte le Terlecki.

Fideszes EP-képviselők: a döntés bevándorláspárti politikusok kicsinyes bosszúja

Jogi értelemben érvénytelen a magyar jogállamisági helyzetről szóló különjelentés európai parlamenti (EP-) elfogadása, ugyanis csak a szavazási szabályok megsértésével sikerült elérni a kétharmados többséget - hangoztatták fideszes EP-képviselők a szerdai ülés után.

A strasbourgi sajtótájékoztatón Szájer József kijelentette, hogy "a döntés bevándorláspárti politikusok kicsinyes bosszúja (...), Magyarországot azért ítélik el, mert tudják, hogy soha nem fogja elfogadni a migránsbarát politikát".

A dokumentumot Szájer József "hazugságokon alapuló, koncepciós vádiratnak" nevezte, amely tele van tárgyi tévedésekkel és kiforgatja a tényeket.

Hozzátette, a vizsgált ügyek túlnyomó része nem tartozik az Európai Unió hatáskörébe, a 69 megállapításból 13-at már rendeztek, számos másikról pedig még zajlik a kötelezettségszegési eljárás.

KDNP: az unió parlamentje kiállította a bizonyítványt magáról

A kormánypárti politikus szerint olyan szervezet mondott ítéletet, amelyik képtelen megőrizni a kontinens kultúráját, megvédeni a határait és növelni versenyképességét. Azt a tagállamot ítélték el, amelyik képes minderre - mutatott rá a KDNP frakcióvezetője.

Harrach Péter szerint nem nevezhető elegánsnak, hogy az ítélet egy fércmű alapján történt, ami a politikai hazugságok versenyében is dobogós helyre számíthat. Mint fogalmazott: az is tény, hogy a 2/3-os eredményt csak a tartózkodások kizárásával érték el.

Megjegyezte: ellenfeleik megnyilatkozásai során magas hőfokú gyűlöletet tapasztalhattak, de "ez természetesen nem befolyásolhat minket abban, hogy igazságunk tudatában folytassuk a küzdelmet és a belső építkezést."

A magyar jogállamisági helyzetről szóló különjelentést szerdán szavazta meg az Európai Parlament (EP), a plenáris ülésen 448 igen szavazattal, 197 ellenében, 48 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők a dokumentumot.

KDNP: Európa nagy veszélyben van

Európa ma nagy veszélyben van, mert parlamenti képviselői tévednek Európa gyökerei és pozíciója tekintetében - mondta Vejkey Imre, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezető-helyettese szerdán újságíróknak.

A kisebbik kormánypárt országgyűlési képviselője szerint az érintett képviselők Európa keresztény gyökereit nem veszik tudomásul, sőt kifejezetten tagadják, egyidejűleg azonban óvakodnak attól, nehogy bármivel is megsértsék a muzulmánokat, akikről azt képzelik, hogy örömmel veszik majd át az ő világi, multikulturális világképüket.

Európában ma a hamis szabadság eszméje uralkodik, mert olyan emberek irányítják Brüsszelből és Strasbourgból, akik felszabadítónak érzik magukat, túlkapásaikat pedig erkölcsi vívmányok módjára ünneplik. Európa fővédnökei ma nem a keresztény értékekből, hanem az általuk alkotott, úgymond egyetemes emberi jogokból "ácsolnak" maguknak hamis kereszténységet, hamis kereszténydemokráciát - értékelt Vejkey Imre.

Álláspontja szerint olyannyira elvakította ezeket az embereket egy utópikus jövő hiú és öntelt ábrándja, hogy már ösztönből is elfojtják a nemzeti-keresztény véleményeket a "szabadság és a tolerancia" nevében.

Vejkey Imre kijelentette: az igazi Európa a kereszténység jegyét viseli magán, az igazi Európa védjegye a nemzetállam.

Arra szólított fel, hogy "ne adjuk fel alapelveinket és mércéinket, vagyis ne adjuk fel a szabadságunkat és Istenbe vetett hitünket, még akkor sem, ha az Európai Parlament és a bizottság hangja hangosabb a miénknél", ők ugyanis nem a többség, csak egy hangos kisebbség.

A KDNP-s politikus úgy fogalmazott: ebben a harcban jó magyarnak lenni.

"Büszkék vagyunk arra, hogy támadnak minket ezeréves értékeink miatt" - folytatta, hozzátéve: az igazság a mi oldalunkon áll. Kijelentette: "nem kérünk progresszív jövőjükből, nem kérünk a gondolatrendőrségükből, mely már a mai szavazáson is büntetni akar".

Ők attól félnek, hogy egyre több követőnk lesz a velük szembeni ellenállás területén, s ezáltal egyre több nemzet fog nekik ellentmondani - mondta Vejkey Imre.

Elfogadták a jelentést

Megszavazta a magyar jogállamisági helyzetről szóló különjelentést szerdán az Európai Parlament (EP), a plenáris ülésen 448 igen szavazattal, 197 ellenében, 48 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők a dokumentumot.
Az Európai Parlament képviselői szavaznak a Sargentini-jelentésről a parlament plenáris ülésén, Strasbourgban 2018. szeptember 12-én. Fotó: MTI
Az Európai Parlament képviselői szavaznak a Sargentini-jelentésről a parlament plenáris ülésén, Strasbourgban 2018. szeptember 12-én.
Fotó: MTI
 

Salvini: a Liga a jelentés ellen szavaz

A Liga képviselői a Sargentini-jelentés ellen szavaznak az Európai Parlamentben szerdán - tudatta az olasz kormánypárt vezetője közösségi oldalán szerdán.

Nem lehet népeket és szabadon választott kormányokat elítélni, főleg ha ellenőrizni akarják az ellenőrizetlen migrációt - írta Matteo Salvini.

A Liga vezetője a RAI olasz közszolgálati televízió népszerű politikai talk-show-jában, a Porta a Portában kedd éjszaka elmondta: olyan új európai erőben gondolkodik, amelyet az Európai Néppárt és egy alakuló, a nacionalistákat, populistákat egyesítő szervezet alkotna.

Matteo Salvini kifejtette, a Liga és európai szövetségesei azon dolgoznak, hogy a tavaszi európai parlamenti választások révén új erőviszony jöjjön létre Európában.

"El akarjuk végre távolítani az Európát rosszul kormányzó baloldalt, megszüntetve a szocialista-kereszténydemokrata kettősséget" - jelentette ki.

A Liga mellett a Hajrá Olaszország európai parlamenti képviselői sem támogatják a Magyarországgal szembeni uniós fellépést. Olasz sajtóértesülések szerint Silvio Berlusconi, a párt elnöke ezt telefonon tudatta Orbán Viktorral.

A másik olasz kormánypárt, a baloldali Öt Csillag Mozgalom (M5S) EP-frakciója megszavazza a Sargentini-jelentést. Az M5S blogján közölt magyarázat szerint "Orbán Merkel, Berlusconi és Juncker szövetségese, és nem Olaszország barátja, ezt bizonyítja minden egyes alkalommal, amikor nemet mond a (migránsok) áthelyezésére".

Matteo Salvini ezt úgy kommentálta, hogy a két olasz kormánypárt ellentétes EP-voksa nem jelent problémát.  

Az EP-ben a Ligának 6, a FI-nek 11 képviselője van, az M5S 14 fős küldöttséggel bír, a balközép Demokrata Párt (PD) pedig 26 képviselővel rendelkezik.

Kormányszóvivő: kirajzolódtak az EP-választások előtti erők

Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint a Sargentini-jelentés vitájában megmutatkoztak az európai parlamenti (EP) választások előtti küzdelem lényegi elemei, az összecsapó erők.

A kormányszóvivő a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában szerda reggel azt mondta: azért is érdemes belenézni a keddi vitába, mert az pontos képet ad a Magyarország elleni "boszorkányüldözésről, koncepciós eljárásról". A vitában mindenki megszólalt, és elárulta magát - értékelt.

Kovács Zoltán szerint a vitában és a szerdai szavazáskor is kiderül, ki az, aki az új bevándorláspárti projektet támogatja, s ki az, aki az illegális migrációt megállító, a nemzeti identitást büszkén vállaló Európát szeretne.

A kormányszóvivő kiemelte: óriási kihívással néz szembe Európa. Sokan - köztük a Soros György-féle civil szerveztek, a hozzá kapcsolódó üzleti érdekek, a baloldali liberális felfogás - elkerülhetetlennek, sőt kívánatosnak tartják az illegális migrációt, és egy olyan kontinenst szeretnének létrehozni, amely szakít hagyományaival, azzal az alapzattal, amin az európai kultúra létrejött. Ezzel szemben a magyar kormány szeretne megmaradni a nemzetek Európájánál, amely a nemzeti identitást erőnek tartja - jelentette ki.

Alapjogokért Központ: kezdjük a fától nem látni az erdőt

Kezdjük a fától nem látni az erdőt - minősítette a Sargentini-jelentés vitáját az m1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója.

Azt mondta, az Európai Unió nem cél, hanem eszköz, amelynek a tagállamok javát kell szolgálnia, márpedig a Sargentini-jelentés alapján megindítandó eljárás nem áll sem az unió, sem Magyarország érdekében.

A szakértő szerint Magyarország érdekeivel azért ellentétes ez az eljárás, mert "mondvacsinált és nem valós okok miatt, homályos fogalmakra - mint a demokrácia, az emberi jogok - hivatkozva", hatáskörön túlterjeszkedve, olyan területeken járna el, ahol az EU-nak nincs kompetenciája.

Közösségi szinten súlyos kérdéseket felvetve okoz jogbizonytalanságot az eljárás, ezzel hónapokra, évekre az instabilitás növelése felé hatva - közölte Szánthó Miklós.
 

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szijjártó Péter: csalással hozott döntést az EP

Szijjártó Péter: csalással hozott döntést az EP
A nem és a tartózkodó szavazatok az igen szavazatokkal szemben állnak, most azonban úgy döntöttek,… Tovább olvasom