Délmagyar logó

2017. 09. 21. csütörtök - Máté, Mirella 12°C | 17°C Még több cikk.

Megszületett az Ab döntése a devizahitelekről!

Szerződések törvénnyel módosíthatók, ám érdekegyensúlyra kell törekedni - közölte az Alkotmánybíróság hétfőn.
Gulyás: meg kell várni a Kúria döntését a jogalkotással

Meg kell várni a Kúria döntését az új devizahitelezést érintő jogszabály megalkotásával - mondta Gulyás Gergely fideszes országgyűlési képviselő kedden a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában, az Alkotmánybíróság hétfői határozatára reagálva.

A politikus kérdésre válaszolva azt mondta: "nagyon nagy valószínűséggel lesz új jogszabály", de meg kell várni a Kúria ezzel kapcsolatos döntését, mert ha a Kúria a hitelezőknek kedvező döntést hoz az árfolyamrés, illetve az egyoldalú szerződésmódosítás kérdésében, akkor a törvényhozás feladata lényegesen kevesebb lesz, mint a másik esetben.

Hozzátette: azért sincs "az asztalfiókban" a jogszabálytervezet, csak szakértői vélemények, számítások mindennek a bankrendszerre gyakorolt hatásáról, mert "ma nem tudjuk eldönteni a kúriai döntés hiányában, hogy pontosan mire kell kiterjednie az Országgyűlés jogalkotási tevékenységének".

Arra a felvetésre, hogy a kormány most visszatérhet ahhoz a szándékához, hogy véglegesen, a jelenleg törlesztők számára is "eltüntetik a polcról" a devizahitelt mint terméket, és ez nem jelenthet mást, mint forintosítást, Gulyás Gergely azt mondta: ma a rögzített árfolyamon való törlesztés mindenki számára elérhető lehetőség. Mindenkinek azt javasolták, hogy éljen ezzel a lehetőséggel. Ha lesz olyan szabályozás, amely ennél is kedvezőbb, abból nem maradnak ki azok, akik beléptek az árfolyamgátba - hangsúlyozta a képviselő.

Az Alkotmánybíróság hétfőn a devizahitelekkel kapcsolatos alaptörvény-értelmezésében azt mondta ki, hogy törvénnyel módosíthatók korábban megkötött szerződések, ám ebben az esetben is figyelembe kell venni minden fél méltányos érdekeit, a megváltozott körülmények között is érdekegyensúlyra kell törekedni.

Bankszövetség: az Alkotmánybíróság hétfői határozata nem teremtett új helyzetet

Az Alkotmánybíróság hétfői határozata nem teremtett új helyzetet a devizahiteles szerződéseket érintően - közölte a Magyar Bankszövetség az MTI-vel hétfőn.

Kiemelik: a határozat egyértelművé tette, hogy az Alkotmánybíróságnak nem hatásköre az egyedi szerződések vizsgálata.

"A szerződésekkel és a bírósági gyakorlattal kapcsolatban a Kúria által kiadott múlt év decemberi vélemény továbbra is a mérvadó, amely általánosságban megerősítette a devizahitel szerződések érvényességét" - áll a bankszövetség közleményében.

Az Alkotmánybíróság (Ab) hétfőn a devizahitelekkel kapcsolatos alaptörvény-értelmezésében megállapította: törvénnyel módosíthatók a korábban megkötött szerződések, ám ebben az esetben is figyelembe kell venni minden fél méltányos érdekeit, a megváltozott körülmények között is érdekegyensúlyra kell törekedni.

A nyilvánosan kihirdetett határozat indoklása szerint a jogbiztonság követelménye akkor érvényesül, ha az állam jogszabállyal a szerződések tartalmát ugyanolyan feltételek fennállása esetén változtathatja meg, mint amit a rendes bírósági út követel meg, azaz ha a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötést követően olyan körülmény áll be, amely folytán a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti.

Az Ab eljárását kezdeményező kormány indítványának másik felvetésére reagálva az Ab kimondta: rendes bírósági ítéletnek azokat a konkrét jellemzőit, amelyek közvetlenül a fogyasztók jogainak védelmével kapcsolatos alaptörvény-ellenességet okoznák, alkotmányértelmezési hatáskörben nem lehet megállapítani. A gazdasági erőfölénnyel visszaélés elleni fellépésre és a fogyasztók jogainak védelmére irányuló alaptörvényi rendelkezésből közvetlenül következhet ugyan jogszabály alkotmányellenessége, de ennek megítélése függ a szabályozási környezettől.

Ab: szerződések törvénnyel módosíthatók, ám érdekegyensúlyra kell törekedni

Törvénnyel módosíthatók korábban megkötött szerződések, ám ebben az esetben is figyelembe kell venni minden fél méltányos érdekeit, a megváltozott körülmények között is érdekegyensúlyra kell törekedni - mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) devizahitelekkel kapcsolatos alaptörvény-értelmezésének nyilvános hirdetésén, Budapesten hétfőn.

Az Ab eljárását a kormány kezdeményezte, amely az indítványában részletesen ismertette az alaptörvény értelmezésének indokául szolgáló, devizahitelekkel összefüggésben felmerült konkrét problémát. E szerint a devizaárfolyamok váratlan, nagymértékű változása és a devizaalapú kölcsönök törlesztőrészleteinek növekedése a társadalom széles rétegei számára okoz nehézséget.

A kormány két, az alaptörvény értelmezésére irányuló konkrét kérdést tett fel indítványában, és ezek nyomán az Ab értelmezte az alaptörvény azon szabályait, amelyek a szerződések jogi megítélését, illetve törvényi úton való módosítását befolyásolhatják.

KDNP: van lehetőség a megkötött szerződések jogszabállyal történő módosítására

A KDNP szerint az Alkotmánybíróság a devizahitelekkel kapcsolatos alaptörvény-értelmezésével kijelölte a mozgásteret az adósok helyzetének méltányos könnyítésére.

Ezt a kisebbik kormánypárt közölte hétfőn az MTI-vel, egyúttal kiemelve, a családok pártja üdvözli, hogy az Alkotmánybíróság megállapította: a jogszabály a megkötött szerződések tartalmát kivételes esetben megváltoztathatja.

A devizahitelesek pereiben a polgári bírósági döntések már rámutattak arra, hogy miként változtathatók meg egy szerződés rendelkezései, ha olyan körülmény áll be, amely valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti - emlékeztettek.

Jelezték: amennyiben a jobbközép erők kapnak lehetőséget a kormányzásra az új parlamenti ciklusban, azt a munkát folytatnák - az igazságosság elve mentén -, amellyel eddig is devizaadósok százezreinek terhein enyhítettek.

Az Alkotmánybíróság (Ab) hétfőn a devizahitelekkel kapcsolatos alaptörvény-értelmezésében azt mondta ki, hogy törvénnyel módosíthatók korábban megkötött szerződések, ám ebben az esetben is figyelembe kell venni minden fél méltányos érdekeit, a megváltozott körülmények között is érdekegyensúlyra kell törekedni.

Az első kérdés alapján az Ab-nek értelmeznie kellett az alaptörvény erőfölénnyel való visszaéléssel szembeni fellépésre és a fogyasztók jogainak védelmére vonatkozó rendelkezését. A kormány azt kérdezte, hogy e szabályból közvetlenül levezethető-e valamely tömegesen alkalmazott, a fogyasztók számára egyoldalúan és jelentős hátrányt okozó módon meghatározott szerződési feltétel, illetve azt megerősítő bírósági ítélet, valamint ezek alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenessége.

Ezzel kapcsolatban az Ab megállapította, hogy az állam kötelezettsége a fogyasztók érdekeit védő, az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben fellépő intézményrendszer létrehozása és fenntartása, továbbá a fogyasztók jogait biztosító jogszabályok megalkotása. Nevesített fogyasztói jogok az alaptörvény alapján közvetlenül nem, csakis más jogszabály közbejöttével érvényesíthetők magánszemélyek szerződéses kapcsolataira.

Konkrét bírói döntés alaptörvény-ellenességének megállapítására az Ab jogosult, ám jelen eljárás alkotmányértelmezési hatáskörében nem lehet megállapítani bírósági ítéletnek azokat a konkrét jellemzőit, amelyek közvetlenül a vizsgált alaptörvényi rendelkezésből eredő alaptörvény-ellenességet okozhatnának.

Továbbá az Ab kimondta azt is, hogy a vizsgált alaptörvényi rendelkezésből közvetlenül következhet valamely jogszabály alkotmányellenessége, ennek megítélésénél azonban figyelembe kell venni a vizsgált rendelkezés szabályozási környezetét is.

A kormány indítványának második kérdése alapján az Ab-nek értelmeznie kellett az emberi méltóság védelméhez való jogot és a jogállamhoz tartozó jogbiztonságot abból a szempontból, hogy milyen alkotmányossági feltételekkel kerülhet sor fennálló szerződéseknek jogszabály útján történő módosítására.

Az Ab az emberi méltóság, a jogbiztonság és a fogyasztói jogok védelmének értelmezése során megállapította, hogy jogszabály a hatályba lépése előtt megkötött szerződések tartalmát kivételesen módosíthatja.

Az Ab emlékeztetett arra, hogy különösen a hosszú évekig fennálló szerződési jogviszonyokra a jelentős gazdasági - esetleg politikai -, társadalmi változások számottevő hatást gyakorolhatnak. A szerződéskötéskor előre nem látott körülmények lényegesen megváltoztathatják a szerződő felek helyzetét, a jogok és kötelezettségek arányát, és valamelyikük számára rendkívül terhessé vagy egyenesen lehetetlenné tehetik a szerződés változatlan tartalommal történő fenntartását, teljesítését. Ezekben a rendkívüli változást előidéző esetekben a törvények lehetővé teszik, hogy az egyes egyedi jogviszonyokba a bíróság beavatkozzon, továbbá ha a társadalmi méretű változások a szerződések nagy tömegét érintik, indokolt, hogy a jogviszonyok megváltoztatására a törvényhozás dolgozzon ki általános megoldást.

A jogalkotó azonban - akárcsak a bíróság - akkor jogosult a már fennálló és tartós szerződési jogviszonyokat módosítani, ha a szerződéskötést követően beállt valamely körülmény folytán a szerződés fenntartása változatlan tartalommal valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti, a körülményváltozás nem volt ésszerűen előrelátható, továbbá, ha az túlmegy a normális változás kockázatán.

A törvényhozó feladata meghatározni és a törvényhozó felelőssége eldönteni, hogy melyek azok a területek, amelyeken a beavatkozás már jogalkotási követelmény. A beavatkozás alkotmányosságáról az Ab jogosult dönteni, ugyanúgy, ahogy az egyes, konkrét szerződések ügyében a bíróság járhat el és a szükséges feltételek fennállása esetén módosíthatja a szerződések tartalmát.

Az Ab szerint a jogbiztonság követelményei, a szerződéses szabadság, a megkötött szerződés teljesítésébe vetett bizalom akkor érvényesül, ha az egyedi szerződések bírói úton való módosítása feltételeitől a jogalkotó a szerződések tömegének módosításakor nem térhet el. A bírói szerződésmódosítás a magánfelek eltérő érdekeinek új egyensúlyba hozására alkalmas eszköz az eset összes körülményeinek mérlegelésével. A törvényi úton történő szerződésmódosításnak is, amennyire lehet, mindegyik fél méltányos érdekeit figyelembe kell vennie, vagyis az ilyen szerződésmódosításnak is érdekegyensúlyra kell törekednie a megváltozott körülmények mellett.

A testület a határozatában kitért arra, hogy alkotmányértelmezési hatáskörében elvont értelmezést végez, amely szükségképpen általános megállapításokhoz vezet, abból nem következik egy konkrétan meghatározott tartalmú jogalkotói feladat.

"Az értelmezett alaptörvénnyel az indítványra okot adó probléma megoldására irányuló számos megoldás összhangban lehet, ezek közül választani a jogalkotó feladata" - áll az Ab honlapján olvasható határozat indoklásában.

A három párhuzamos indoklást megfogalmazó - azaz a határozat rendelkező részével egyetértő, de indokolását kiegészítő - alkotmánybíró egyike, Juhász Imre arra mutatott rá: szükséges lett volna külön is kiemelni a forint-, illetve devizahitelesek kapcsán a diszkrimináció tilalmát, amelyre a jogalkotónak a szabályozás során tekintettel kell lennie.

"Véleményem szerint azok, akik a devizaalapú hitelezés jogszabályi és piaci bevezetését követően, de még a gazdasági válságot megelőző időszakban, Magyarországon, magyarországi lakóingatlan megvásárlására, magyar jogi személy pénzintézettől - a deviza és a forinthitel közötti választást illetően szabad belátáson alapuló mérlegeléssel - jelzálogkölcsönt vettek fel, azonos csoportba tartozónak tekintendők. (...) Ezzel ellentétes értelmezés a jogalkotás során ahhoz vezetne, hogy az árfolyamkockázatot vállaló, de alacsonyabb kamatot fizető devizahitelesek - alkotmányos indok nélkül - kedvezőbb helyzetbe kerülnek azoknál, akik forintban adósodtak el és az árfolyamkockázat kizárása érdekében vállalták a forinthitel jóval magasabb kamatának folyamatos fizetését."

A határozathoz különvéleményt a 15 fős testületből egyedül Pokol Béla alkotmánybíró fűzött.


A Fidesz teljesen kivezetné a lakáscélú devizahitel-szerződéseket

Ha a Fidesz marad kormányon, teljes egészében kivezeti a piacról a lakáscélú, jelzálogalapú devizahitel-szerződéseket - jelentette ki Gulyás Gergely, a Fidesz országgyűlési képviselője budapesti sajtótájékoztatóján.

Az Alkotmánybíróság (Ab) hétfőn a devizahitelekkel kapcsolatos alaptörvény-értelmezésében azt mondta ki, hogy törvénnyel módosíthatók korábban megkötött szerződések, ám ebben az esetben is figyelembe kell venni minden fél méltányos érdekeit, a megváltozott körülmények között is érdekegyensúlyra kell törekedni.

Gulyás Gergely a Fidesz nevében üdvözölte az Ab határozatát, amely szerinte világos felhatalmazás arra, hogy a törvényhozó mit tehet a következő parlamenti ciklusban. A Fidesz célja, hogy egyetlen lakáscélú, jelzálogalapú devizahitel-szerződés se maradjon - tette egyértelművé.

Álláspontjuk szerint - folytatta - a mostani Ab-döntés után a Kúriának nincs oka tovább várni az egyoldalú szerződésmódosítás és az árfolyamrés ügyében. Az új Országgyűlésnek a Kúria - sajtóhírek szerint májusban várható - döntése után lesz lehetősége a helyzet "viszonylag gyors", néhány hét alatt történő rendezésére, mert a Kúria állásfoglalása után már egy hónappal a Ház előtt lehet az erről szóló javaslat - jelentette ki a politikus.

Olyan megoldást kell találni, amellyel fixen rögzíthetők a törlesztőrészletek - vázolta a terveket, megerősítve ugyanakkor, hogy méltánytalannak tartanák, ha a devizahitelesek előnybe kerülnének a forinthitelesekkel szemben. Főszabálynak nevezte, hogy a bankoknak kell viselniük a szerződésből adódó károkat, jelezte azonban, hogy azokból eddig is viselt az ügyfél és az állam is. A tehermegosztást nézve "előképként" lehet tekinteni a végtörlesztésre - fogalmazott.

Az Ab alaptörvény-értelmezéséről a Fidesz képviselője azt mondta, abból világosan kiderül, hogy az alkotmány hatékony védelmet biztosít az állampolgároknak mint fogyasztóknak. Olyan kivételes esetben, mint amilyen a fogyasztók számára előre nem látható, jelentős árfolyamváltozás, a körülmények alapvető megváltozásáról lehet beszélni, amely lehetőséget ad az Országgyűlésnek arra, hogy a szerződésekbe - a felek jogos érdekeire figyelemmel - törvényalkotással beleszóljon, azok tartalmát megváltoztassa - magyarázta.

Gulyás Gergely fontos lépéseknek nevezte a most véget érő parlamenti ciklusban hozott intézkedéseket - az árfolyamgát rendszerét, az eszközkezelőt és a végtörlesztést -, mert azokkal részben sikerült megoldani a 2010-ben örökölt helyzetet, a családoknak elviselhetetlen terhet jelentő devizahitel-problémát. Ezekkel eddig 362 ezer családnak segített a kormány - közölte.

A kormánypárti politikust arról is faggatták, hogy a Transparency International Magyarország számítása szerint - amelyet egyébként délután ismertetnek sajtótájékoztatón, de már most elhangzott kérdésként - a Fidesz, a kormány és a Civil Összefogás Fórum (CÖF) együtt eddig több mint kétmilliárd forintot költött a parlamenti választási kampányban. Gulyás Gergely erre úgy reagált: "örülünk annak, hogy a Transparency International is részt vesz a kampányban, mi az ő költségeiket nem fogjuk az MSZP költségeihez számítani".

Kijelentette: a Fidesz nem lát rá a CÖF gazdálkodására, egyúttal sérelmezte, hogy ugyanezeket a kutatásokat nem készítették el, amikor "2006-ban a Gyurcsány-kormány nagyságrendileg több pénzt költött el egyértelműen nem tájékoztatásra, hanem meghamisított adatokkal a választók félrevezetésére".

A Fidesz betartja a törvényi kereteket - mondta a párt országgyűlési képviselője.

Megszületett az Ab döntése a devizahitelekről!

Törvénnyel módosíthatók korábban megkötött szerződések, ám ebben az esetben is figyelembe kell venni minden fél méltányos érdekeit, a megváltozott körülmények között is érdekegyensúlyra kell törekedni - mondta ki devizahitelekkel kapcsolatos alaptörvény-értelmezésében az Alkotmánybíróság (Ab) hétfőn.

A nyilvánosan kihirdetett határozat indoklása szerint a jogbiztonság követelménye akkor érvényesül, ha az állam jogszabállyal a szerződések tartalmát ugyanolyan feltételek fennállása esetén változtathatja meg, mint amit a rendes bírósági út követel meg, azaz ha a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötést követően olyan körülmény áll be, amely folytán a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti.

A devizahitelesek ügyében döntött az Alkotmánybíróság. Fotó: MTI (galéria)

Az Ab eljárását kezdeményező kormány indítványának másik felvetésére reagálva az Ab kimondta: rendes bírósági ítéletnek azokat a konkrét jellemzőit, amelyek közvetlenül a fogyasztók jogainak védelmével kapcsolatos alaptörvény-ellenességet okoznák, alkotmányértelmezési hatáskörben nem lehet megállapítani. A gazdasági erőfölénnyel visszaélés elleni fellépésre és a fogyasztók jogainak védelmére irányuló alaptörvényi rendelkezésből közvetlenül következhet ugyan jogszabály alkotmányellenessége, de ennek megítélése függ a szabályozási környezettől.

Varga Mihály: az Alkotmánybíróság döntése visszaigazolta a kormány eddigi lépéseit

Az Alkotmánybíróság döntése visszaigazolta a kormány eddigi lépéseit, a kormány eddig is arra törekedett, hogy alkotmányos alapokon, érdekegyensúlyra törekvő döntéseket hozzon - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hétfőn újságíróknak.

Varga Mihály szerint mindennek köszönhető, hogy csökken a devizahitelesek aránya az országban, és csökkent az ország sérülékenysége.

Elmondta: fontos kérdés, hogy a parlamenti választások után a következő kormány a következő ciklusban mindenképpen folytassa a devizahitelek megszüntetést, kivezetését.

Alkotmányjogász: nem lehet megszüntetni egyoldalúan a kötelezettségeket


Az Alkotmánybíróság a hétfői döntésével nem zárta ki a lehetőségét annak, hogy a devizahiteles szerződésekhez hozzányúljanak - mondta az MTI megkeresésére Lövétei István alkotmányjogász.

Hozzátette: a testület ugyanakkor elővette a pacta sunt servanda (a megállapodásokat teljesíteni kell) klasszikus jogi elvet, alkotmányossági szempontból azzal a feltétellel enged belenyúlást az adott hitelviszonyok szerződéseibe, hogy a szolgáltatás és a kötelezettségek közti egyensúlyt továbbra is fenn kell tartani. Tehát senkinek nem lehet megszüntetni egyoldalúan a kötelezettségét, sem a hitelezőnek, sem az adósoknak - magyarázta Lövétei István.

Az alkotmányjogász úgy értékelte: az Alkotmánybíróság "visszadobta a labdát a polgári bíróság elé vagy a polgári jogszabályalkotás felé". Mint mondta, a szerződésekbe csak úgy lehet belenyúlni, hogy mindenkinek meg kell adni azt, ami a szerződések tartalma szerint illeti.

Lövétei István hangsúlyozta azt is, hogy az Alkotmánybíróság határozata nem ró kötelezettséget senkire, csak a módosítás lehetőségét mondja ki.

Az Alkotmánybíróság hétfőn nyilvánosan kihirdetett határozata szerint törvénnyel módosíthatók korábban megkötött szerződések, ám ebben az esetben is figyelembe kell venni minden fél méltányos érdekeit, a megváltozott körülmények között is érdekegyensúlyra kell törekedni.

A határozat indoklása szerint a jogbiztonság követelménye akkor érvényesül, ha az állam jogszabállyal a szerződések tartalmát ugyanolyan feltételek fennállása esetén változtathatja meg, mint amit a rendes bírósági út követel meg, azaz ha a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötést követően olyan körülmény áll be, amely folytán a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti.

Az Ab eljárását kezdeményező kormány indítványának másik felvetésére reagálva az Ab kimondta: rendes bírósági ítéletnek azokat a konkrét jellemzőit, amelyek közvetlenül a fogyasztók jogainak védelmével kapcsolatos alaptörvény-ellenességet okoznák, alkotmányértelmezési hatáskörben nem lehet megállapítani. A gazdasági erőfölénnyel visszaélés elleni fellépésre és a fogyasztók jogainak védelmére irányuló alaptörvényi rendelkezésből közvetlenül következhet ugyan jogszabály alkotmányellenessége, de ennek megítélése függ a szabályozási környezettől.

A devizahitelesek ügyében döntött az Alkotmánybíróság. Fotó: MTI (galéria)

Elemzők: az Ab-döntés elvi lehetőséget adott a szerződések utólagos módosítására

Piaci elemzők szerint az Alkotmánybíróság devizahitelekkel kapcsolatos állásfoglalása alapján elvileg ugyan módosíthatók visszamenőlegesen a szerződések, ám ennek feltételeit is megszabja a határozat. A szakértők a választások előtt nem várnak végleges döntést a devizahitelesek ügyében. Az OTP erősödött az Ab-határozat bejelentése után.

Török Bálint, a Buda-Cash Brókerház elemzője úgy véli, az Alkotmánybíróság határozata alapján adott az elvi lehetőség arra, hogy az Országgyűlés olyan törvényt hozzon, amellyel visszamenőleges hatállyal módosíthatja a devizahitel-szerződéseket. A határozatban megszabott feltételekből azonban véleménye szerint az is kiolvasható, hogy ha a kormány a bankszektorra próbálná tolni a terheket, akkor a bankok jó eséllyel megtámadhatják a jogszabályt az Alkotmánybíróságon.

Horváth Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. elemzője azt hangsúlyozta, hogy a választások előtti időszakban nem várható végleges döntés a kormány részről a devizahitelesek ügyében.

Véleménye szerint az OTP tőzsdei árfolyamán az látszik, hogy a piac sokkal rosszabbra számított, az Alkotmánybíróság határozatának ismertetése után ugyanis elkezdték vásárolni a bank papírjait.

A Fidesz teljesen kivezetné a lakáscélú szerződéseket

Ha a Fidesz marad kormányon, teljes egészében kivezeti a piacról a lakáscélú, jelzálogalapú devizahitel-szerződéseket - jelentette ki Gulyás Gergely, a Fidesz országgyűlési képviselője budapesti sajtótájékoztatóján.

Az Alkotmánybíróság (Ab) hétfőn a devizahitelekkel kapcsolatos alaptörvény-értelmezésében azt mondta ki, hogy törvénnyel módosíthatók korábban megkötött szerződések, ám ebben az esetben is figyelembe kell venni minden fél méltányos érdekeit, a megváltozott körülmények között is érdekegyensúlyra kell törekedni.

Gulyás Gergely a Fidesz nevében üdvözölte az Ab határozatát, amely szerinte világos felhatalmazás arra, hogy a törvényhozó mit tehet a következő parlamenti ciklusban.

Hozzátette: álláspontjuk szerint a mostani Ab-döntés után a Kúriának nincs oka tovább várni az egyoldalú szerződésmódosítás és az árfolyamrés ügyében.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Bujkál az új lottónyertes

Kilencven napja van bemutatni a nyertes szelvényét az ötös lottó nyertesének, aki 3 milliárd 54… Tovább olvasom