Délmagyar logó

2016. 09. 29. csütörtök - Mihály 12°C | 24°C

Megtorpant a hazai FMCG piac 2007-ben

A 2007. év során – a pesszimista várakozásokat részben igazolandó – a háztartások napi fogyasztási cikk-költéseiben az infláció mértékét figyelembe véve relatív csökkenés következett be az előző év azonos időszakához képest – állapítja meg a GfK Hungária Kereskedelmi Analízisek tanulmánya.
A kereskedelem koncentrációja tovább folytatódott; megtorpant az autós vásárlások súlyának növekedése és az FMCG költések immár 15 százaléka származik bankkártyás fizetésből.

A kiskereskedelmet érintő tavaly év eleji borúlátás indokoltnak bizonyult, mert elmaradt ugyan a napi fogyasztási cikkek piacának év elején jósolt drasztikus visszaesése, viszont a háztartások FMCG vásárlásainak növekedési üteme az éves szinten mért 8 százalékos inflációs ráta alatt maradt, ezzel a költések dinamikájában relatív csökkenést eredményezve. A 2008-ra prognosztizált gyorsuló gazdasági növekedés, valamint a becslések szerint 5 százalékra mérséklődő infláció azt vetíti előre, hogy 2008 második félévében a hazai kiskereskedelemben újra élénkülés várható.

A modern kereskedelmi csatornák 2007 során tovább erősödtek és immáron a hazai napi fogyasztási cikk forgalom több mint kétharmadát adják. Közülük is elsősorban a hipermarket és a diszkont csatorna forgalomalapú piaci részesedése emelkedett jelentősen, míg a hagyományos értékesítési csatornáknak számító független, illetve láncba szerveződött kisboltok együttes részesedése – az előző évek tendenciájának megfelelően – újra csökkent. A hipermarketek és a diszkontok együttesen a háztartások napi fogyasztási cikk vásárlásainak 43 százalékát adták 2007-ben szemben az előző év azonos időszakában mért 41 százalékkal. A kisboltok együttes fogalma ezzel szemben 29 százalékra apadt 2007-ben, mely csökkenés strukturális okokkal magyarázható: a kisboltok – egyebek mellett – versenyhátrányba kerültek a globális beszerzést folytató üzletláncokkal szemben az ár-árukészlet, csakúgy, mint az infrastruktúra terén (pl. parkoló hiánya). A csatorna piaci lehetőségeinek beszűkülését előidéző okok között érdemes továbbá megemlíteni a költségigényes marketingtevékenység korlátozott lehetőségeit. Évek óta tartó tendencia, hogy a nagyobb üzletláncok válnak a heti nagybevásárlások helyszínévé, ezzel együtt a kisboltokban történő vásárlás a napi szinten szükséges termékek beszerzése felé tolódik el.

Jól tükrözi ezt a tendenciát az is, hogy az egy vásárlás alkalmával elköltött pénzösszeg a kisboltok esetében – az elmúlt két év eredményei alapján – lényegesen alacsonyabb, mint a modern kereskedelmi csatornákban. Míg 2007-ben a kiskereskedelmi láncokhoz tartozó üzletekben egy vásárlás alkalmával átlagosan 1322 forintot hagytak a háztartások a kasszánál, a független kisboltokban ez 1042 forint volt szemben a hipermarketekben mért 4216 forinttal és a diszkont üzletekben jellemző 2244 forinttal.

A privát vásárlások számát tekintve 2007 során megtorpant az autós vásárlások súlyának emelkedő trendje, ami annak is köszönhető, hogy a jelentős számú boltnyitás miatt egyre több kiskereskedelmi üzlet került gyalogosan is elérhető közelségbe. Mindazonáltal az autós vásárlások esetében jóval magasabb az egy vásárlás alkalmával elköltött összeg: míg a vásárlások számának csupán 21 százalékát adták az autós beszerzések, addig a háztartások által elköltött összeg alapján fajlagosan jóval nagyobb részarányt, 42 százalékot képviselnek. Ezek a vásárlások – a vásárlás jellegéből adódóan – különösen nagy súllyal bírnak a C&C csatornában, ahol 2007-ben az összes beszerzés 93 százalékát autóval intézték a vásárlók. Hasonlóan magas arányuk a hipermarketekben (2007-ben 76 százalék), illetve a diszkontokban (2007-ben 47 százalék).

A kártyás fizetések aránya évek óta fokozatosan nő és jellemző módon a nagyobb összegű vásárlásokat fizetik a háztartások ilyen módon. 2007-ben 6 százalékra emelkedett a kártyás fizetések aránya (szemben a négy évvel korábbi 2 százalékos aránnyal). Az értékforgalom alapján ugyanez az arány 15 százalékra nőtt 2007-ben. A hipermarketekben a privát vásárlások összegének 32 százalékát kártyával egyenlítették ki a háztartások, míg a C&C csatornában ugyanez az arány 32 százalék volt. Legalacsonyabb a kártyahasználat jelentősége a kisboltokban, mind a lánchoz tartozó kis üzletek mind pedig a független kisboltok esetében a forgalom kevesebb mint 2 százaléka származik bankkártyás fizetésekből.

Olvasóink írták

  • 1. gy 2008. február 20. 20:26
    „Tessékmondani, mi az a FMCG költés?”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Veres János: nem lesz ingyenes osztogatás

Szerdai ülésén a kormány úgy döntött, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-nek március végéig kell… Tovább olvasom