Délmagyar logó

2017. 11. 24. péntek - Emma 4°C | 11°C Még több cikk.

Megtorpant a hazai lakások számának növekedése

Megtorpant a hazai lakások számának növekedése: míg 2003-ban 44 ezer új lakást vettek használatba, tavaly már csak 34 ezret.
A lakáshitelek állami támogatásának visszafogását mutatja, hogy a 2000 előtt felvett kölcsönök havi törlesztése átlagosan 23 ezer forint, a 2001-2003 között felvetteké 35 ezer, a 2003 utáni hiteleké pedig már 39 ezer forint. Jelenleg minden második lakásvásárlásra vesznek fel hitelt, amely a háztartások jövedelmének átlagosan már ötödét viszi el.

Mindez a Központi Statisztikai Hivatal "Társadalmi ellátórendszerek 2006" című átfogó jelentéséből derül ki.A 2005-ös, és részben 2006-os adatokat feldolgozó tanulmány alapján a mai magyar átlag lakásméret 78 négyzetméter, az átlagos vételár pedig 10,3 millió forint.

A költözők háromnegyede használt lakást vesz, az új építésűek aránya alig 14 százalék. A maradék az öröklés, illetve a bérlakás megvétele. Az országban most valamivel több, mint 4,1 millió lakás van. A lakásfenntartási költségek átlagos összege az elmúlt két évben az infláció kétszeresét meghaladó mértékben nőtt.

Az egy háztartásra jutó havi kiadás 2003 óta 22 ezerről 30 ezer forint közelébe emelkedett, amit a lakótelepi lakások havi rezsije még 2-3 ezer forinttal meg is halad. A KSH felhívja a figyelmet arra, hogy ráadásul a panellakások alapterülete elmarad az általában jellemző lakásmérettől.

A lakásszektorban a rendszerváltás óta nem csupán számbeli gyarapodás következett be, a minőség is javult. Az 1993 és 2005 közötti több, mint egy évtizedben átlagosan 22-ről 13 százalékra csökkent a komfortkövetelményeknek semmiben nem megfelelő lakások aránya. Legnagyobb a változás a Közép-magyarországi régióban, ahol már csak 7 százalék a komfort nélküli lakások aránya. Legrosszabb a helyzet a Dél-Alföldön, ahol minden ötödik lakás, ház rossz minőségű. A csatornázottság terén azonban változatlanul rossz a helyzet: a lakásoknak átlagosan még mindig csak kétharmada van bekötve a hálózatba, a községekben ez az arány mindössze 36 százalék.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Az emberek fele nem tud lehajolni a lábujjáig

Állóképességünk, fittségünk állandó felmérések célpontja. Legutóbb azt derítették ki a kutatók, hogy… Tovább olvasom