Délmagyar logó

2018. 01. 21. vasárnap - Ágnes -3°C | 4°C Még több cikk.

Megválogatják

a hulladékukat

A lakosság több mint kétharmada úgy látja, hogy a szelektív hulladékgyűjtés rendszere fejlődött a lakóhelyén, és a megkérdezettek 46 százaléka saját bevallása szerint szelektálja a háztartásában keletkező hulladékokat. Ez derül ki az Öko-Pannon Kht. országos reprezentatív közvélemény-kutatásából.
A csomagolási hulladékok hasznosítását koordináló Öko-Pannon Kht. 2006 decemberében végzett országos reprezentatív közvélemény-kutatást, amely bemutatja a 18 éven felüli magyar lakosság hulladékgyűjtési szokásait, vélekedését az elindított rendszerről, a helyi szolgáltatásokról, részvételi szándékát a szelektív hulladékgyűjtésben. A kutatás során több érdekes dologra is fény derült: nagy figyelmet kell fordítani a kisebb településen élők szelektálási lehetőségeinek javítására és a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos tájékoztatásra, de a gyűjtőrendszerek további fejlesztése is kívánatos.
A megkérdezettek 68 százalékának a településén lehetősége van a szelektív hulladékgyűjtésre, de a városokban, különösen a fővárosban (86 százalék) élők közül többen nyilatkoztak úgy, hogy a környezetükben megoldott a szelektív hulladékgyűjtés. A megkérdezettek több mint kétharmada, főleg a budapestiek és a nagyvárosiak szerint a rendszer elindítása óta fejlődtek a szelektív hulladékgyűjtés feltételei, míg a kisvárosban és községben élők közül többen gondolják ennek az ellenkezőjét.

A gyűjtősziget a legismertebb

A legelterjedtebb gyűjtési forma a gyűjtőszigetes megoldás (ahol működik szelektív gyűjtés, a válaszadók 92 százaléka ezt a megoldást ismeri), amelyet a házhoz menő gyűjtés követ 17 százalékkal és a megkérdezettek csupán 6 százaléka tud arról, hogy lakóhelyén hulladékudvarban is gyűjthető szelektált háztartási hulladék. Amennyiben csak egyféle gyűjtési módot lehetne választani, a megkérdezettek 37%-a a kényelmesebb, házhoz menő zsákos gyűjtési módszert preferálná, és 57 százalékuk maradna a szigeteknél. A gyűjtőszigetet főleg a magasabban iskolázott, városban élő 18–49 éves férfiak preferálják, míg a községekben élők, valamint többnyire a nők szeretnék, ha a településükön bevezetnék a házhoz menő, zsákos gyűjtési rendszert.
Jelenleg a szelektálók mintegy 46 százalékának maximum 100 métert kell megtennie a gyűjtőszigetig, de akadnak olyanok is – a gyűjtők 20 százaléka –, akik már most nem sajnálva a fáradságot, 500 méternél távolabb lévő gyűjtőszigetre is hajlandóak elvinni hulladékukat.

Lustaság vagy az ismeretek hiánya?

A szelektív hulladékgyűjtést elutasítók között 37 százalékban jelent meg a gyűjtés körülményessége indokként, miszerint nincs hely a lakásban és bonyolult szétválogatni a hulladékot. 32 százalékuk vélekedik úgy, hogy a gyűjtőszigetek messze vannak lakóhelyétől, míg 26 százalékuknál elsősorban az ismeretek hiánya (nem tudja, hol vannak a gyűjtőhelyek, nincs lehetősége, nem tudja, hogyan kell szelektálni stb.) az ok. A gyűjtőhelyek messzeségével leginkább a községekben élők, a szelektív gyűjtés körülményességével pedig a 29 év alattiak és a nagyvárosokban élők indokolták elutasító viselkedésüket.
Pozitív fejlemény, hogy azok körében, akik nem gyűjtenek szelektíven, összességében 70 százalék úgy nyilatkozott, hogy megfelelő körülmények között hajlandó lenne válogatva gyűjteni a hulladékot. Az alacsonyabb iskolai végzettség és a település méretének csökkenése negatívan befolyásolja a szelektálásra való hajlandóságot.
A megkérdezettek többsége abban látja a szelektív gyűjtésre való ösztönzés sikerességét, ha több gyűjtőedényt helyeznek ki a közterületre, és nagyobb figyelmet fordítanak a reklámra és tájékoztatásra, az iskolai oktatásra, míg mások a kommunális szolgáltatás árának csökkentésében látják a megoldást.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Élelmiszerboltba törtek be

Sopronban ismeretlenek betörtek a Kuruc körúton lévő egyik élelmiszerboltba, és onnan… Tovább olvasom