Délmagyar logó

2016. 12. 06. kedd - Miklós -5°C | 3°C

Méhészmatematika

A méhtartás Bertalan Imre szerint tiszta matematika. Számolnia kell a legelőterület nagyságával

A méhtartás Bertalan Imre szerint tiszta matematika. Számolnia kell a legelőterület nagyságával, a fiasítás mennyiségével, idejével és az alacsony árakkal, a növekvő szállítási kiadásokkal is. Ezért jó, hogy nemcsak méhész, hanem mérnök végzettsége is van. A Kisalföldi Méhészek Egyesületének alelnöke, Bertalan Imre célgépszerelőként gyárban, műszaki tanárként a győri Jedlik-iskolában dolgozott.

Felesége is pedagógus. Négy gyermeket nevelve nehezen jöttek ki fizetéseikből. Viszont apósától a férfi húsz éve méhcsaládokat kapott. Növelte számukat, így tartásuk keresetkiegészítést jelentett, mióta pedig elkészült a mézüzem, csak méhészkedéssel foglalkozik.
 
– Beleszerettem az állattartásnak ebbe a különleges ágába – állítja a méhész, s szavait bizonyítja, hogy diplomával rendelkezve járt szakmunkásképzőbe, kitanulta új szakmáját. Mestervizsgát is szerzett belőle. Úgy véli, önfegyelem kell ahhoz, hogy a gazda meg tudja teremteni az összhangot a saját és a méhek családjai közt. Figyelnie kell a rovarok fejlődési fázisaira, az abból adódó feladatokat nem szabad halogatnia. A szorgos kis állatkák diktálják a tempót, a termelőnek velük és a piac szereplőivel is versenyezniük kell. Mindezek miatt Bertalan Imre szerint a méhészet tiszta matematika. Számolnia kell a legeltetésre alkalmas terület nagyságával, a fiasítással, hogy mennyi petét rak az anyaméh, mikorra kelnek ki a dolgozók..., s jól kell kalkulálnia.
 
Az akácméz átvételi ára kilónként 500, a virágmézé 300 forint körüli. Ha van átvétel. Nagyáruházban egy kiló virágméz akciósan 700 forintért, kisebb kiszerelésben, 150 gramm 175 forintért kapható. Egykilónyi akácméz üvegben 1500 forintba, 230 gramm 507 forintba kerülhet.
Mézédes az élete? A férfi elmondta: az édesíti sorsát, hogy láthatja a méhcsaládok gyarapodását, ízlelheti a mézet. Az viszont megkeseríti mindennapjait, hogy kiszámíthatatlan a piac. Kezdődik a mézgyűjtési szezon, készülődik a vándorlásra, hogy szó szerint bejárja Tolnát-Baranyát, de annak ellenére, hogy a terméskilátások bizakodásra adnak okot, az a kérdés aggasztja: lesz-e, aki a mézet megveszi? Panaszkodott arra, hogy gondot okoz az atka, mert az élősködő ellen nincs biztos védelmet nyújtó szer és könnyen terjed, nagy pusztulást okoz.

Arra is, hogy csomagolva a magyar méz nem tud betörni a külföldi piacokra, csak felvásárlókon keresztül, akik nagy tételben veszik át. Leginkább pedig a túltermeléstől tart és attól, hogy a hazánkban tavaly termelt méz fele még eladatlan.
 
Amiért a magyar méhészek egy része Brüsszelben tüntetett, a forgalmazás szabályozásának megváltoztatása, az alelnök szerint nem elég a megoldáshoz. Úgy véli, az lenne jó, ha úgy változnának a megélhetési viszonyok, hogy mindazok megvehessék a mézet, akik szeretik és az iskolások biológiakönyvébe bekerülne, milyen az igazi méz. Saját helyzetét csak azért nem tartja kilátástalannak, mert az évek során több vevővel alakított ki kapcsolatot. Először szatyorral hordta áruját, aztán már teherautóval. Ma már egy áruházlánc beszállítója, de ehhez csomagolóüzemében a legszigorúbb előírásoknak kellett megfelelnie.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Lefoglalták az összes dalmáciai világítótornyot

A Robinzon-turizmus szerelmesei lefoglalták az összes világítótornyot az Adrián, Dubrovnik-Neretva… Tovább olvasom