Délmagyar logó

2017. 11. 20. hétfő - Jolán 1°C | 8°C Még több cikk.

''Mélyebben akarom érteni, amit írok''

A Fogság szerzője, Spiró György legszívesebben elbújna a média elől és az alkotással foglalkozna, a Sziesztának mégis szívesen válaszolt a kérdésekre könyvéről, életéről, meglátásairól.
Spiró György: A Csirkefej című drámám elején felakasztva lógó, döglött macska is én vagyok. A legellenszenvesebb alakot is magamból kell előcsiholnom. Fotó: Szük Ödön
– Írás közben érzi, hogy eleve sikerre vagy kudarcra ítélt a könyv? Mire számított a Fogság megírásakor?

– Nem tudhatom előre, hogy egy mű, amelyen sok éven át dolgozom, milyen társadalmi közegbe csöppen. Értek már kellemes és kellemetlen meglepetések. Az ember azért ír, mert élvezi, és mert szeretné, ha a szerettei örülnének neki. A Fogságot azért írtam, mert érdekelt a korszak, és szerettem volna megismerni. Annak is nagyon örültem volna, ha úgy ötezren elolvassák, az már olvasói siker. Eddig hatszor ennyi példányt adtak el belőle, erre nem számítottam.

– Mit gondol, a mai olvasási és könyvvásárlási kultúrát tekintve, meddig lesz ilyen népszerű?

– A népszerűség divat, hamar elmúlik, nem kell különösebb fontosságot tulajdonítani neki. A könyvek – mármint azok, amelyek az emberről mély tudással rendelkeznek, és ilyen kevés van – soha sem voltak nagyon erősek, általában eltűntek a ponyva áradatában. A gond azzal van, hogy ma ritkábban és kevesebben mondják meg az olvasni hajlamos embereknek, mely könyvekhez érdemes fordulniuk, mint néhány évtizeddel ezelőtt.

– Hogy képzel el egy közkönyvtárat húsz év múlva? Látja a saját könyveit a polcokon?

– Ideális esetben a magyar könyvtárak úgy fognak fejlődni, mint Amerikában, együtt az internetes hozzáféréssel és akkora szervezettséggel, hogy – mint többször tapasztaltam odakint – akár kiadatlan egyetemi disszertációt is megkap az ember egy hét alatt a világ bármelyik gyűjteményéből. Kevésbé ideális esetben a könyvtári könyveket ellopják, és már három-négy évvel ezelőtt kiadott könyvek sem elérhetők. Ezt tapasztalom ma.

– Milyen következtetéseket szokott levonni magában egy-egy siker vagy kudarc után?

– Technikai jellegű tanulságokat vonok le. Itt túl bőbeszédű voltam, ott elfelejtettem ábrázolni valami lényegeset, amott nem férkőztem bele elég jól az alakba, netalán nem találtam meg a formát, a hangot. Van úgy, hogy művészileg emiatt sikertelennek látok olyan művet is, amely kritikai vagy közönségsikert aratott. Az írás nagyrészt szakmai kérdés. A szakmát illik tudni. Folyamatosan tanulom.

Névjegy

Spiró György 1946. április 4-én született Budapesten. Magyar–orosz–szerb-horvát szakon diplomázott az ELTE-n. 1970–1971-ben a Magyar Rádióban újságíró-gyakornok. Az ELTE világirodalmi tanszéken 1978-tól, az esztétika tanszéken 1991-től tanított, 1997-ben habilitált, az esztétika és kommunikáció tanszéken egyetemi docens. 1975–1977 között, majd 1978-ban ösztöndíjas drámaíró és dramaturg volt a budapesti Nemzeti Színházban, 1981 és 1992 között dramaturg a kaposvári Csiky Gergely Színházban, 1992–1995-ben a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója, 1990–1997-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára volt.

– A könyvet elolvasó ismerőseim Uri személyében látják a könyv erejét, aki az ön számos személyes tulajdonságával bíró alak. Mennyi Uri lakik Sprió Györgyben, vagy mennyi Spiró György szállt Uriba?
– Erre azt szoktam mondani, hogy a Csirkefej című drámám elején felakasztva lógó, döglött macska is én vagyok. A legellenszenvesebb alakot is magamból kell előcsiholnom valamiképpen. Uriban némely biológiai adottságaimat valóban felhasználtam, főleg a hátrányosakat. De Uri lelkileg és szellemileg más, mint én vagyok. A döntő különbség az, hogy ő írott alak, én pedig éppen eleven személy vagyok. Élet és irodalom más szféra akkor is, ha az életet szeretnénk ábrázolni.

– Ön szerint köze van a könyv sikerének ahhoz, hogy számtalan „pesszimistán optimista" él az országban?

– Tapasztalataim szerint vannak ilyen magyarok, olyan magyarok, amolyan magyarok, akárcsak a többi népben. Mindig óvakodtam, hogy nehogy elkövessem Thomas Mann vagy Dosztojevszkij hibáját, akik egy-egy művükben (Doktor Faustus, Ördögök) a németség, illetve az oroszság szimbolikus figuráját próbálták megalkotni. Nincs tipikus magyar. Magyarok vannak.

– Mit jelent önnek a vallás, a hit és az egyház?

– Azt tapasztaltam mind a jelenben, mind a történelmi forrásokban, hogy az emberrel a vallásos hitre való képesség, olykor pedig a vallás kimondott éhe velejár. Én nem vagyok vallásos, de pont olyan vagyok, mint a többi ember. Nem vagyok hívő, de azt már rég nem állítom, hogy ateista lennék. Az ateista harcosan szembeszáll a vallás bármilyen formájával, én pedig – nem tudom, sajnálkozva-e, vagy rezignáltan – elismerem a létjogosultságát.

– Jézus általános ábrázolásával teljesen ellenkezik a Fogságban megjelenő öreg és kövér megváltó. Az öregséget még csak értem, hisz akkoriban öregembernek számított, aki krisztusi korba lépett. De mi a helyzet a testalkattal? A soványság egyben szenvedést, kínt is jelent, míg a kövérség ennek az ellentettje.

– Komoly irodalma van ennek a kérdésnek is, mint bárminek, ami Jézus kapcsán felmerülhet. Derék orvosok írtak erről, az Új Testamentum azon állítása alapján, hogy Jézus csak három órát szenvedett a kereszten. Következtetésük, mármint hogy Jézus idős volt és elhízott, ezért nem tudta magát tovább tartani, meglepett és elborzasztott, és eltűnődvén úgy találtam, hogy igazuk lehet. Jézus és társai aligha étkeztek kielégítően és rendszeresen. A nem kielégítő táplálkozásnak nem kizárólag soványság az eredménye, az ellenkezője is tipikus.

– Mivel foglalkozik mostanság, milyen tervei vannak?
– Befejeztem egy komédiát, Hamvas Béla Szilveszter című regényét írom színpadra. Szeretem a szerzőt, és bosszant, hogy egy szűk rétegen kívül nem ismerik. Adaptációim közül eddig ez a legnehezebb. A feladat voltaképpen megvalósíthatatlan, éppen ez izgatott benne.

Pozsgai Kitti

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nincs uniós program Európa legszegényebb diákjainak

Európa legszegényebb diákjainak jelentős része nem engedheti meg magának, hogy részt vegyen az EU… Tovább olvasom