Délmagyar logó

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 4°C

Mennyivel lesz drágább jövőre az élet?

A választási ígéretekkel ellentétben, úgy tűnik, nem csökken jövőre a személyi jövedelemadó, az áfaátsorolások miatt sokasodnak a terhek. Mindez a forint gyengítése és a vártnál kisebb gazdasági növekedés mellett. Jóléti rendszerváltás helyett drágulhat az élet jövőre.
Húsba vágó bejelentések boly- gatták fel a közvéleményt, a kormányzati elképzelések politikai vihart kavarnak. Várhatóan forró őszi parlamenti ülésszak elé nézünk. Munkatársunk annak járt utána: mi lesz jövőre, mennyire drágul az élet?

A személyi jövedelemadó csökkentésével kapcsolatos kormányzati ígéretek nem látszanak megvalósulni. Hogy miféle okok miatt, az nem igazán érdekli a választópolgárokat. Nagyobb fejtörést okozott viszont az a bejelentés, amely az általános forgalmiadó- (áfa) kulcsok jövőre tervezett „átsorolásáról" szólt.

Az adóintézkedésektől a Pénzügyminisztérium 550 milliárd forintos többletbevételt vár. A legnagyobb tételt az szja-tábla változatlanul hagyása illetve az áfakulcsok megváltoztatása jelenti.
A 2004-re szóló pénzügyminisztériumi prognózis szerint az infláció mértéke 4,3 százalékos lesz, többféle elemzés szerint is azonban elérheti a 6 százalékot. (Ebből egy százalékot maga az adórendszer módosítása „hoz".)

Áfa: három új kulcs

A tervek szerint az áfának jövőre 3 új kulcsa lesz. Az eddigi 0 kulcs 5 százalékra emelkedik. Az eddigi szabályozást mindenképpen meg kell változtatni az uniós csatlakozással, mert az Európai Unióban nem létezik 0 százalékos forgalmiadó-kulcs. Idetartoznak például a gyógyszerek és a tankönyvek, amelyek után most még nem kell áfát fizetni. Ide sorolandók azok a könyvek, amelyek a 12 százalékos kulcs alá tartoztak,

vagyis olcsóbbak lehetnek.
Új a 15 százalékos áfakulcs: az eddigi 12 százalékos termékek, szolgáltatások tartoznak bele, kivéve a távhő- és áramszolgáltatást, a személyszállítást, valamint a már említett könyvkiadást.
A felső kulcs 25-ről 23 százalékra mérséklődik, ám ez több esetben a gyakorlatban nem jár árcsökkenéssel. Ebbe a kategó-

riába „lép fel" például a személyszállítás, és a gáz kivételével a háztartási energia.

Italok, benzin, súlyadó

A dohány, a szeszes ital és az üzemanyagok fogyasztói ára attól, hogy áfakulcsuk 25 helyett 23 százalékos lesz, nem csökken, mert ezek árrését a rájuk rakódó egyéb, például jövedéki adó emelésével kompenzálják. A cigaretta adója 14,6 százalék helyett 17,6 százalékra emelkedne, a sör adója 7, a pezsgőé 9–10, az egyéb szeszes italoké 13 százalék lenne, a bor jövedéki adója literenként a mostani 5 helyett 12 forint. A benzin jövedéki adója 3 forinttal emelkedik, viszont a gázolajé 5 forinttal csökken, amihez még járul 2,40 forint az áfacsökkenésből.

A gépjárművek súlyadója most százkilónként 800 és ezer forint között változik, az önkormányzatok döntése szerint. Ezt már tavaly módosítani akarták egységesen 1000 forintra, ám a kedvezményezés elakadt. A mostani javaslat szerint egységesen 1200 forint lenne a százkilónkénti súlyadó. (Ebbe az önkormányzatoknak nem lenne beleszólásuk, de a súlyadó fele változatlanul náluk maradna.) Az autók körülbelül 10 százalékkal drágulnának amiatt, hogy az áfa helyett regisztrációs díj lesz...

Az áram augusztustól 9 százalékkal drágul (ez a lakosságnak még az idén plusz 8 milliárd forint kiadást jelent), jövőre az áfakulcsa 12-ről majdnem a duplájára, 23 százalékra nő. Számítások szerint a lakosságnak ez átlagosan havi 500 forint többletkiadást jelenthet. Ugyancsak majdnem a duplájára emelkedik a tömegközlekedés, a személyszállítás áfája, kihatásairól számítások híján még nem lehet beszélni.

Szakmai tiltakozások

A tervezett áfamódosítás miatt négy idegenforgalmi érdekvédelmi szervezet már tiltakozó levelet juttatott el a turisztikai államtitkárságra. Szerintük az intézkedés jövőre több mint 10 milliárd forintot von el a szállodáktól, éttermektől és a közétkeztetéstől. Fizetőképes vendég híján már így is bajban vannak. Ugyancsak tiltakoznak a lapkiadók a 12-ről 15 százalékosra növekvő áfa miatt, s azt szeretnék, ha a könyvekhez hasonlóan a lapok az 5 százalékos kulcsba soroltatnának.

Kormánypártiak is vitatják

S aztán nyilván sorra jönnek még majd a tiltakozások. A politikusok mindenesetre viharos őszi parlamenti nyitányra számítanak.
Papp József országgyűlési képviselő (MSZP) biztosra veszi, hogy ezek a kérdések az ülésszak kezdetén – a választási ígéretek tükrében – a frakcióban is élesen szóba kerülnek. Úgy gondolja képviselőként és polgármesterként is, hogy a bérekre és a szociális juttatásokra a jövőben különösen figyelni kell. Mivel a parlamentben most szünet van, egyelőre ő is a híradásokból figyeli a bejelentések hatását...

Szijjártó Péter ellenzéki országgyűlési képviselő úgy látja, az adótábláról van ugyan koalíciós vita, de nem várható tőle adócsökkenés. Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) sem hozta a várt eredményt. Fontosnak tartja megemlíteni azt is, hogy a spekuláció a forintra hosszú távon komoly következményekkel járhat, a forint gyengélkedése már a jövő évi költségvetésre nézve is súlyos, hiszen kevesebb pénz juthat jóléti kiadásokra. Szerinte a kormánypártiak „nem tudták elégszer, nagyon lassan elmondani", hogy nem emelkedik a gáz ára, márpedig ha a gáz mint alapvető energiahordozó drágul, akkor minden drágul.

Dr. Mohos Antal, az SZDSZ megyei elnöke megerősíti, hogy a megyei szabad demokraták egyértelműen támogatják az országos ügyvezető testület döntéseit, hivatalos álláspontjuk egyik legfontosabb üzenete az adócsökkentés, ami a szocialisták által meghirdetett „jóléti rendszerváltás" részét képezné. Áfaügyben meglehetősen nehéz nyilatkozni, mondja, hiszen többletbevételhez jut az ország, s van bizonyos uniós kényszer is. Igaz, olyan áruknak, szolgáltatásoknak is növekedne az áfatartalma, amelyek a szegényebb rétegeket érintenék. Ez a mostani vita Mohos Antal szerint nem jelent koalíciószakadást, bár kiszámíthatatlan a vége.

Kun András, az MSZP megyei elnöke szerint a szocialista és a szabad demokrata frakció sem ért egyet a kormány-előterjesztéssel, a parlament őszi ülésszakán a szocialista képviselők sem fogják a szükségesnek tartott változtatások nélkül elfogadni azt. Az megyei MSZP-elnökök rövidesen találkoznak Medgyessy Péter miniszterelnökkel, hogy kifejtsék neki álláspontjukat.

Nemzetközi adatok

Az adókulcsok Európa-szerte eltérőek, összehasonlításul közlünk néhányat:
Áfa, Európai Unió: a minimum 15, a maximum 25 százalék. Észtország: 18 százalék, Lengyelország: 22 százalék, Csehország: 22 százalék, Szlovákia: 19 százalék. Az szja nálunk legmagasabb 40 százalékos kulcsa hasonló az európai gyakorlathoz, de Franciaországban például 60 százalékos. A munkaadók és munkavállalók szociálisjárulék-fizetési terhe a bruttó bérek arányában nálunk 47 százalékos, több, mint a legmagasabbnak számító németországi 41 százalék, nem is beszélve az uniós minimumot tartó dán 9 százalékos mutatóról...

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Okmányirodai ügyintézések a világhálón

Csepeli György, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium politikai… Tovább olvasom