Délmagyar logó

2017. 08. 21. hétfő - Sámuel, Hajna 14°C | 23°C Még több cikk.

Merkel látogatás: vita Orbánnal a demokráciáról

A német kancellár kiemelte: a magyar kormánynak nagy többsége van, de az ellenzék, a civil társadalom és a média szerepét is értékelni kell.
Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyalt, és Áder János államfővel is találkozott egynapos budapesti látogatásán hétfőn Angela Merkel német kancellár, aki megbeszélést folytatott magyarországi német vállalatvezetőkkel, előadást tartott az Andrássy egyetemen, majd a Dohány utcai zsinagógában több magyar zsidó szervezet vezetőjével folytatott eszmecserét.

Orbán Viktor miniszterelnök a tárgyalásokat követően azt mondta, Németország a magyar történelem elválaszthatatlan része, az elmúlt évek gazdasági együttműködése pedig bizonyíték arra, hogy Németország a magyar jelen és jövő része is lesz. A miniszterelnök méltatta a Magyarországon élő németeket, valamint a kancellárt is mint az európai egység legfőbb és legerősebb szószólóját.

Angela Merkel a társadalmi párbeszéd jelentőségét méltatta a tájékoztatón. Kiemelte, hogy a magyar kormánynak nagy többsége van, de az ellenzék, a civil társadalom és a média szerepét is értékelni kell. A gazdasági kapcsolatokról a kancellár kifejtette: a magyar makrogazdasági fejlődés örömre ad okot, és jó, hogy ehhez a német gazdaság hozzájárulhat. A két ország között a kereskedelmi kapcsolatok nagyon intenzívek - mondta.

Angela Merkel Budapesten. Fotó: MTI (galéria)

A kancellár és a miniszterelnök is békés megoldást sürgetett az ukrajnai konfliktusban. Az is elhangzott, hogy Németország és Magyarország sem fogja fegyverekkel támogatni Ukrajnát.

Orbán Viktor azt is hangsúlyozta, hogy Magyarország támogatja az eurázsiai gazdasági együttműködéssel kapcsolatos német elképzeléseket.

Angela Merkel Magyarország energiafüggőségéről szólva kijelentette: a kiszámítható és megbízható energiaellátásért kell dolgozni, továbbá hangsúlyozta az energiaforrások diverzifikálásának jelentőségét.

A német kancellár kérdésre válaszolva közölte: az illiberális szóval a demokráciával összefüggésben nem tud mit kezdeni. Mint mondta, beszéltek a demokráciáról és annak sajátosságairól, és ezt a párbeszédet el kell mélyíteni, mindazonáltal meglátása szerint a demokrácia gyökerei mindig is a liberalizmushoz kapcsolódtak. A magyar kormányfő úgy fogalmazott, hogy nem minden demokrácia szükségszerűen liberális, s "ha valaki azt akarja mondani, hogy a demokrácia szükségszerűen liberális, az privilégiumot követel egy eszmerendszernek, amit nem adhatunk meg neki".

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Duna Közbeszéd című műsorában azt mondta, hogy Orbán Viktor baráti légkörű tárgyalást folytatott Angela Merkellel, és semmilyen feszültség nem volt az eszmecserén.

Angela Merkel magyarországi német vállalatok vezetőivel is találkozott. A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara ügyvezető igazgatója a tárgyalás után közölte, hogy a cégvezetők a találkozón hangsúlyozták, a kétoldalú gazdasági kapcsolatok további erősítése érdekében hosszú távon is az időben történő, konstruktív egyeztetésre van szükség az összes érintett partner között fontos gazdaságszabályozási kérdésekben.

A német kancellár ezután a Sándor-palotában megbeszélést folytatott Áder János köztársasági elnökkel.

Az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemen tartott előadása előtt a Szegedi Tudományegyetem díszdoktorává avatta Angela Merkelt. A korábban fizikusként dolgozó német kancellár a díszdoktori oklevelet Szabó Gábor fizikustól, a szegedi egyetem rektorától vette át.

Előadásában Angela Merkel a pluralizmust, a békét és a szabadságot nevezte "Európa alapjának". Ezekért az értékekért kell síkra szállni az ukrán konfliktusban, és ezek alapján kell a kontinens országainak közösen fellépniük a kisebbségek kirekesztése ellen. Európának valóra kell váltania a békéről, a jólétről és a szabadságról szóló ígéreteit. A társadalmi megosztottság helyett összefogás kell, olyan politikai berendezkedés, amelyben az ellenzék nem ellenség, hanem partner - hangsúlyozta.

A német kancellár visszaemlékezett arra, hogy Európa, a szabadság és a függetlenség eszméje milyen sokat köszönhet a magyaroknak. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta az 1956-os forradalom jelentőségét, valamint az 1989-es magyarországi határnyitást, kiemelve az akkori reformkommunisták és a polgári ellenzék szerepvállalását.

Angela Merkel Budapesten. Fotó: MTI (galéria)

Budapesti programjának végén Angela Merkel felkereste a Dohány utcai zsinagógát is, ahol Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke és Frölich Róbert, a zsinagóga főrabbija fogadta. A zsinagóga kertjében a holokauszt zsidó áldozatainak neveit tartalmazó Emanuel-emlékfánál Angela Merkel egy követ helyezett el.

Ezután tárgyalt magyarországi zsidó szervezetek vezetőivel, akik röviden ismertették a magyarországi zsidóság helyzetét, bemutatták szervezeteit és intézményrendszerét. Beszéltek a holokauszttal kapcsolatos emlékezetpolitika feladatairól, különös hangsúllyal az oktatás és az oktatáspolitika kérdéseire. Szóba került a magyar egyházügyi szabályozás, a magyarországi zsidó vallási irányzatok esélyegyenlőségének garantálása. Külön szót ejtettek a magyarországi holokauszttúlélők szociális helyzetéről, valamint a német kormány által biztosított kárpótlás felhasználásáról.

A német kancellár látogatása miatt szigorú biztonsági intézkedések voltak a fővárosban. Több utat lezártak, a közlekedést elterelték. A Terrorelhárítási Központ (TEK) lezárta az Andrássy egyetem környékét is, ahova a MostMi társadalmi kezdeményezés Európához tartozunk címmel hirdetett tüntetést. Ezt végül néhány utcával arrébb tartották meg: a néhány száz ember a jelenlegi magyar politikai berendezkedés ellen demonstrált.

A TEK feloldotta a biztonsági korlátozásokat


A Terrorelhárítási Központ (TEK) hétfőn 20 órakor feloldotta azokat a személy- és létesítménybiztonsági korlátozásokat, amelyeket - a jogszabályok alapján - Angela Merkel kancellár és delegációja biztonsága érdekében vezetett be Budapest egyes területein - közölte a szervezet.

Közleményükben azt írták: a TEK és az Országos Rendőr-főkapitányság köszönetet mond a budapestiek türelméért és figyelméért, amely lehetővé tette, hogy a német kancellár akadálytalanul közlekedhessen a budapesti programhelyszínek között.

Köszönetet mondtak a magyar társszerveknek és a német partnerszolgálat szakembereinek is az együttműködésükért.

Angela Merkel német kancellár hétfői budapesti látogatása miatt a TEK több biztonsági intézkedést is bevezetett: többi között a Belváros több utcájának és a Kossuth térnek, valamint a Pollack Mihály térnek, és a budai Vár több utcájának időszakos lezárásáról döntöttek.

Szijjártó Péter: nem volt feszültség a tárgyalásokon


Orbán Viktor miniszterelnök baráti légkörű tárgyalást folytatott hétfőn Budapesten Angela Merkel német kancellárral, és semmilyen feszültség nem volt a két fél között az eszmecserén - mondta Szijjártó Péter hétfőn a Duna TV Közbeszéd című műsorában.

A külgazdasági és külügyminiszter azzal kapcsolatban, hogy a német kancellár a tárgyalást követő sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, nem tud mit kezdeni az illiberális szóval a demokráciával összefüggésben, azt mondta: a különböző országok különbözőképpen gondolkodhatnak a demokráciáról.

Közlése szerint szóba került a tárgyaláson a civil szervezetek helyzete is, Orbán Viktor világossá tette, hogy a civil szervezetek működését fontosnak tartja a társadalom fejlődése szempontjából, ám elvárja, hogy tevékenységük átlátható legyen.

A magyarországi zsidó szervezetek vezetői megköszönték a kancellár gesztusértékű látogatását


Megköszönték Angela Merkelnek a magyarországi zsidó szervezetek vezetői a Dohány utcai zsinagógában tett hétfői gesztusértékű látogatását - közölte a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz).

A német kancellár hétfői budapesti vizitjén a magyarországi zsidó közösségek vezetőivel is megbeszélést folytatott. Előzőleg felkereste a Dohány utcai zsinagógát és lerótta kegyeletét a holokauszt mártírjainak Emanuel-emlékfájánál.

A Mazsihisz tájékoztatása szerint az Angela Merkellel folytatott megbeszélésen Heisler András, a Mazsihisz elnöke, Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija, Deblinger Eduárd, a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség elnöke, Guba Gergely a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség elnöke és Kálmán Gábor, a Bét Orim Reform Zsidó Hitközség elnöke vett részt.

A magyarországi zsidó szervezetek vezetői röviden ismertették a magyarországi zsidóság helyzetét, bemutatták szervezeteit és intézményrendszerét. Beszéltek a holokauszttal kapcsolatos emlékezetpolitika feladatairól, különös hangsúllyal az oktatás és az oktatáspolitika kérdéseire. Ezenkívül szóba került a magyar egyházügyi szabályozás, a magyarországi zsidó vallási irányzatok esélyegyenlőségének garantálása. Külön szót ejtettek a magyarországi holokauszttúlélők szociális helyzetéről, valamint a német kormány által biztosított kárpótlás felhasználásáról - olvasható a közleményben.

A Dohány utcai zsinagógába látogatott a német kancellár


Budapesti programja keretében hétfőn délután a Dohány utcai zsinagógát kereste fel Angela Merkel német kancellár.

A német kormányfőt Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke és Frölich Róbert, a zsinagóga főrabbija fogadták a kapuban, majd az ATV élő tudósításának képei szerint Angela Merkelt körbevezették az épületben.

Ezt követően felkeresték a zsinagóga kertjét, ahol a budapesti gettó felszabadulását követően több mint 2300 embert temettek el tömegsírokban. Itt a német kancellár holokauszt-túlélőkkel is kezet fogott.

Ezt követően Heisler András a holokauszt magyar zsidó áldozatainak neveit tartalmazó Emanuel-emlékfához vezette a kancellárt, ahol Angela Merkel egy követ helyezett el. Ezután a zsinagóga mögötti díszterembe vezették a politikust, ahol a kancellár tanácskozott a magyarországi zsidó szervezetek vezetőivel.

A magyar politikai berendezkedés ellen tüntettek civilek


A jelenlegi magyar politikai berendezkedés ellen tüntettek civilek hétfő délután Budapesten, az Andrássy egyetemtől néhány utcányira; az egyetemen Angela Merkel német kancellár hivatalos programon vett részt.

A MostMi elnevezésű társadalmi kezdeményezés által Európához tartozunk! címmel, a VIII. kerületi Baross utcában rendezett demonstráción több száz ember előtt Hans-Henning Paetzke Magyarországon élő német író, műfordító, szerkesztő "szomorú magyar valóságról" beszélt, hozzátéve: "a magyar államgépben megint rohad valami".

Személyes élményeit felidézve elmondta, Németország egyesülése és Magyarország demokratizálódása átmenetileg mámorossá tette. Ezt a hangulatot azonban drámainak nevezhető kijózanodás követte: a magyar pártelitek "tolvaj szarkáknak bizonyultak" - mondta Hans-Henning Paetzke.

Megjegyezte: úgy gondolta, hogy rosszabb már nem jöhetett, de volt még mit tanulnia. "Az a csoport, ami a kezdeti években a közvagyon felosztásánál a rövidebbet húzta, azaz a mostani uralkodó elit, az általa igazságtalannak ítélt vagyoni felosztás revíziójára törekedett és törekszik" - fogalmazott Hans-Henning Paetzke, hozzátéve: ennek érdekében átépítenék a közintézmények egész politikai rendszerét.

A beszédét magyar és német nyelven egyaránt felolvasó író szólt arról is, hogy szerinte az ellenzék "kínosan töredezett": mindenki érzékenyen ügyel arra, hogy a jövőben jó pozícióba kerüljön. Kijelentette, szeretné a politikai felelősöket és az ellenzéket felrázni. "Ébredjetek végre fel, mielőtt egy generációnál hosszabb időre elvész a magyar demokrácia!" - hangoztatta Hans-Henning Paetzke.

A MostMi képviseletében Takács Bori azt mondta: "a magyarok nem Orbán Viktor jobbágyai, hanem szabad európai polgárok".

Azt a kérdést tette fel: vajon tudja-e Angela Merkel, hogy "milyen országba érkezett, és milyen emberrel találkozott". Szavai szerint a "milliárdokat rabló politikai elit" civileket, korrupciókutatókat és tüntetésszervezőket üldöz, "a már rég nem független" médiával, ügyészséggel és adóhatósággal karöltve.

Megbízhatatlan és kényszerű szövetségesként jellemezte Magyarországot, olyan uniós tagállamként, amely "táncol az egységes Európa és a fenyegető orosz medve között".

Európához tartozunk! demonstráció Budapesten. Fotó: MTI (galéria)

Takács Bori azt mondta: ha tényleg fontos Angela Merkelnek és Európának a demokrácia, a szabadság és a jogállamiság, akkor továbbra se védje az "arrogáns és autoriter" Orbán Viktort és "önkényuralmi rendszerét".

Úgy vélte, Magyarország előtt három út áll: maradhat Orbán Viktor "az uralkodónk" még jó ideig, vagy, bár nem valószínű, de visszatérhet a 2010 előtti világ, amelyből kinőtt a jelenlegi rendszer. Van egy harmadik út is - folytatta -, az, hogy létrejön a magyar állampolgárok széles egyetértése, hogy meg tudnak egyezni konzervatív, liberális, szociáldemokrata, vagy zöld értékek hívei, akik változást akarnak.

A MostMi Angela Merkel budapesti látogatása alkalmából tartott demonstrációhoz kapcsolódóan nyílt levelet írt a német kancellárnak, amelyet az MTI-hez is eljuttattak. Ebben egyebek mellett úgy fogalmaztak: "az új magyar demokrácia megteremtése a magyar demokraták feladata. Az Unió erkölcsi és politikai integritásának oltalmazása az Öné és Európa többi demokratikus vezetőié."

Sárosdi Lilla színésznő a tüntetést megnyitó beszédében reményét fejezte ki, hogy a német kancellár egyszer majd mer hosszabb időt is eltölteni Magyarországon. Vulgáris szavakat is használva úgy fogalmazott: és "nem veszi el majd a kedvét ez a sok gond, nyűg, és csalárdság, amit ezek a kamaszkorukban megrekedt, paranoiás, autoriter" emberek vágnak európaiak arcába.

A tüntetésen többen európai uniós zászlót tartottak a kezükben.

A MostMi a Facebookon szervezett tüntetését eredetileg az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem épületéhez hirdette meg, de a Terrorelhárítási Központ (TEK) hétfőn reggel lezárta az egyetem környékét, ezért tartották a tüntetést a Baross utcában.

Noha a TEK az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, hogy a biztosítási intézkedés által nem érintett területeken lehetőség van demonstrációk megtartására, több ellenzéki párt betiltásként értelmezte a lezárást. Az MSZP is betiltásról írt közleményében, megjegyezve, "a TEK óriásit tévedett: ez még nem Putyin látogatása". Az Együtt Orbán Viktor miniszterelnöktől kér választ: ő utasította-e a TEK-et, hogy tiltsa be a Pollack Mihály térre tervezett tüntetést.

Merkel: a pluralizmus, a béke és a szabadság jelenti Európa alapját


A pluralizmust, a békét és a szabadságot nevezte "Európa alapjának" Angela Merkel a német nyelvű Andrássy egyetemen tartott előadásában hétfőn Budapesten.

A német kancellár azt mondta, hogy ezekért az értékekért kell síkra szállni most az ukrán konfliktusban, és ezek alapján kell a kontinens országainak közösen fellépniük a kisebbségek kirekesztése ellen. Ezeket az értékeket tükrözik a civil szervezetek és a független média is.

Az ukrán válsággal kapcsolatban úgy fogalmazott, Oroszország cselekedetei szembemennek ezekkel az eszmékkel, az erősebb jogát próbálják a jog erejeként feltüntetni. Bírálta Oroszországot, hogy megsérti Ukrajna szabad és békés berendezkedését, és azt a jogát, hogy szabadon dönthessen sorsáról. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Oroszországgal jó kapcsolatokat kell kialakítani, a biztonságot Oroszországgal együttműködve, és nem ellene kell megvalósítani.

Merkel hangsúlyozta, hogy a tavaly szeptemberi minszki egyezményt meg kell valósítani. Szerinte ettől függ "hozzáállásunk" az Oroszország elleni szankciókhoz. Ezek a szankciók veszteséget jelentenek az Európai Uniónak, de - mint hangsúlyozta - a szabadságot és a jogot tiszteletben kell tartani.

A párizsi vérengzésről szólva hangsúlyozta, hogy Európa nem hajolhat meg a terroristák ördögi logikája előtt. A franciaországi gyilkosságokkal kapcsolatban felhívta a figyelmet az iszlamista terrorizmus és az antiszemitizmus fenyegetésére.

Európának valóra kell váltania a békéről, a jólétről és a szabadságról szóló ígéreteit, a társadalmi megosztottság helyett összefogás kell, olyan politikai berendezkedés, amelyben az ellenzék nem ellenség, hanem partner a vetélkedésben - hangsúlyozta. Azt mondta, hogy a többségnek, különösen ha ez nagy aranyú, mértéktartónak kell lennie, és védenie kell a kisebbségeket. A kancellár szerint az alkotmánnyal óvatosan és konszenzusra törekedve kell "bánni".

Angela Merkel kiemelte a sokszínűség fontosságát. Ezzel kapcsolatban Konrád György magyar író azon kijelentését idézte, hogy "gazdagok vagyunk, mert miénk ez a sokszínű kert". A sokszínűségből a legtöbbet kell kihozni, és harcolni kell az előítéletek ellen. A vallási és etnikai kirekesztésnek nem lehet helye a társadalomban - mutatott rá a kancellár, hangsúlyozva, hogy a társadalomban konszenzusorientált magatartásra van szükség.

A német kancellár visszaemlékezett arra, hogy Európa, a szabadság és a függetlenség eszméje milyen sokat köszönhet a magyaroknak. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta az 1956-os forradalom jelentőségét, valamint az 1989-es magyarországi határnyitást, kiemelve az akkori reformkommunisták és a polgári ellenzék szerepvállalását. A határnyitással kapcsolatban olyan iránymutató döntésről beszélt, amely - mint fogalmazott - megnyitotta a szabadsághoz és az egységhez vezető utat. "Mi, németek ezt soha nem felejtjük el" - hangsúlyozta a kancellár.

A magyar-német kapcsolatokat Angela Merkel szorosnak nevezte. "Gazdaságaink összefonódása példaszerű" - mondta, emlékeztetve arra, hogy hatezer magyarországi német vállalat 300 ezer magyarnak biztosít munkát. Ezt a tényt, az adó- és gazdaságpolitikai intézkedések meghozatalakor figyelembe kell venni - tette hozzá.

Beszédében a pluralizmus és a nyitottság, valamint a tolerancia fenntartása mellett legfontosabbnak az európai egység megőrzését nevezte. A kontinenst ki kell vezetni az adósságválságból - jelentette ki, hangsúlyozva, hogy ezt a válságot még messze nem sikerült legyőzni. Szükségesnek nevezte a munkanélküliség, különösen a fiatalkori munkanélküliség elleni erőfeszítéseket.

Az MTI értesülése szerint a német kancellár saját kérésére látogatott el a német támogatással működő egyetemre, amely az egyetlen német nyelvű felsőoktatási intézmény német nyelvterületen kívül. Angela Merkel kérése volt, hogy az előadás után az öt legtekintélyesebb budapesti egyetem és a Szegedi Tudományegyetem hallgatóinak kérdéseire válaszolhasson.

Az egyetem tükörtermében mintegy nyolcvan hallgató kapott helyet, míg a többiek a szomszédos Andrássy teremből kivetítőn követhették az előadást. A meghívott magas rangú vendégek között volt Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere is. A kancellárt Masát András, az Andrássy egyetem rektora üdvözölte. A kancellár még az előadás előtt vette át a Szegedi Tudományegyetem díszdoktori kitüntetését.

Angela Merkel immár másodszor kereste fel az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemet. 2007. augusztusi budapesti látogatásakor ugyancsak előadást tartott az egyetemen, az Európai Unió előtt álló feladatokról és a kétoldalú, elsősorban kulturális kapcsolatokról.

Német kancellár: fontos a társadalmi párbeszéd


A társadalmi párbeszéd jelentőségét méltatta Angela Merkel hétfőn az Országházban.

A német kancellár, aki hétfőn érkezett egynapos budapesti látogatásra, az Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott tárgyalását követő közös sajtótájékoztatón kiemelte: a magyar kormánynak nagy többsége van, de az ellenzék, a civil társadalom és a média szerepét is értékelni kell.

A gazdasági kapcsolatokról a kancellár kifejtette: a magyar makrogazdasági fejlődés örömre ad okot, és jó, hogy ehhez a német gazdaság hozzájárulhat. A két ország között a kereskedelmi kapcsolatok is nagyon intenzívek - mondta. Hangsúlyozta, hogy a német gazdasági szereplők értékelik a megbízható keretfeltételeket, és ha ezek adottak, akkor hűséges befektetők.

Angela Merkel Magyarország energiafüggőségéről szólva kijelentette: a kiszámítható és megbízható energiaellátásért kell dolgozni, továbbá hangsúlyozta az energiaforrások diverzifikálásának jelentőségét is.

A kancellár szerint valamennyien érdekeltek a megbízható energiaellátásban, és ezen a területen sok még a tennivaló.

Arról is beszélt, hogy meg kell vizsgálni az EU és az Eurázsiai Gazdasági Unió közötti kapcsolatépítés lehetőségét, ami hosszabb folyamat, de mindkét félnek haszonnal járhat. Mindez azonban nem tántoríthat el az ukrajnai konfliktus megoldásától - tette hozzá.

Azt mondta: a nemzetközi kihívásokkal kapcsolatban egyetértettek Orbán Viktorral, hogy az európai egység nagy érték, Európa mindig akkor erős, ha az országok közösen tudnak fellépni.

A határnyitásra utalva Angela Merkel emlékezetett: Németország hálás Magyarországnak a 25 évvel ezelőtti "bátor tettéért".

A német kancellár kérdésre válaszolva közölte: az illiberális szóval a demokráciával összefüggésben nem tud mit kezdeni. Mint mondta, beszéltek a demokráciáról és annak sajátosságairól, és ezt a párbeszédet el kell mélyíteni, mindazonáltal meglátása szerint a demokrácia gyökerei mindig is a liberalizmushoz kapcsolódtak. A németországi demokráciáról szólva a keresztényszociális, a liberális és a konzervatív gyökereket említette.

Angela Merkel Budapesten. Fotó: MTI (galéria)

Orbán: Németország a magyar jelen és jövő része


Németország a magyar történelem elválaszthatatlan része, az elmúlt évek gazdasági együttműködése pedig bizonyíték arra, hogy Németország a magyar jelen és jövő része is lesz - mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a hivatalos látogatáson Budapesten tartózkodó Angela Merkel német kancellárral közös sajtótájékoztatón, az Országházban.

A miniszterelnök nyilatkozatában méltatta a Magyarországon élő németeket, akiknek - mint a jelentős sajtóérdeklődés mellett zajló tájékoztatón fogalmazott - óriási szerepük van abban, hogy a magyar nép nemcsak tiszteli, hanem kedveli is a németeket. Méltatta továbbá a kancellárt is mint az európai egység legfőbb és legerősebb szószólóját.

Felidézte a 2010-es választás után tett hivatalos látogatását Angela Merkelnél, aki akkor azt mondta, mindenkinek el kell végeznie a házi feladatát. "Magyarország nagy utat tett meg azóta", ami a válságtól a munkaalapú gazdaság megteremtéséig vezetett - mondta a kormányfő, aki ennek alátámasztásául több gazdasági mutatót is ismertetett.

Kifejtette: tavaly Európában a 2-3. legnagyobb növekedést a magyar gazdaság mutatta fel, az ország költségvetése pedig európai mércével nézve is példaértékű. Megemlítette továbbá a 22 éves foglalkoztatottsági rekordot, amiben nagy szerepe van a Magyarországon dolgozó, 300 ezer munkahelyet létrehozó hatezer német cégnek. Csak 2010 óta hatmilliárd eurónyi német befektetés érkezett Magyarországra, a magyarországi összes külföldi befektetés 25 százaléka német, és a magyar külkereskedelem 25 százaléka is Németországba irányul - sorolta az adatokat, majd a kancellárhoz fordulva azt mondta: "Danke Deutschland".

Orbán Viktor azt is hangsúlyozta, hogy Magyarország támogatja az eurázsiai gazdasági együttműködéssel kapcsolatos német elképzeléseket.

A nyilatkozatok után több témában is faggatták a politikusokat.

Az eurázsiai gazdasági együttműködésről Orbán Viktor kifejtette: stratégiai és történelmi horizonton szemlélve Európát, nem tud elképzelni olyan Európai Uniót, amely nem tudja beépíteni magába Oroszország energiaforrásait és nyersanyagait. Ezért - folytatta - Magyarország ésszerűnek tartja a német kancellári álláspontot (az eurázsiai együttműködés ügyében), amely nemcsak magyar, hanem összeurópai érdeket is szolgál. A magyaroknak ez nagyon sok problémáját oldaná meg a jövőben - jegyezte meg.

Az orosz energiafüggőség ügyében arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar ipar és a magyar háztartások elsősorban gázra épülnek, ezért Magyarország kitettsége nagyságrendekkel nagyobb, mint Németországé. Az idén lejár Magyarország hosszú távú gázszállítási szerződése, és Magyarországra ma komoly mennyiségben csak Oroszországból érkezik gáz. "Ez egy probléma", amit az év első felében meg kell oldani, egyébként nem működnek a magyar háztartások és a magyar ipar - hangsúlyozta a miniszterelnök.

Végül az illiberális demokráciával kapcsolatos korábbi szavait firtató kérdésre a miniszterelnök úgy fogalmazta meg álláspontját - amely mellett, mondta, minden nemzetközi fórumon ki fog tartani -, hogy nem minden demokrácia szükségszerűen liberális, s "ha valaki azt akarja mondani, hogy a demokrácia szükségszerűen liberális, az privilégiumot követel egy eszmerendszernek, amit nem adhatunk meg neki".

Liberálisok: a németek is a demokrácia leépítésének leállítását várják el


A Magyar Liberális Párt szerint világos, hogy Németország ugyanazt várja Orbán Viktor miniszterelnöktől, amit a magyar ellenzék: a demokrácia leépítésének leállítását - közölte a liberális párt gazdaságpolitikai főtanácsadója hétfőn az MTI-vel.

Bodnár Zoltán közleményében azon véleményének adott hangot, hogy egyértelmű ellentét bontakozott ki Orbán Viktor és Angela Merkel német kancellár közös budapesti sajtótájékoztatóján: Merkel szerint értelmezhetetlen az illiberális demokrácia, Orbán Viktor pedig védelmébe vette illiberális államát, szerinte a demokrácia nem csak liberális lehet.

A Liberálisok szerint szabadelvű értékek nélkül autoriter rendszert lehet építeni, demokráciát nem.
Az ellenzéki politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy csak a német kancellár említette, hogy a zárt ajtók mögötti tárgyaláson szó volt "a magyar civil szervezetek elleni kormányzati támadásról, a sajtószabadságról és az ellenzék jogainak csorbításáról".

Hangsúlyozta azt is, Magyarország nem lehet egyenlő partnere a diktatórikus, Ukrajnát letámadó Oroszországnak és az Európai Unió meghatározó tagállamának, Németországnak.

Sem Németország, sem Magyarország nem fogja fegyverekkel támogatni Ukrajnát


Sem Németország, sem Magyarország nem fogja fegyverekkel támogatni Ukrajnát - ezt a német kancellár és a magyar miniszterelnök jelentette ki hétfőn az Országházban.

Az egynapos budapesti látogatáson tartózkodó Angela Merkel német kancellár tárgyalást folytatott Orbán Viktor miniszterelnökkel, majd közös sajtótájékoztatójukon kérdésre elmondta: nem hisz az ukrán konfliktus katonai megoldásában, mindent megtesznek azért, hogy tárgyalásos úton oldják meg a konfliktust.

Véleménye szerint mielőbb tűzszünetre van szükség, és ehhez jó kiindulópont a minszki egyezmény.

Orbán Viktor ugyanerre a kérdésre, hogy amennyiben nem sikerül békés úton rendezni a konfliktust, elképzelhetőnek tartja-e, hogy fegyverekkel segítsék Ukrajnát, egyetlen szóval, nemmel felelt.


Orbán: nem minden demokrácia szükségszerűen liberális


Nem minden demokrácia szükségszerűen liberális, s "ha valaki azt akarja mondani, hogy a demokrácia szükségszerűen liberális, az privilégiumot követel egy eszmerendszernek, amit nem adhatunk meg neki" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök az Angela Merkel német kancellárral közös hétfői budapesti nemzetközi sajtótájékoztatón az illiberális demokráciával kapcsolatos kérdésre.

 

 Fotó: MTI Angela Merkel Budapesten. Fotó: MTI (galéria)

 


A kormányfőt az energiapolitikáról is kérdezték, amire válaszul kifejtette: a magyar ipar és a magyar háztartások elsősorban gázra épülnek, ezért Magyarország kitettsége nagyságrendekkel nagyobb, mint Németországé. Az idén lejár Magyarország hosszú távú gázszállítási szerződése, és Magyarországra ma komoly mennyiségben csak Oroszországból érkezik gáz. "Ez egy probléma", amit az év első felében meg kell oldani, egyébként nem működnek a háztartások és a magyar ipar - mondta a miniszterelnök.

 


Német kancellár: fontos a társadalmi párbeszéd


A társadalmi párbeszéd jelentőségét méltatta Angela Merkel hétfőn az Országházban.

A német kancellár, aki egynapos budapesti látogatásra érkezett hétfőn, az Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott tárgyalását követő sajtótájékoztatójukon kiemelte: a magyar kormánynak nagy többsége van, de az ellenzék, a civil társadalom és a média szerepét is értékelni kell.

Angela Merkel az ukrajnai helyzettel, az energiaellátással kapcsolatban hangsúlyozta az energiaforrások diverzifikálásának jelentőségét is, mint mondta, a kiszámítható és megbízható energiaellátásért kell dolgozni. A német kancellár kérdésre válaszolva közölte: az illiberális szóval a demokráciával összefüggésben nem tud mit kezdeni.


Orbán: Németország a magyar jelen és jövő része


Németország a magyar történelem elválaszthatatlan része, az elmúlt évek gazdasági együttműködése pedig a bizonyíték arra, hogy Németország a magyar jelen és jövő része is lesz - mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a hivatalos látogatáson Budapesten tartózkodó Angela Merkel német kancellárral közös sajtótájékoztatón, az Országházban.

 

 

 Fotó: MTI Angela Merkel Budapesten. Fotó: MTI (galéria)


A kormányfő közölte: a kancellárral folytatott megbeszélésen szó volt az orosz-ukrán konfliktusról, amellyel kapcsolatban a magyar kormány álláspontja az, hogy "mi, magyarok csak a béke pártján állhatunk". Magyarország semmi olyat nem tud támogatni, ami elmélyíti a konfliktust - mondta.

Orbán Viktor azt is tudatta, hogy Magyarország támogatja az eurázsiai együttműködéssel kapcsolatos német tervet.

Várhatóan egyórás megbeszélést tartanak a magyarországi zsidó szervezetek vezetőivel


A hivatalos látogatáson hétfőn Budapesten tartózkodó Angela Merkel német kancellár várhatóan egyórás megbeszélést folytat a magyarországi zsidó szervezetek vezetőivel – tájékoztatta a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) az MTI-t.

A közlemény szerint a tárgyaláson a magyar zsidóságot Heisler András, a Mazsihisz elnöke, Deblinger Eduárd, a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség elnöke, Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija, Guba Gergely, a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség elnöke és Kálmán Gábor, a Bét Orim Reform Zsidó Hitközség elnöke képviseli.

Előreláthatólag szó lesz kárpótlási ügyekről, az európai antiszemitizmus növekedéséről, valamint oktatási és kutatási együttműködési lehetőségekről - írták.

Ezt megelőzően Angela Merkel látogatást tesz a Dohány utcai zsinagógában, majd a holokauszt mártírjainak Emanuel-emlékfájánál emlékezik meg az áldozatokról. A látogatás során találkozik két holokauszttúlélővel is, akiket 2012-ben a német állam magas állami kitüntetésben részesített - olvasható a közleményben.

2012-ben Joachim Gauck német szövetségi elnök a Németországi Szövetségi Köztársaság érdemrendjének érdemkeresztjét a szalaggal adományozta négy, a múltra való emlékezés terén hosszú évek óta aktívan tevékeny magyar soatúlélőnek: Bartha Ágnesnek, Pudler Blankának, Pusztai Évának és Dénes Györgynek. A német követség felkérésére Pusztai Éva és Bartha Ágnes részt vesz az Emanuel-emlékfánál tartandó megemlékezésen.

Pusztai Éva az auschwitz-Birkenaui, valamint a münchmühlei lőszergyárban, a buchenwaldi koncentrációs tábor egyik kültáborában végzett kényszermunkát. 1990-ben részt vett Stadtallendorf megbékélési hetén. A település kérésére német nyelven is elkészítette emlékiratainak rövidített változatát. A mű magyarul Anima rerum címen jelent meg.

Bartha Ágnes Genshagenben, egy repülőgépmotor-gyárban, a ravensbrücki koncentrációs tábor egyik külső táborában volt kényszermunkás. 1992-ben ismerte meg Helmut Bauer berlini történészt, szerzőt és filmest, aki a genshageni nők történetét kutatta és dokumentálta. Közösen szerveztek kiállítást Bartha Ágnes "tábori nővére", Kiss Edit műveiből. Két dokumentumfilm is készült közreműködésével.


TEK: a biztonsági intézkedés nem jelenti egyetlen demonstráció betiltását sem


A személy- és létesítménybiztosítási intézkedés nem jelenti egyetlen demonstráció betiltását sem - reagált hétfőn a Terrorelhárítási Központ (TEK) azokra a sajtóhírekre, amelyek szerint betiltották volna az Angela Merkel budapesti látogatásához kapcsolódó Pollack Mihály téri tüntetést.

A TEK az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a biztosítási intézkedés által nem érintett területeken lehetőség van demonstrációk megtartására.

A TEK honlapjára korábban felkerült személy- és létesítménybiztosítási intézkedés szerint hétfő reggel 6 órától a szükséges ideig, de legkésőbb este 8 óráig a Múzeum utcát a Múzeum körúttól a Múzeum utca 13. számig, a Bródy Sándor utcát a Múzeum körúttól a Szentkirályi utcáig, a Pollack Mihály teret és az Ötpacsirta utcát a Múzeum utcától a Reviczky utcáig zárták le.
 

 

Angela Merkel Budapesten. (galéria)


Az indokolás szerint (napközben) az Andrássy egyetemen tartózkodik Angela Merkel szövetségi kancellár; a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi nemzetközi szerződésben foglalt kötelezettségek csak a területre belépők fokozott ellenőrzésével, a belépés és a benn tartózkodás korlátozásával biztosítható.

A hivatalos program szerint a német nyelvű egyetemen adják át Angela Merkelnek a Szegedi Tudományegyetem díszdoktori címét. A kancellár az egyetemen hat magyarországi felsőoktatási intézmény mintegy száz hallgatójával találkozik, rövid beszédet tart, majd válaszol a hallgatók kérdéseire.

E programmal egy időben a MostMi társadalmi kezdeményezés Európához tartozunk címmel hirdetett tüntetést az épület elé. A szervezők az MTI-vel hétfőn azt közölték: minden jogorvoslati lehetőséggel élni fognak az ügyben és a lezárás ellenére más helyszínen megtartják a demonstrációt.

A TEK ezt követően kiadott közleményében azt írta: a hétfői napon a belügyminiszter kijelölése alapján, a hatályos jogszabályok szerint látja el Angela Merkel kancellár és az őt kísérő delegáció biztosítását. A nemzetközileg védett személy biztosítása érdekében a TEK a szükséges személy- és létesítményvédelmi intézkedéseket életbe léptette, és ezeket a látogatás végéig fenntartja.

"Mivel a helyszín adottságai miatt a nemzetközileg védett személy biztonsága és a diplomáciai kapcsolatokról Bécsben, 1961. április 18-án aláírt nemzetközi szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítése csak a területre belépők fokozott ellenőrzésével, a belépés és a benn tartózkodás korlátozásával garantálható, ezért a TEK az egyetem előtti területet február 2-án 20.00 óráig személy- és létesítménybiztosítási intézkedés alá vonta" - írták.

Korábban írtuk:

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fogadta a hivatalos látogatáson Budapesten tartózkodó Angela Merkel német kancellárt a Liszt Ferenc-repülőtéren. Később Orbán Viktor miniszterelnök fogadta a hivatalos látogatáson Budapesten tartózkodó Angela Merkel német kancellárt.
 

Fotó: MTI
Fotó: MTI

Korábban írtuk:

Lezárta a Terrorelhárítási Központ (TEK) az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem környékét Angela Merkel német kancellár hétfői budapesti látogatása miatt - olvasható a TEK honlapján közzétett személy- és létesítménybiztosítási intézkedésben.

Az intézkedés értelmében reggel 6 órától a szükséges ideig, de legkésőbb este 8 óráig a Múzeum utcát a Múzeum körúttól a Múzeum utca 13. számig, a Bródy Sándor utcát a Múzeum körúttól a Szentkirályi utcáig, a Pollack Mihály teret és az Ötpacsirta utcát a Múzeum utcától a Reviczky utcáig zárták le.

Az indokolás szerint (napközben) az egyetemen tartózkodik Angela Merkel szövetségi kancellár; a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi nemzetközi szerződésben foglalt kötelezettségek csak a területre belépők fokozott ellenőrzésével, a belépés és a benn tartózkodás korlátozásával biztosítható.
"Figyelemmel arra, hogy a védett objektumok biztonságának, zavartalan működésüknek, a védett személy szabad mozgásának, közlekedésének biztosítása a rendőrség kiemelt feladata, a rendelkező részben foglalt intézkedés meghozatala indokolt" - tartalmazza a dokumentum.

A hivatalos program szerint a német nyelvű Andrássy egyetemen adják át Angela Merkelnek a Szegedi Tudományegyetem díszdoktori címét. A kancellár az egyetemen hat magyarországi felsőoktatási intézmény mintegy száz hallgatójával találkozik, rövid beszédet tart, majd válaszol a hallgatók kérdéseire.

A hivatalos programmal egy időben a MostMi társadalmi kezdeményezés Európához tartozunk címmel hirdetett tüntetést az épület elé. A szervezők az MTI-vel hétfőn azt közölték: minden jogorvoslati lehetőséggel élni fognak az ügyben és a lezárás ellenére más helyszínen megtartják a demonstrációt.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A KENÓ hétfői nyerőszámai

A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a február 2-i KENÓ-játékban a következő számokat… Tovább olvasom