Délmagyar logó

2018. 04. 25. szerda - Márk 12°C | 25°C Még több cikk.

Mesebeli lények nyomában

A mesék világa tele van különös lényekkel, furcsa, érdekes hősökkel. De vajon kik ők pontosan?

Pegazus

Szárnyas ló, a szárnyaló gondolatok megtestesítője. Patája nyomában fakadt Helikon hegyén az a híres forrás, melynek vize ihletet adott a költőknek.
A legenda szerint Pegazus, a mesebeli szárnyas ló, annak a medúzának a véréből származott, amelyet a mondabeli Perseus megölt. Perszeusz Zeusznak és az argoszi király leányának, Danaénak volt a fia, s a legnagyobb görög hősök közé tartozott. Perszeusz ölte meg Medúzát, a szárnyas szörnyeteget is, akinek a fején haj helyett mérges kígyók tekergőztek, és akinek megpillantásától mindenki kővé dermedt. A küzdelemben Perszeusz nem volt egyedül: Hermésztől egy varázserejű kardot kapott, Athéné istennő pedig egy rézpajzzsal ajándékozta meg, amelynek lapja olyan fényesre volt csiszolva, hogy tükörként minden visszaverődött benne. Ezt ki is használta Perszeusz (aki tudta, hogy ha harc közben egyszer is véletlenül rápillant Medúzára, akkor kővé válik): pajzsát maga elé tartva, csak a benne tükröződő képet figyelve támadt a szörnyre. Egy csapással sikerült levágnia a fejét. A Medúza kicsorgó fekete véréből lépett elő Pegazus, a szárnyas paripa, az ő hátán indult haza. Perzeusz és Pegazus is megtalálható az égbolton, csillagkép formájában, nem messze egymástól.

Egyszarvú

Az egyszarvú (vagy ahogy az ókori rómaiak nevezték: az unikornis) az ókortól kezdve felbukkan a legkülönbözőbb népek mondavilágában. Általában kecses fehér ló alakjában tűnik fel, homlokán csavart szarv mered előre. Szarvában a hagyomány szerint mágikus erő lakozik. A középkori legenda szerint egy döféssel megöli az elefántot, másik nagy ellensége az oroszlán. Anglia és Skócia régi címerében egy oroszlán és egy egyszarvú áll szemben egymással.

Sárkány

Pikkelyes, krokodilhoz hasonló szörnyalak, amelynek farka kacskaringós, sokszor nyílhegyben végződő. A keresztény vallásban a gonosz megtestesítője, ennek ellenére gyakran láthatjuk különböző címereken, például a Sárkányrendhez tartozó családok címerein.
Sárkányok minden nép meséiben vannak; a kínaiak szerint például a sárkány mennybéli lény, amely láthatatlanná tud válni. A tavaszi szellővel felszáll a Mennyországba, ahol alámerül és elrejtőzik a mély vízben az őszi fuvallatig. A kínaiak annyira tisztelik a sárkányokat, hogy minden évben hatalmas ünnepet rendeznek a tiszteletére, sőt, a kínai horoszkóp egyik jegye is a sárkány. 

Griff

A griffmadár a magyar mondavilágban egy nagy, oltalmazó sasfejű és oroszlántestű élőlény. Az ókori görögök szerint az aranybányák őrzője volt. Az egyes ókori népek másképpen ábrázolták: a mezopotámiai griffnek tarajos feje volt, a minószi görög griff pedig göndör sörényt viselt. Nemcsak ez a különbség: vannak népek, amelyek szörnyként mesélnek a griffről,  más népek meséiben, mondáiban viszont jóságos, bölcs és segítőkész lényként jelenik meg.

A magyar népmesékben is gyakran találkozhatsz vele, amint oltalmazza a hőst. Ez a madár igen nagy, hegytetőn vagy óriás fa tetején fészkel, a sárkány ellensége, akitől a hős a griff fiókáit megvédi és ezért elnyeri a griff háláját.  

Sellő

Vízben élő, fiatal lány, akinek deréktól lefelé pikkelyes halteste van.  A középkorban a csábítás jelképe volt, a nagyon hasonló szirének például mesés énekükkel csalták veszélyes zátonyokra a hajósokat, akik nem tudtak ellenállni az éneknek. A sellőkről mintázták "A kis hableány" című Disney-mese főszereplőjét, Arielt.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

BL-visszavágók – jön a MU

Ma és szerdán játsszák a visszavágókat a selejtező 3. fordulójában a labdarúgó Bajnokok Ligájában,… Tovább olvasom