Délmagyar logó

2017. 05. 26. péntek - Fülöp, Evelin 13°C | 22°C Még több cikk.

Mi maradt mára az NDK-ból?

Lipcse NDK-s üzletében nosztalgia műanyag tárgyakat és otthonkákat lehet vásárolni, a hűtőmágneseken a berlini falat áttörő Trabantot ábrázolják, és ma már csak világra szóló csúfság a híres lipcsei vásár szocializmusban épített, otthagyott pavilonsora. Rajtuk kívül szinte csak a felújításra váró panelek és a bezárt gyárak emlékeztetnek a régi DDR-re.
Lipcsében a Nikolaikirche előtt nemrégiben tartottak megemlékezést az 1989-es nagy demonstráció emlékére, az ünnepi beszédet Hans-Dietrich Genscher volt külügyminiszter tartotta. Tizennyolc éve, október 9-én este mintegy hetvenezren követelték a rendszer bukását, ez a legnagyobb méretű tömegdemonstráció volt a keleti állam történetében. A téren egy, az utcakőbe épített, lábnyomokat ábrázoló táblával emlékeznek a nagy napra, meg arra, hogy a templomi gyülekezetből hétfői demonstrálókká szerveződők hogy indították el a belső erjedés folyamatát.

Nosztalgiavonaton

Az NDK tizennyolc éve eltűnt, a mi generációnk pedig, amelyik végigépítőtáborozta, kirándulta az akkori DDR-t Drezdától Meissenen át Weimarig, az utóbbi időkben nem volt rá olyan nagyon kíváncsi. A turistautak ugyanis más irányba vezettek. Pedig Szászország mindig is megért egy misét. Aki pedig emlékezni szeretne, annak nem autóval, hanem „nosztalgiavonattal" érdemes megtenni ugyanazt az útvonalat, amit évtizedekkel ezelőtt jártunk be, és jó nagyokat csodálkozni.

Főleg azon, ami a cseh határ után következik: a bezzeg-országnak kikiáltott Csehország ugyanis a vonatablakból a hátsó fertályát mutatja, az Elba melletti hatalmas iparvárosokban a gyárkémények az óvárosokban ontják a füstöt, a mi szegedi paneljeink pedig az övékéhez képest szinte luxusszállodának tűnnek. Majd Bad Schandaunál következik a német határ, és a továbbiakban mintha nem ugyanazt a folyót látnánk: a vízen kirándulóhajók suhannak, a két part között kishajók viszik a népet, fagerendás parasztházak, panziók, szállodák lesik a turistákat. Nyugativá alakult át a korábbi keleti táj.

Bontanak és építenek

S hogy milyen is lett a szép új világ és vele együtt milyenné formálódott a célállomás, Lipcse? Nekem, aki harminc évvel ezelőtt látta utoljára a várost, a döbbenet erejével hatott. A szürkésfekete betonrengeteg helyén egy Frankfurthoz, Münchenhez fogható világváros jött létre elegáns, a pénz szagát árasztó cityvel, a „vásárházak" fényűző homlokzatával, amelyek belül még fényűzőbb passzázsokat, galériákat rejtegetnek.

Ráadásul tizennyolc év elteltével is minden változóban, átalakulóban van, holott szinte a feje tetejére állították a várost. A 260 ezres Lipcsében földalatti épül. Tavasszal lebontották a régi, NDK-szinten modernnek nevezett egyetemi épületeket, és jövő tavasszal már avatják az új komplexumot, közepén egy stilizált templommal: eredetijét Walter Ulbricht taroltatta le a 60-as években. A külvároson azonban még van mit csinosítani, ott is szürkéllenek a graffitivel lecsúfított panelek, de jutott falfirka a hajdani vásárváros otthagyott pavilonjaira is – helyettük új vásárközpontot húztak fel –, amelyek szintén bontásra várnak, több lipcsei gyárral egyetemben. Ha már a gyáraknál tartunk, Lipcsében sem felhőtlen az élet, a bezárt munkahelyek miatt sokan ingáznak, a fiatalok állítólag fürtökben lógnak a hétvégeken a Frankfurt és Lipcse között suhanó IC-ken. A diplomás munkanélküliség 20 százalék, a minimálbér viszont 600 euró, ameddig jár. És hát ott is minden második kórházat bezártak, nem bírta őket fenntartani a jóléti állam.

Sztrájkoltak a mozdonyvezetők

És a nép, az istenadta nép? Akadnak, akikben él a nosztalgia, nem véletlenül éri meg NDK-s áruknak üzletet fenntartani Lipcse belvárosában: vonalzót, ceruzát, otthonkát, harmonikaszerűen összecsukható kirándulópoharat kapni többek között. A szuveníresnél a berlini falat áttörő Trabant szimbólummá vált képe. Egyik-másik idős ember még ma is a régi holmijában jár, őket messziről megismerni. Amúgy a nép tehetősebb fele a vendéglők és kávéházak teraszain ül nagykabátban, udvariasak, kedvesek, vendégszeretők a szászok.

Amikor Drezdában a Lipcsébe induló vonatot kerestem, éppen tombolt a mozdonyvezetők sztrájkja, csak minden második vonatot indítottak el. Az utasok kezébe kiprintelt tájékoztatókat nyomtak a vasutasok, de még így is nehéz volt átlátni a káoszt, minden szerelvényen egymás nyakában álltak az emberek. Türelmesen, a németektől eddig sosem tapasztalt humorral és derűvel kezelték a történéseket, péntek délután, a legnagyobb csúcsforgalomban.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kigyulladt a budapesti Flórián Üzletközpont

Kigyulladt Budapesten a III. kerületi Flórián téren lévő Flórián Üzletközpont - értesült a Független… Tovább olvasom