Délmagyar logó

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 4°C

Miből élsz majd nyugdíjasként?

Ha időben, okosan elkezdünk takarékoskodni, még egy kis adót is megtakaríthatunk .

Van akit ez a kérdés még nem foglalkoztat és van, aki már csak erre tud gondolni. Nem árt azonban, ha már időben elgondolkozunk ezen és megnéznünk azokat a lehetőségeket amelyekkel megalapozhatjuk „nyugodt" öregkorunkat. Ha már most elkezdünk takarékoskodni még egy kis adót is megtakaríthatunk.

A magyar nyugdíjrendszer hárompillérű, ami azt jelenti, hogy a társadalombiztosítási (állami) nyugdíj mellett két nyugdíjpénztári rendszer is működik. Az egyik az úgynevezett magánnyugdíjpénztári, a másik az önkéntes nyugdíjpénztári (januártól újabb pillér, az államilag támogatott tőzsdei előtakarékosság lép be az így négyeleművé váló rendszerbe).
 
Az, aki magánnyugdíjpénztári tag is, nemcsak az állami társadalombiztosítástól (első pillér), hanem a magánnyugdíjpénztáraktól (második pillér) is kap öregkori ellátást. A nyugdíj kiegészíthető még önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztáraktól (harmadik pillér) származó nyugdíjszolgáltatással is.
 
Majdani nyugdíjunknak ennek megfelelően akár három (négy) forrása is lehet. Ezek közül a tb-nyugdíj és a magánnyugdíj összegét alapvetően a fizetésünkből levont nyugdíjjárulék - és a pénztárak alapján elért hozam - határozza meg, míg az önkéntes pénztárból folyósítandó nyugdíjunkat az önként vállalt befizetéseinkből és a pénztár által produkált hozamból számolják ki.
 
Mennyi fizetünk most ?

 
A fizetésből levont járulék most 8,5 százalékos, ebből a magánnyugdíjpénztárba 8, az állami nyugdíjalapba 0,5 százalékot kell a munkáltatónak átutalnia (akik nem magánnyugdíjpénztári tagok, azoknak a teljes 8,5 százalékát a tb nyugdíjalapjába utalják). A magánnyugdíjpénztárba a fizetés 8 százalékánál többet is lehet fizetni - a kötelező tagdíjalap legfeljebb 10 százalékát -, ehhez már adókedvezmény is jár.
 
Az önkéntes nyugdíjpénztárak maguk határozhatják meg, hogy mennyi a havi (éves) kötelező tagdíj, ezt egységes tagdíjnak is nevezik. Ennek alsó határa sok helyen havi 1000 forint, de van olyan pénztár, ahol 8000 az alap. Ezeknél a pénztáraknál is lehet a kötelező tagdíjnál többet befizetni, valamint a munkáltató is átvállalhatja az önkéntes pénztári tagdíjat is.
 
Mennyi marad belőle?
 
A pénztárak a tagdíjakat - akár a 8 százalékos levonásról, akár az önkéntes pénztárba befizetett tagdíjról legyen szó - három részre osztják. A pénz legnagyobb része az úgynevezett fedezeti tartalékba kerül, ez a keret az, amiből a majdani nyugdíjat fogják kifizetni (a befizetett tagdíj mellett ide számítják természetesen a tagdíjra eső nettó hozamot is). Ide az egyes magánnyugdíjpénztáraknál a tagdíj 90-94,5 százaléka jut, az önkéntes pénztárakban ez az összeg 88-100 százalék között van (de 96 százaléknál jellemzően már csak a kötelező tagdíj fölötti befizetések esetén több).
 
A levont vagy befizetett tagdíj további 5,5-10 (magánpénztáraknál), 0-12 (önkénteseknél) százalékát kétfelé osztják. Az egyik a működési tartalék - hogy ezt mire fordítják, azt aligha kell magyarázni -, a másik a likviditási tartalék. Utóbbi a pénztár fizetőképességét biztosító, a tagok által közösen finanszírozott keret. A magánpénztáraknál előbbibe a tagdíj 4,5-7 százaléka kerül, az önkénteseknél általában 0,1-10 százalék között van ez az összeg. A likviditási keret az önkéntes pénztáraknál általában 0,1-3 százalék, a magánnyugdíjpénztáraknál 0,5-1 százalék.
 
Mennyi pénzünk gyűlhet össze?
 
A pénztárak az általuk kezelt vagyont befektetve érnek el hozamot, ennek mértéke természetesen évente változik, és pénztáranként eltér. A szakemberek szerint nagyon fontos, hogy egy pénztár teljesítményét ne csak egy-egy, hanem legalább ötéves időintervallumban nézzük. A nyugdíjalapok ugyanis hosszú távú befektetéseket kezelnek, mivel maga a nyugdíj-előtakarékosság is több évtizedre - egy diplomás pályakezdőnél például csaknem negyven évre - szól, így lehetséges, hogy egy-egy évben nem az a pénztár nyújtja a legjobb hozamot, amelyik öt vagy tíz év alatt a legjobban sáfárkodik a pénzünkkel.
 
Minden nyugdíjpénztár - magán és önkéntes egyaránt - köteles évente egyszer úgynevezett számlaértesítőt küldeni az ügyfélnek; ezt legkésőbb június 30-ig meg kell kapnia a pénztártagnak.
 
Hogyan, mikor juthatunk a pénzünkhöz?
 
A legfontosabb kérdés persze ez: ha már egész életünkön át spórolunk, mikor vehetjük kézbe remélt millióinkat. Alapesetben természetesen mind az önkéntes, mind a magánnyugdíjpénztári megtakarításunkra akkor vagyunk jogosultak, amikor elérjük a nyugdíjkorhatárt, vagy egyéb - például egészségügyi - okok miatt nyugdíjba vonulunk. Ha esetleg még nyugdíjaskorunk előtt elhunynánk, az állami nyugdíjjal szemben a magán- és önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításainkat hozzátartozóink öröklik.
Az önkéntes pénztáraknál emellett lehetőségünk van arra is, hogy a tízéves tagsági idő után felvegyük az addig összegyűlt pénzt, és kilépjünk a pénztárból - erre idén már mintegy 180 ezer önkéntespénztári tagnak lesz lehetősége -, de akkor a felvett összeg után adót és egészségügyi hozzájárulást kell fizetnünk.
 
A magán-nyugdíjpénztári megtakarításhoz csak a nyugdíjba vonuláskor lehet hozzájutni, ilyenkor viszont többféle lehetőségből választhatunk, hogyan szeretnénk megkapni a pénzt. Kérhetünk egyösszegű kifizetést - ehhez legalább 180 hónapos, vagyis 15 éves tagsági viszony kell - vagy valamilyen járadékfizetést.
 
Utóbbiból is többféle létezik: van úgynevezett életjáradék, ekkor életünk végéig részesülünk nyugdíjban, és vannak különféle határozott időtartamos járadékok. Ilyen az elején határozott időtartamos járadék, a két vagy több életre szóló járadék és a végén határozott időtartamos járadék.
 
Hogyan spórolhatunk az adón ?
 
Ha a munkáltató az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba munkáltatói hozzájárulásként fizet be, akkor az adómentesség határa a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 100 %- a- Amennyiben a munkáltató egyaránt befizet önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba és önkéntes kölcsönös egészségpénztárba, vagy önsegélyező pénztárba is, akkor az adómentesség határa a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 130 %- a.
 
Összeghatár nélkül adómentes még a munkáltató által a munkavállaló tagdíjának kiegészítéseként egyoldalú kötelezettségvállalás alapján a magánnyugdíj-pénztárba befizetett összeg.
 
Ezen kívül ha a munkáltató alkalmazottja javára az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba fizet be, akkor a befizetés  a munkáltatói és a munkavállalói oldalon is egyaránt adó- és TB- mentes juttatási forma.
 
A munkavállaló által az  adózott jövedelméből befizetett tagdíj 30% ( max. 100 000 Ft évente, illetve 2020 előtt nyugdíjba vonulók számára 130 000 Ft önkéntes kölcsönös  nyugdíjpénztár esetében) adó-visszatérítésre jogosít, de ha ez a befizetés a munkáltatón keresztül történik, akkor az adó visszaigénylése az adott hónapban lehetséges.
 
A következőkben néhány táblázat segítségével áttekintjük annak az esetnek a költségvonzatait  ha a munkáltató 50 000 Ft-ot bérként fizet ki, vagy ha havi rendszeres juttatásként az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba fizeti be a munkavállalója javára. 
 
Elmondható, hogy csak az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba való befizetés összege terheli meg a vállalkozó pénztárcáját és a bérkifizetéssel szembeni megtakarítása 16 750 Ft. Ha ezt a munkáltató nem rendszeres tagi befizetésként adja  a munkavállalójának (tehát minden hónapban ugyan akkora összeget utal dolgozója egyéni számlájára) hanem egyszeri jutalomként ,  akkor további előnye, hogy a kifizetett összegen túl még az adózás előtti eredmény maximum 20 %-áig további költségként elszámolható a kifizetett összeg (ill. annak az említett 20%-os limittel korlátozott része).

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Próbababák naftalinszagban és aranyszínű selyemköpenyben

A női varroda egy külön világ a Szegedi Nemzeti Színház legfelső emeletén: az idei évad 16… Tovább olvasom