Délmagyar logó

2017. 04. 25. kedd - Márk 6°C | 21°C Még több cikk.

Miért ragadós a nevetés?

A kacagás szinte láncreakció-szerű terjedését az agykéreg bizonyos részének aktiválódása idézi elő – állapították meg londoni kutatók. Kellemes hanghatásra gyorsabban húzódnak össze arcizmaink, mint bántó zajokra, zörejekre. Mások kacagása hallatán mi is önkéntelen jókedvre derülünk.
Köztudott tény, hogy a nevetés ragadós. Ha a környezetünkben valaki nevetni kezd, nagy valószínűséggel ebbe többen is bekapcsolódnak. De miért? Mi ennek a biológiai oka? Ezt vizsgálták az egyik londoni egyetem kutatói Sophie Scott professzor vezetésével.

A kutatók az önként vállalkozókkal előbb kellemes hangokat (nevetést, éljenzést) hallgattattak meg, majd kellemetleneket (sikolyok), s eközben az agy működését, aktivitását mágneses rezonanciás vizsgálattal figyelték. Azt tapasztalták, hogy ezek a hangok – legyenek akár kellemesek, akár kellemetlenek – mindenképp választ váltanak ki az agykéreg azon részében, amely az arc izmainak összehúzódását szabályozza. Csakhogy ezen agyrész aktivizálódása átlagban kétszer intenzívebb, ha a hangok kellemesek, mint a másik változatban. Azaz kellemes hangok (például nevetés) hallatán az arc jóval gyakrabban „tesz előkészületeket" a reagálásra, mint kellemetleneknél.

Sophie Scott szerint mindez azt mutatja, hogy más, vidám emberek láttán gyakorlatilag elkerülhetetlen a kacagás, nevetés átvétele. S ugyanez a mechanizmus működik akkor is, csak más hatást kiváltva, amikor egy ember a stadionban, a szurkolók csoportjában szinte automatikusan bekapcsolódik a buzdításba, a kiabálásba – olvasható a Le Nouvel Observateur című francia hetilap on-line kiadásában közölt beszámolóban.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Terry és Cech nélkül nincs címvédés?

Labdarúgás

José Mourinho, a Chelsea labdarúgócsapatának trénere szerint együttese… Tovább olvasom