Délmagyar logó

2016. 12. 10. szombat - Judit 0°C | 9°C

Milliárdos fejlesztések, milliárdos tervek

Ha számba vesszük a tavalyi esztendő nagyberuházásait, biztosan állítható, sokkal több terv ment füstbe, mint amennyi megvalósult. Mégis: a megyében forintmilliárdokra tehető a 2002-ben – nemegyszer látványos – fejlesztésre fordított összeg.

A két leglátványosabb

A tavalyi esztendő két leglátványosabb beruházása a két megyei jogú városhoz köthető: Győrben az egyetemi csarnokot, Sopronban a Liszt Ferenc Kulturális és Konferencia-központot adták át. Az előbbi épület felhúzása korántsem volt problémamentes. A Magvassy Mihály Sportcsarnoknál méretében és befogadóképességében hozzávetőlegesen kétszer nagyobbra tervezett – 30-szor 56 méteres küzdőterű, négyezer négyzetméter alapterületű – létesítmény eredetileg a 2001. július–augusztusi junior női kézilabda-világbajnokságra készült volna el, de 2000 novemberében a túlzottan magasnak ítélt ajánlati árak miatt eredménytelennek nyilvánították a közbeszerzési eljárást, 2001 októberében pedig a közbeszerzési döntőbizottság semmisítette meg a város döntését. Két héttel később az Integrál-H rt.-t hirdették ki győztesnek.

Az alapkő a parlament Széchenyi István Főiskolát egyetemmé nyilvánító döntésének másnapján, 2001. december 12-én került a földbe, hogy aztán csaknem napra pontosan tíz hónappal később, tavaly október 16-án – talán nem véletlenül a helyi választási kampány záróhetében – a hivatalos avatóünnepséget is megtartsák. A mintegy másfél milliárd forintból felépült csarnok körül egy ötvenmillió forintos többletkifizetés miatt azóta sem csitultak el a viták. Ettől függetlenül tény: az utóbbi években ilyen nagy horderejű fejlesztés nem történt a megyeszékhelyen.

Nem volt könnyű menet a soproni Liszt Ferenc Kulturális és Konferencia-központ felújítása sem – már csak azért sem, mert a beruházás 1 milliárd 550 millió forintba került. A rekonstrukció hatéves, önkormányzati ciklusokon átívelő közös munka eredménye volt. A munkálatokat – amelyek 2001 júniusában kezdődtek el – az Európai Unió a Phare-CBC keretből 330 millió forinttal támogatta, s ehhez járult hozzá a magyar állam szerepvállalása (400 millió forint a Széchenyi-tervből), valamint a város önkormányzata és a Pro Kultúra Sopron Kht. segítsége is. Az avatóünnepséget tavaly október 25-én tartották. A felújítás a helyi polgároknak azért is fontos volt, mert az egykori kaszinó gyönyörű épülete éppen 130 évvel ezelőtt, 1872-ben épült.

Cél a környezetvédelem

Ha nem is a leglátványosabb, de a legnagyobb önkormányzati beruházás mégsem a két város, hanem hat község nevéhez fűződik: tavaly októberben adták át Kóny, Enese, Rábacsécsény, Bágyogszovát, Bodonhely és Mérges közös szennyvíztisztító rendszerét, amely 160 kilométernyi csatornát, 19 nagy átemelőt és napi 600 köbméter kapacitású szennyvíztisztító telepet foglal magában. Mindez 1,7 milliárd forintba került: ennek 62 százalékát állami céltámogatásból, 14 százalékát a környezetvédelmi alap célelőirányzatából és a megyei területfejlesztési tanácstól kapott pénzből fedezték, a társulati hitel 19 százalékot tett ki, míg a lakossági hozzájárulás összege elérte a 350 millió forintot.

Ugyancsak környezetvédelmi szempontból (is) fontos, hogy befejeződött a Csornai Hőszolgáltató Kft. fűtőművének fűtőerőművé alakítása, amiben az ÉDÁSZ Rt. és az Égáz Rt. konzorciuma vett részt. A félmilliárd forintos átalakítás lényege, hogy olyan gázmotort állítottak üzembe, amely gázból villamos energiát és hőt termel. Hasonló beruházást végeztek ezzel egy időben a Győri Hőszolgáltató Kft.-nél, csak a nagyságrend volt más: a 12 megawatt teljesítményű gázmotoros erőmű 2,2 milliárd forintot kóstált. A Győrhő a temérdek pénzt – a tulajdonos önkormányzat jóváhagyásával – túlnyomórészt hitelből teremtette elő.
Még ennél is tisztább energiaforrást jelent a szél. Hazánkban jelenleg csupán Inotán és Kulcson működnek szélerőművek. A harmadik ilyen Mosonszolnok mellett létesülhet – ez a beruházás már folyamatban van, de Levél és Kunsziget mellett is terveznek ilyet.

Az állam is sokat fizetett

Tavaly januárban adták át a megyei bíróság felújított Szent István úti tömbjét. A 115 éves ingatlanra igencsak ráfért a tatarozás, mert a legrosszabb állapotú győri középületnek számított. A 860 millió forintot kitevő munkálatokat – az utcai díszburkolat kivételével – az állam fizette. Szintén központi pénzből finanszírozták a megyeszékhely közlekedési ütőere, a Szent István út Jókai Mór utca és Aradi vértanúk útja közötti szakaszának teljes rekonstrukcióját. Az útépítők mintegy másfél hónapig „bénították meg" a forgalmat – 32 millió forintból.
A győri önkormányzat tavasszal 50 szociális bérlakást is átadott a Zöld utcában. A fejlesztés 522 millió forintba került, amelyből 248 millió forintot a Széchenyi-

tervből hívhatott le a helyhatóság. Az épület négyzetméterenkénti költsége 179 ezer forint volt. A Petőfi híd felújítása 440 millió forintot emésztett fel a városi kasszából.
Ha már a közlekedésnél tartunk: az elmúlt évben fejeződött be a Győrt Sopronnal összekötő 85-ös számú főút Kapuvár és Nagycenk közötti szakaszának korszerűsítése. Május 3-án adták át az utolsó, Pereszteg–Nagycenk közötti „etapot". Az aszfaltcsík 27,3 kilométer hosszú, valamint hatról hét és fél méter szélesre bővített. A teljes beruházás 6,1 milliárd forintot tett ki.

Hasonló volumenű fejlesztésnek számít a soproni kórház rekonstrukciója, amely tíz év után tavaly októberben a IV. számú épület – a kórbonctan, a gyógyszertár, a mellkasgyógyászat, a krónikus belgyógyászat és a krónikus rehabilitációs programok, a bőr- és nemibeteg-gondozó, valamint a tüdőgondozó – átadásával ért véget. Egy évtized alatt 21 milliárd forintot költöttek az intézményre. Örülhettek a Lövő és környékiek is, miután augusztusban átvehették a 47 millió forintból felépített, két kocsiállásos mentőállomást, illetve a dunakilitiek, akiknek 120 milliós sportcsarnokuk lett idén.

Lerakott alapkövek

Az idei összefoglaló cikk készítésének már látszanak az alapjai – pontosabban az alapkövei. Győr-Moson-Sopron megye kétségtelenül legnagyobb folyamatban lévő beruházása Máriakálnokon, a Mosoni-Duna ölelte Aranyossziget-dűlőben közeledik a megvalósuláshoz. A 32 milliárd forintos projekt során gyógy- és élményfürdőt, 127 szobás szállót, 150 apartmant húznak fel 42 hektáros területen, s a főépülethez étterem, bevásárlóutca és kávézó is tartozik majd. A park és létesítményei várhatóan 176 embernek adnak munkát.

Úgy tűnik, Győr is időben lépett a turisztikai fejlesztés terén. A fürdőközpontban már most folyik az építkezés, amely egy nagyobb program első üteme. Ennek során szaunablokk, termál- és élményfürdőcsarnokok, külső és belső medencék, öltözők és egyéb kiszolgálóegységek épülnek. A várhatóan 2004-ben induló második „etap" a szálláskapacitás bővítésére irányul. Az első ütem összköltsége két és fél milliárd forint, amelyből másfél milliárd forintot a városi önkormányzat, 977 millió forintot az állam áll a Széchenyi-terven keresztül. A fejlesztés optimista becslések szerint évente egymillió látogatót vonz, s így tartósan három nap fölé emelkedhet a városban eltöltött vendégéjszakák átlagos száma. Mindehhez persze az kell, hogy a kivitelezési munkálatok mielőbb befejeződjenek. A szerződés szerint erre 2003. július 1-jéig kerül sor, majd a próbaüzemelés után a létesítménykomplexumot szeptember 30-án lehet használatba venni. A rekordárvíz egyébként nem okozott kárt, bár a védekezés költségei ezen a szakaszon elérték a nettó ötmillió forintot.

2003 júniusára elkészül a péri repülőtér is – ami hasznára lehet mind a máriakálnoki, mind a győri termálnak. Az erre szánt 600 millió forintból egyebek mellett az 1450 méter hosszú, aszfaltborítású futópálya, a forgalmi előtér és a gurulóutak készülnek el. A repülőtér kétszer két órás nemzetközi nyitva tartással kezd működni, az év 330 napján lesz képes a gépek fogadására, s futópályáján akár 74 személyes gép is landolhat. A hivatalos megnyitót az

augusztus 2-án kezdődő vitorlázó műrepülő világbajnokságra időzített nagy repülősnapon tartják.
Hosszas előkészületek és csúszások után szinte bizonyos, hogy idén megkezdődik a győr-bácsai szennyvíztisztító telep továbbépítése is. Ezt az Európai Unió ISPA elnevezésű előcsatlakozási alapjából csaknem 2 milliárd forintnak megfelelő euróval támogatja, amihez a magyar kormány és a győri önkormányzat ugyanennyit tesz hozzá. Szinte biztos az is, hogy a győri zsinagóga átalakítására 500 millió forint, a Petz Aladár Megyei Oktató kórház műtőblokk-rekonstrukciójára egymilliárd forint jut a címzett támogatási keretből, miközben már folyik a mosonmagyaróvári Karolina-kórház felújítása. Az év végére elkészülhet a mosonszolnoki sportcsarnok is – ez 300 millió forintba kerül.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kijózanodó páciensek

Négyen kerültek be Szilveszter napján a soproni Erzsébet-kórház detoxikálójába. Két hölgy már… Tovább olvasom