Délmagyar logó

2016. 12. 07. szerda - Ambrus -5°C | 3°C

Minden harmadik európai rendelkezik internet-hozzáféréssel

Európán belül a fejlett skandináv országokban használják legtöbben az internetet legalább havi rendszerességgel. A sereghajtó Albánia. Mindez az osztrák Fessel-GfK jelentéséből derült ki, mely az egyes európai országok internet-hozzáférésre vonatkozó kutatási adatait összesíti.
Az internet elterjedtségében erős észak-déli, illetve nyugat-keleti megosztottságot figyelhetünk meg Európán belül. A 15 évnél idősebb lakosság körében (Észtország, Svédország, Franciaország, Csehország, Norvégia, Dánia és Hollandia esetében ennél fiatalabb korosztályra is kiterjedt a vizsgálat), 37 ország bevonásával végzett kutatás tanúsága szerint a skandináv országokban 70 százalék feletti azoknak az aránya a társadalmon belül, akik rendszeresen használják a világhálót.

A lista végén – nem nagy meglepetésre – a legkevésbé fejlett országok, így Albánia, Ukrajna és Macedónia állnak. Albániában a lakosság alig 1 százaléka használja az internetet.
Magyarország a 29. helyet foglalja el a rangsorban, hazánkban ugyanis a 15 éven felüli népesség (8,5 millió állampolgár) 33,2 százaléka fér hozzá az internethez. Közülük még kevesebb, mindössze 23,8 százalék tekinthető tényleges internet-felhasználónak, azaz csatlakozik havonta legalább egyszer a hálóra.

Az internet magyarországi elterjedtsége és kihasználtsága messze elmarad az európai átlagtól, a vizsgált országokban ugyanis összességében 41,8 százalékot tesz ki az internet-használók aránya. A hazaihoz képest magas átlag is eltörpül azonban az itt csak viszonyítási alapként közölt amerikai adat mellett: az USA-ban mintegy 70 százalékos az internet-használók aránya a társadalmon belül.
A magyar adatok gyakorlatilag megegyeznek a csupán három százalékkal lemaradó Romániáéval, s a Visegrádi Négyek mindegyik tagállama megelőz minket.

Az internet-használók aránya a felnőtt társadalmon belül 2005-ben

A legfrissebb hazai kutatási adatok szerint Magyarországon a legalább havi rendszerességgel internetezők 14 százaléka használja az internetet vásárlásra, viszont ennél lényegesen több, 53 százalékuk keres információt a világhálón a (akár online, akár hagyományos) vásárlásokat megelőzően. Sokan – ha nem is az interneten rendelik, vásárolják meg a terméket - kihasználják az internet információbőségét.

Az információt keresők többsége (79 százalék) kulcsszavas keresőoldalakon kutat termékek után. Jellemző még, hogy a felhasználó közvetlenül ellátogat a termék, vagy a gyártó honlapjára (62 százalék), illetve hogy szakoldalakat és teszteket hív segítségül a vásárlás hatékonyabbá tételéhez (49 százalék). Az online információszerzés szempontjából a műszaki cikkek a legnépszerűbbek (68 százalék), de sokan kutatnak könyvek, zenei kiadványok, utazási szolgáltatások vagy számítógépes hardvereszközök után.

Az online vásárlók alacsony, 14 százalékos aránya valószínűleg nem indul növekedésnek a közeljövőben sem, ugyanis a havi rendszerességgel internetezők mindössze egynegyede mutat hajlandóságot a netes vásárlásra.

Az online vásárlás iránti egyfajta távolságtartást mutatja Magyarországon az is, hogy a vásárlók elsősorban megrendelni szeretik a kívánt terméket, szolgáltatást, viszont fizetni jellemzően nem az interneten keresztül szoktak. A vásárlók a készpénzes utánvételt részesítik előnyben, 64 százalékukra jellemző ez a fizetési forma. 38 százalék interneten rendeli meg a terméket vagy szolgáltatást, de a helyszínen fizet és veszi át az árut. A vásárlóknak csak töredéke, kevesebb mint egyötöde használ bankkártyát a fizetéshez, a kuponos, mobiltelefonos vagy „prepaid" kártyás fizetés használatának aránya pedig elenyésző.
A felmérést a Fessel-GfK Piackutató Intézet végezte. A magyarországi adatokat a GfK Hungária, Magyarország vezető piackutató intézete biztosította.

(Forrás: GfK Sajtószolgálat)
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Fordítottunk a receptversenyen

A Győr és Mosonmagyaróvár Régió Szakácsklub már a novemberi szakácsolimpiára készül. Tovább olvasom