Délmagyar logó

2016. 12. 06. kedd - Miklós -5°C | 3°C

Mire kell figyelni a síruházat kiválasztásánál?

Nehéz feladat az ideális síruházat definiálása, mivel sokféle gyártó még többféle szabadalma és az aktuális divat irányzatok nagyon tarkítják a piacot. Mégis megpróbálkozom ezzel - hangsúlyozom- a teljesség igénye nélkül. Ennek oka, hogy rengeteg speciális anyag létezik, melyek nevét - mivel nem vagyok ruhaipari szakember - csak néhány esetben ismerem. A sokrétűséget bizonyítandó elég csak azt átgondolni, hányféle ruhadarabról kell szót ejtenünk -a zoknitól a kabátig.

Először is ne felejtsük a legfontosabb szabályt: rétegesen öltözködjünk és mindig az időjárásnak megfelelően. Dideregni sem jó, de főni a saját izzadságunkban sem kellemes.

Alsó ruházat

Nagyon fontos dolog, hiszen több funkciója van. Elsősorban a megfelelő nedvszívás, mivel ezek a ruhadarabok érintkeznek közvetlenül a bőrfelülettel.
A PAMUT jó nedvszívó képességű, de sportolás közben pláne alsóruházatként viselni mondhatni TILOS, mivel mindennemű nedvesség azonnal elzárja a levegőző-képességét. Ezt sok sportoló tudja, sok nem. Az egészsége múlhat rajta kivételes esetben. Például hidegben gyönyörűen meg lehet fázni, ha pl. fut az ember hegyre fel/le, vagy éppen kerékpározik. Visszafelé lehül a külső ruházat, és ha nedves a bőr felülete, akkor az illetőnek garantált a megfázás. Ki lehet próbálni, 2-3 thermofölső sem tudja visszamelegíteni az inaktívvá vált vastagon nedves testet!) Erre számos példa van sajnos, a hobbi-sportolók emiatt betegednek meg könnyen. A pamut hiába nedvszívó, de a nedvesség továbbadására képtelen, ráadásul a felületén megtartja a vizet: ha hozzáérek, vizes leszek.

A legalsó rétegnek pont az a feladata, hogy a
NEDVESSÉGET ELTÁVOLÍTSA A TESTTőL úgy, hogy NEM SZÁRÍTJA KI. Na erre a legalkalmatlanabb a pamut ill. a hagyományos műszálas anyagok, amik szárítanak, dörzsölnek. (pl. sok olcsó tornadressz, kommersz testhezálló ruházat anyaga)

Legalulra speciális szintetikus alsóruházat való, kifejezetten bőrbarát, és egyetlen feladata, hogy a rákerülő nedvességet azonnal kitaszítsa magából a KÖVETKEZŐ anyagnak. Na ez már lehet pamutpóló, vagy egyéb nedvszívó anyag, bár itt is javasolt nedvesen is lélegző anyagot használni, de nem kötelező. Ez a legalsó réteg vízátemelő tulajdonsága ellenére nem szárítja ki a bőrt, ezért is kerül annyiba. (Egyetlen póló vagy nadrág 4-8ezer Ft típustól, tulajdonságtól, kiképzéstől függően, az ár nem a minőségét, hanem a funkcionalitását takarja.)
A pamut nem funkcionális ruházat, csak olcsó és kényelmes mindennapi viselet. Ha nem vizes, jól szellőzik. (Nem véletlenül panaszkodtak már, hogy síoverálban fázik a hátuk. Tuti, hogy pamutpóló volt rajtuk.)

Sízokni

Nem is gondolnánk, hogy ruházatunk egyik legfontosabb eleme a megfelelő sízokni! Ha a zokni anyaga, szövésének módja nem megfelelő, sok problémánk akadhat a lábunk táján. A jó zokni pamut (ez igaz a hétköznapokra is!), valamint a szára teljesen sima, vagy csak alig bordázott. A kevert, vagy teljesen műszálas zokniba könnyen befülled a lábunk, és mivel a sícipő hermetikusan zárt, szinte biztos, hogy begombásodik. Az ezzel járó szagról pedig azt hiszem nem érdemes külön beszélni. A zokni szárának kiképzése pedig azért fontos, mert a bordázott zoknik fokozottabban hajlamosak a begyűrődésre, ezzel fájdalmas feltöréseket okozva, leginkább a sípcsonton. Ha módunkban áll, lehetőleg szerezzünk be térdzoknit, mivel az nem tud "becsúszni" a cipő szárába.

Pulóver

Amit mindenki tud: kell legalább egy sípulcsi. Az üzletekben rengeteg fajta pulóverrel találkozhatunk, különféle anyagokból varrva. Azonban a lényege mindegyiknek ugyanaz: meleget, nedvszívást és egyúttal szellőzést biztosítani, "lélegezni" hagyni a testet. Ezeknek az anyagoknak talán a Polartek a legismertebb tagja. Ebből készül szinte minden: pulcsi, mellény, sapka, sál, stb. A polartekből érdemes több fajta vastagságú pulóvert vásárolni, így ezeket kombinálva szabályozhatjuk ruházatunk melegségét. Jó megoldás még -és személy szerint én még mindig sokszor használom- a nagymama által kötött "házipulcsi". Bármelyik megoldást választjuk, ügyeljünk arra, hogy mindegyiknek legyen magas nyaka. Ez lehet még kombinálva a praktikus zipzárral, enyhe időben nagyon jól jön egy kis szellőzés.

Síruha, anorák

A síruháknak alapvetően két válfaja van: az overall (kezeslábas) és a külön nadrágból és kabátból álló együttes. Hogy melyik a jobb, megoszlanak a vélemények, de szerencsére egyre objektívebb a megítélés. Sokan a divat szerint öltözködnek, az igényesebbek ezt ötvözik a praktikummal - mint tudjuk, sajnos sokszor kizárja egymást a két dolog. Véleményem szerint szerencsésebb megoldás külön részekből álló síruhát vásárolnunk (össze is válogathatjuk), mert az overallnak két nagy hátránya van. Először is: ha a hegy tetején, mindentől távol ránk jön a szükség, meglehetősen kényelmetlen a félig levett ruhában elvégezni a dolgunkat. Másfelől ha betérünk egy étterembe, pihenőbe -ahol sokkal melegebb van, mint a szabadban-, szintén nem tudunk kulturáltan, kényelmesen megválni ruhánktól. Mindemellett hallottam már olyat is, hogy valakinek fázott benne a dereka. Azt viszont kétségtelenül el kell ismerni, hogy egy jófajta kezeslábasba nagyon nehezen jut be a hó. Esés után nem kell zipzárjainkat lehúzva kibontani a kabátot egy kiadós hótakarításra.

A két különálló részből álló ruhák az előbb említett szempontok alapján is jobbak, de van még más előnyük is. Bővebb kabát esetén a réteges öltözködést is jobban meg tudjuk valósítani, de a számtalan zseb pakolhatóságát is meg kell említeni. A jobb kabátok komoly szellőzőkkel vannak ellátva (pl. kinyitható a hónaljnál), valamint kivehető a bélésük is. Ezek általában kívülről impregnált anorákból, gyöngyvászonból, vagy esetleg dakronból készülnek. Gondoljunk arra is, hogy a ruhának nem csak a hideg ellen kell védenie testünket, esések tucatját kell kibírnia! Az anyaguk varrott, de a nagyon profi kabátok összeeresztései forrasztottak, mint a hegymászóké, ezáltal még a csepegő víznek is ellenállnak és nehezebben szakadnak. A kabátok belseje jobb esetben a már említett polár (vagy valamilyen hasonló, lélegző, pl.: Thinsulate) anyagból készülnek, biztosítva a meleget és a szellőzést egyaránt. Rosszabb esetben az egyszerű vatelinnel találkozunk, ami mindenre jó, csak síeléshez nem igazán, hamar átázik.

Kabát

Ha kabátot szeretnénk vásárolni, két fajtával fogunk találkozni. Az egyik, kevésbé szerencsés forma a 1/2-es, mely derékban végződik, ezáltal nem védi az ülepet, vesénk tájékát is éppen csak. A jobbik forma a 3/4-es, mely sok esetben derékban is összehúzható. Az alját összehúzva kizárjuk a havat, a derekánál karcsúsítva pedig növelhetjük karunk, felsőtestünk mozgásszabadságát. Mindegy, melyik fazonról beszélünk, a nyakat kellően védenie kell! Hasznos kiegészítő lehet a bélelt, vagy bélés nélküli kapucni, szerencsés esetben levehető, vagy a kabátba bedugható.

Nadrág


A nadrágnál hasonló a helyzet, annyi különbséggel, hogy bejön a képbe még egy anyag. Ennek pontos nevét nem tudom, de a régi szörfruhák anyagára, a neopren-re hasonlít. Az ebből készült, szűk nadrágok a Jet nadrágok. Ismertetőjelük, hogy lábra simulnak, száruk viszont erősen trapéz fazonú, hogy elférjen alatta a cipő. A szárában kamáslinak kell lennie, a cipőre ráhúzva kiszorítja a havat. A szár továbbá erősítve kell, hogy legyen a belső oldalon, így nem vágja el a léc éle. A külső oldalon mindig van rajta zipzár, így szorosan ráhúzható a kamásli fölött a cipőre. A Jet nadrág létezik kantáros és kantár nélküli kivitelben egyaránt. Sokan részesítik előnyben a mai napig, pedig az egyik legrégebbi, ma is használt anyag és fazon, ráadásul szeles időben bizony átfúj rajta a szél és könnyen át is ázik. Áruk sok esetben borsosabb a sokkal modernebb és (talán) jobb nadrágokénál, 20-30e. Ft között van.
Manapság sokkal elterjedtebbek az anorák, gyöngyvászon, vagy dakron nadrágok. Az esetek többségében tökéletes védelmet nyújtanak, ritkán szakadnak. Gyakorlatilag a szél nem fúj át rajtuk, a vízhatlanságra ugyanaz vonatkozik, mint a kabátokra. Ideális esetben itt is megtalálható a zipzár, vagy a patent a lábszáron. A kamásli szerepe itt hatványozott, mivel a bővebb száron gyorsan bejut a hó, ami igen kellemetlen! A gyengébb nadrágokat sajnos sokszor kivágja a léc éle, ezért lehetőleg a védelemmel ellátott nadrágot vegyük meg - még ha drágább is valamivel. A fazont illetően egyre nagyobb teret hódít a snowboard divat formavilága, amely egyúttal általában erősebb anyagot is jelent. A "boardos", bővebb fazon nagyobb mozgásszabadságot nyújt, bár ezt a Jet nadrág az elasztikussággal kompenzálta.

 A síszemüveg  >>


Síkesztyű

Nagyon figyeljünk oda a síkesztyű kiválasztásánál! Az olcsó húsnak itt majdnem mindig híg a leve! Az olcsó kesztyűk 2-3 hét síelés után tönkremennek. A jó kesztyű készülhet bőrből, valamint a síruháknál említett anyagokból, viszont miden anyagnak erősítve kell lennie. A legjobb anyag erre a már sok helyen jól bevált kevlar, amely ha nem is teljesen kopásálló, de sokáig óvja kesztyűnket a sérüléstől. A kesztyű mindig ugyanott rongálódik meg: a varrás mentén kifoszlik, így pillanatok alatt használhatatlanná válik,

valamint a bot markolatával érintkező rész kikopik. A kevlart a teljes fogófelületre varrják, olyan helyekre, ahol tenyerünk aktívan érintkezik a bottal, vagy a húzós felvonó rúdjával. A még komolyabb kesztyűknél az ujjakat is beburkolják, ezáltal hasonlóan néznek ki, mint a snowboardos kesztyűk. Ilyeneket használnak a freeride-os síelők, mostoha körülmények között sokat segít rajtuk. De egyre több carver is ilyen kesztyűt használ, mivel tenyerüket sokszor leteszik a hóba, az éles hókristályok a hagyományos kesztyűt gyorsan tönkretennék. Ezeknek a kesztyűknek fontos kiegészítése a megnyújtott "bebújó" szár, mely a kabátra húzva összehúzható, vagy tépőzárazható, ezáltal hermetikusan elzárja a csuklónkat a hidegtől, hótól. Bélésként szinte kizárólag a jól bevált Thinsulate bélést alkalmazzák, komoly kivitel esetén plusz belső kesztyű is lehet.

Sapka

A sapkákat sokan nem szeretik, mégis használják. Nagyon jól teszik! Még a legsilányabb sapka is védi a fejbőrt és fontos, hogy rá tudjuk húzni a fülre is. Vékony sapka még késő márciusi síeléskor is viselendő. A hajhagymák könnyen megfáznak, ráadásul ennek kárát nem is azonnal tapasztaljuk, hanem 1-2 hónap múlva: elkezd hullani a hajunk, általában a homlok környékén. Enyhe időben soha nem szerettem sapkát húzni, de saját bőrömön tapasztaltam, amikor 20 éves koromban elkezdett a homlokom felfelé kúszni és húszasával jött ki a hajam, amikor beletúrtam. Azóta legalább baseball sapkát hordok, és hogy a simléder ne zavarjon, hátra fordítom. Hidegebb időben kiemelten fontos a fülek védelme. A menetszél és a hideg összhatása hatványozottan érvényesül! -10°C-ban, erős szélben már fagyási sérülések keletkezhetnek. Tipikus jele, amikor bőrpír keletkezik és meleg helyre (pl. büfébe) lépve lassan égő érzés lép fel. Ez még nem jár következménnyel, de pl. középfülgyulladást is okozhat a hideg szél. Ha síelés után 1 héttel viszont lehámlik fülünkről a bőr, biztosak lehetünk benne, jól megfagyasztottuk valamelyik hideg napon. A hidegben viselendő sapka tehát óvja fejünket, fülünket a széltől, nagyobb hidegben (pl.-20°C) pedig esetleg az arcunkat is (ha ezt nem takarja, jó a felhúzott sál is). Hölgyek körében elterjedt még a bolyhos fülvédő, jópofa megoldás. Férfiaknál ennek a fület védő fejpánt felel meg, melyet szintén a hölgyek kezdtek erre a célra viselni.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Balettovi

Horváth M. Lillát, a Győri Balett művészét ígéretes te hetségként emlegetik a tánccal foglalkozó… Tovább olvasom