Délmagyar logó

2017. 05. 30. kedd - Janka, Zsanett 16°C | 29°C Még több cikk.

Miről vallanak a testamentumok?

Az év kutatója díjat idén dr. Horváth József kapta. A Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár tudományos főmunkatársa főleg a XVII. századi végrendeletekkel foglalkozik.
Dr. Horváth József
A rangos elismerést minden esztendőben a tudomány napján adják át annak a kutatónak, akit az MTA Veszprémi Akadémiai Bizottsága arra érdemesnek talál. A grémium döntését az utolsó tíz év munkájára alapozza. Értékeli az adott időszakban született publikációkat, a tudományos konferenciákon való szerepléseket, illetve azt, hogy a közzétett kutatási eredmények mennyire épültek be mások munkáiba, hasznosak-e az adott tudományág előbbre lépése szempontjából. Ennek tükrében a kitüntetett dr. Horváth József nevéhez sajátos kutatási eredmények fűződnek.

– Történelem–könyvtár szakon végeztem. Munkahelyemen könyvtárosként a XVI– XVIII. századi könyvekkel foglalkozom. Kutatóként is ugyanez az időszak érdekel. Kiemelt terület számomra a végrendeletek, a hagyatéki leltárak és a levéltári iratok feldolgozása – mondja el dr. Horváth József, majd hozzáteszi: eddig ezer korabeli végrendeletet olvasott el, ami azért is nagy szerencse egy kutató számára, mert Győr kivételesen gazdag a XVII. századból származó testamentumokból. Ennek oka az, hogy a mostani megyeszékhely hajdan a győri székeskáptalan földesúri fennhatósága alá tartozó mezőváros volt. A káptalannak pedig érdekében állt, hogy alattvalói minél többet végrendelkezzenek.

– Sok minden kiderül ezekből a sajátos dokumentumokból. Például az alacsony átlagéletkor, a település fejlett gazdasági helyzete, a gazdasági kapcsolatok és egyáltalán az, hogy volt miről végrendelkezni. A lelki tényezők, az egyház tanítása, a prédikációs irodalom mind-mind arra ösztönözte a korabeli polgárt, hogy tegyen végrendeletet. Ezeket a káptalan késztetésére a testamentumkönyvbe is bemásolták. Ezt a forrásanyagot elemzem, és az összegyűjtött adatokból próbálom megrajzolni a XVII. századi győri polgárok mindennapi életét, annak kereteit és körülményeit: a kézfogótól egészen a halálra készülő ember rendelkezéséig.

"Szándékom szerint az egyes résztanulmányokból előbb-utóbb monográfia születik, amiből az olvasók képet kaphatnak a XVII. századi győri polgárok életéről. Ez az a terület, amit más forrásokból nem nagyon lehet feltérképezni."

Dr. Horváth József

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Európa, a nyelvi nagyhatalom

Bábeli zűrzavar, vagy egynyelvű Európa? Egyik sem. A nyelv megmarad nemzeti lehetőségnek, de… Tovább olvasom