Délmagyar logó

2017. 02. 23. csütörtök - Alfréd 5°C | 14°C Még több cikk.

Mit tegyünk, ha... - csont- és ízületi sérülések

A kissé késve érkező tél lassan-lassan lehetővé teszi, hogy végre a téli sportok örömeit is kiélvezhessük. Sokan járnak síelni és szerencsére egyre többen ismerik fel, hogy ahhoz, hogy ne a műtétet követő lábadozással menjen el a szabadságunk, érdemes alaposan felkészülni a kikapcsolódást megelőzően.
Desault kötés
A megfelelő sportszerek, a rendszeres edzéssel való felkészülés a szabadság alatti mozgásra, a megfelelő helyszíni bemelegítés mind segíthet abban, hogy a tervezett időtöltés helyett ne a helyi egészségügyi ellátó rendszer sajátosságaival ismerkedjünk.

Mit érdemes tudni a csont-és ízületi sérülések első ellátásról, ha mégis bekövetkezne a baj?

A csontok törésekor az előzményekben nagyobb erőbehatás éri az érintett végtagot, a beteg általában pontosan el tudja mondani, mi történt vele. Az érintett végtag fájdalmas, mozgása korlátozott, gyakran deformált, a törvégek „recsegése, ropogása" hallatszik, amennyiben mégis mozgatni próbálja a sérült részt a beteg. A törés körüli vérzés miatt a törés környéke duzzadt, sokszor vérömleny látható. Kisebb csontok törésekor (pl. láb- vagy kéztőcsontok) sokszor nem ítélhető meg egyértelműen, hogy valóban eltör-e az adott csontocska, hiszen ilyenkor gyakori, hogy a nyomásérzékenységen, duzzanaton kívül nincs jelentős eltérés.
Nyílt törés esetén a törvégek a külvilágba kikerülnek, ezekben az esetekben igen magas a fertőzésveszély, a törés gyógyulása elhúzódhat.

Hogyan is lássunk el törés vagy törés gyanúja esetén egy beteget?

A tört végtagot a talált helyzetben kell rögzíteni úgy, hogy a törés helye feletti ill. alatti ízületet se tudja a beteg mozgatni. Pl. felkartörés esetén a könyök ill. a váll is rögzítve legyen. Fontos, hogy az esetlegesen látható durva elmozdulásokat nem szabad a helyszínen „kiegyenesíteni", a talált helyzetet kell rögzíteni!

A leggyakoribb egyszerű rögzítési módokat a képen mutatjuk be: alkar-, csukló-, kéztörések esetén a kar háromszögkendővel a nyakba történő felkötése, míg felkartörésnél a kar felkötése és a felkar törzshöz történő rögzítése garantálja, hogy a törvégek jelentősen ne mozdulhassanak el. Háromszögkendő használatakor figyeljünk arra, hogy a háromszög csúcsa lehetőleg legyen mindig a könyöknél, a rögzítés ekkor a legstabilabb.

Törés gyanúja esetén célszerű mentőt hívni, ebben az esetben nem feltétlenül kell tartós rögzítést feltenni a mentő kiérkezéséig, de próbáljunk a betegnek segíteni, hogy végtagja ne mozduljon pl. tartsuk a karját vagy kössük fel egy háromszög-kendővel. A hegyi mentők kiérkezésének várható idejéről érdemes a bejelentéskor tájékozódni, hiszen azon túl, hogy hosszabb kiérkezési idő esetén tartósabb első ellátásra törekedhetünk, pszichés is könnyebb a várakozást elviselni, ha hozzávetőleges információnk van arról, hogy mikorra várható a segítség.
Abban az esetben, ha a beteg nyílt törést szenvedett el, steril fedést kell a sebre helyezni, hogy csökkentsük a fertőzésveszélyt. Steril kötszer minden autó elsősegélyládájában kell, hogy legyen, de érdemes valamennyi kötszert, gézt akkor is magunknál tartani, ha távolabb készülünk az ismert pályáktól, útvonalaktól. Erős vérzés esetén a vérzéscsillapítás módszereit kell alkalmazni.

A láb törései esetén szintén fontos, hogy ne mozgassuk a sérült végtagot, a mentő kiérkezéséig általában nincs idő alapos rögzítés felhelyezésére. Ha esetleg mégis rögzítenünk kell a végtagot: a lábszár, boka töréseinél a sérült végtagot az ép lábhoz vagy fadarabhoz rögzíthetjük. Combcsont-, medencesérüléskor legfontosabb a mozdulatlanság, a csípő rögzítéséhez ugyanis speciális eszközökre van szükség (mentő).

Abban az esetben, ha a túrázó nagyobb magasságból esett le, súlyos sérülést szenvedett el vagy esetleg a sérülését követően eszméletlen, akkor feltételezhető, hogy gerincsérülése van. Ha csak a mechanizmusból gyanakszunk rá és a beteg eszméletén van, akkor még mielőtt megmozdítanánk, feltétlenül kérdezzük meg, hogy tudja-e mozgatni a végtagjait, karjait, lábát végigsimítva kérdezzünk rá, hogy egyformának érzi-e a két oldalon érintésünket. Ha a beteg különbséget érez, vagy nem tudja végtagjait mozgatni, akkor szigorúan tilos mozgatni a mentők megérkezéséig! Ez azt jelenti, hogy a talált helyzetben kell maradni, még akkor is, ha esetleg hason feküdt. Ilyenkor a hátára sem lehet fordítani, hisz bizonyára kényelmesebb lenne neki a hátán, feje alatt pl. egy táskával fekve várni a mentőt, de a mozgatás következtében akár le is bénulhat. Eszméletlen traumás sérültet mindig gerincsérültként kell kezelni, hisz mivel nem tud nekünk válaszolni, klinikai tünetek alapján nem lehet kizárni a gerincsérülést. Tehát ha eszméletlen a traumás sérült, akkor NE MOZGASSUK a mentő megérkezéséig.

Speciális törés a bordasérülés, hiszen ilyenkor nem tudjuk a csontok mozdulatlanságát biztosítani (hisz lélegeznünk kell). A beteg légzésre fokozódó, éles, szúró mellkasi fájdalomra panaszkodik, mely észlelésekor célszerű a beteget félülő helyzetbe ültetni, légzését figyelni

Balesetet követően gyakran kérdezik, hogy ihat-e egy kis vizet a beteg? Tekintettel arra, hogy a törések egy részét műteni kell a későbbiekben, ilyen esetekben lehetőleg ne itassunk a beteggel semmit, hisz a gyomorban lévő folyadék növeli az altatási szövődmények esélyét. Erős szomjúságérzet esetén jobb, ha a beteg ajkait nedvesítjük meg egy kicsit, vagy esetleg öblöget egy kis vízzel, amit azonban nem nyeljen le.
Fontos megemlíteni, hogy a hidegben gyakran használt „lélekmelegítő" alkoholos italokat érdemes mellőzni. Abban az esetben, ha esetleg nagyon messze szakadtunk a gyakran használt utaktól, szintén figyeljünk oda az alkoholfogyasztásra, mert bár első érzetünk az, hogy felmelegít, hosszú távon mégis inkább a sérült lehűlését segíti elő.

Hidegben történt sérüléseket követően gyakori probléma, hogy a hideg külső hőmérséklet és az a tény, hogy a sérült nem tud mozogni együttesen jelentős lehűlést okozhat. A gyors segélyhívással, illetve annak megérkezéséig kabátokkal , forró italos üvegekkel megelőzhetjük a beteg lehűlését. Az utóbbi években egyre elterjedtebbek azon melegítő eszközök, tasakok, melyek kémiai reakció révén hőt termelve akadályozzák meg a lehűlést. Egy nagyobb sítúra előtt ezekből sem árt egyet-egyet
beszerezni.

A csonttöréseknél sokkal gyakoribb, hogy a sportolás közben az ízületek megrándulnak, kificamodnak, esetleg az ízület egyes részei (szalagok, ízületi tok) sérülnek. Ránduláskor az ízvápából kiugrik az ízfej, de a traumát okozó erőbehatást követően azonnal visszaugrik normális helyére, így mikor vizsgáljuk a sérült végtagot, akkor már anatómiai helyzetében található. Az ízfej elmozdulása során azonban sérülhet a tok, szalagok, kisebb erek szakadhatnak el, így az érintett ízület megduzzad, vérömlenyt láthatunk körülötte. Ezekben az esetekben célszerű az adott ízületet pihentetni, felpolcolni, hidegen borogatni. Abban az esetben, ha szalag szakad vagy esetleg az ízületben található porcok valamelyike sérül, szakad, akkor erős fájdalom jelentkezik, az ízület instabillá válhat, lépéskor a leszakadt porcdarabka beakadhat, „kattoghat". Ilyen esetekben szintén pihentessük, borogassuk a sérült végtagot, stabilitását fokozhatjuk fáslizással. Hosszútávú megoldása általában sebészi, de mindenesetre feltétlenül vizsgáltassuk meg a lábunkat traumatológussal, ha nem is a sérülés helyszínén, de hazajövetelünket követően minél előbb. Ezen sérülések jó része megelőzhető, ha alaposan bemelegítünk indulás előtt, illetve ha saját magunknak pontosan beállítjuk, hogy mikor oldjon le a lécünk.

Orvosi értelmen vett ficam jóval ritkábban fordul elő, ilyenkor az ízfej kiugrik az ízvápából, és ott is marad. Vizsgálatkor deformált végtagot találunk, erős fájdalom kíséri. Mivel a rossz helyen lévő csontvégek ereket, idegeket nyomhatnak, ezért célszerű minél előbb orvoshoz vinni a beteget! Addig is a talált helyzetben próbáljuk meg rögzíteni a végtagot. Ficamot a helyszínen NE rakjunk helyre, még akkor se, ha egyes betegek bizonyos ízülete (pl. váll) rendszeresen kiugrik és a beteg már ismeri a tüneteit.

Dr. Lóczi Gerda
Az S.O.S.24 szakmai vezetője, mentőszakorvos
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Felajánlaná szerveit átültetésre?

Tovább olvasom