Délmagyar logó

2017. 11. 21. kedd - Olivér 1°C | 8°C Még több cikk.

Mol: a horvát kormánynak nincs elővásárlási joga

A Mol abban az esetben, ha az INA-ban meglévő részesedése eladásáról döntene, konzultálna a horvát kormánnyal is, amelyet potenciális vevőként tart számon - tudatta az olajtársaság.
Martonyi: a magyar érdek az, hogy a Mol-INA együttműködés fennmaradjon

Martonyi János szerint a magyar érdek egyértelműen az, hogy a Mol-INA együttműködés fennmaradjon. A külügyminiszter a TV2 Tények című műsorában csütörtök este annak kapcsán nyilatkozott, hogy a Mol esetleg eladhatja részesedését az INA-ban.

"Martonyi János a Tényeknek azt mondta, a magyar kormány érti a politikai üzeneteket, és ha úgy lehet feloldani az ellentéteket, hogy a Mol eladja az INA-t, akkor azt kell tenni, bár szerinte ez senkinek nem érdeke" - hangzott el a hírműsorban.

A külügyminiszter úgy fogalmazott: "ne folytassuk a vitát, ne élezzük a feszültséget".

Martonyi János közölte: határozott véleménye szerint az volna jó Magyarországnak, az volna jó Horvátországnak, de a Mol-nak és nem utolsósorban az INA-nak is, ha ez az együttműködés fennmaradna.

Hernádi Zsoltot azzal gyanúsítják, hogy vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanader volt horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen a Mol-INA olajipari vállalat irányításában. A Mol már számos alkalommal visszautasította a vádakat.

Szerda délután Horvátország kérésére felkerült az Interpol vörös, vagyis legmagasabb fokozatú körözési listájára Hernádi Zsolt neve. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pedig arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a magyar rendőrség megkapta a horvát szervek megkeresését Hernádi Zsolt ügyében, azt a szokásos eljárásnak megfelelően továbbította az igazságügyi tárcához.

Giró-Szász: nem személyi kérdésben van álláspontja a kormánynak

A kormányszóvivő szerint a Mol-INA-ügyben nem államok közötti problémáról van szó, és a magyar kormány nem személyi kérdésben fogalmazta meg álláspontját, hanem azért, mert Horvátország legjelentősebb külföldi befektetője a Mol, amelynek jelentős részben a magyar állam a tulajdonosa.

Giró-Szász András csütörtök este az Inforádió Aréna című műsorában úgy vélte: Horvátország lépése szembemegy az unió eszmeiségével is.
Emlékeztetett rá, amikor a Mol és az INA szerződést kötöttek, komoly kötelezettségeket vállaltak. A magyar fél 3 milliárd eurós befektetést eszközölt, ugyanakkor a horvát fél nem, vagy csak részben teljesítette az általa vállaltakat - mondta.

Jelezte, hogy a kormány eddig távol tartotta magát az ügytől, mert úgy tűnt, a részvényesek közötti gazdasági vitáról van szó. Most viszont egy politikai lejárató kampány zajlik, a horvát pénzügyminiszter megfenyegette a Molt, az igazságügyi szervek pedig eljárásokat kezdeményeztek.

Giró-Szász András jelezte: elismerik, hogy egy államnak joga van ahhoz, hogy indokolt esetben egy eszközt birtokoljon az államán belül vagy tulajdonos legyen, de ennek megvan a "kulturált" hagyománya. Megpróbálják "kitolni" a Molt, hogy átvehessék az irányítást, ez elfogadhatatlan a magyar kormány számára, ez nem jogállami gyakorlat és ezzel szembemennek az unió eszmeiségével is - fogalmazott a kormányszóvivő.

A kormány szerdai ülésén úgy döntött, hogy a Mol portfóliójának felülvizsgálatára, adott esetben az INA-részvények eladásának előkészítésére kéri fel az olajtársaság menedzsmentjét. A kabinet emellett utasította az igazságügyért felelős minisztert, illetve a Mol állami tulajdonban lévő részvényeinek tulajdonosi jogát gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezetőit, vizsgálják meg, milyen polgári és büntetőjogi lépések lehetségesek a Mol-INA-ügyben a Molt, illetve Magyarországot ért sérelmek orvoslására. A kormány arról is döntött, hogy a külügyminiszter lemondja részvételét a csütörtökön Dubrovnikban megrendezendő energiabiztonsági találkozón.

A horvát rendőrség kedden európai elfogatóparancsot adott ki Hernádi Zsolt ellen, a Mol elnök-vezérigazgatója az Interpol vörös körözési listájára is felkerült. Hernádi Zsoltot Horvátországban azzal gyanúsítják, hogy vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanader volt kormányfőnek, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen a Mol-INA olajipari vállalat irányításában. A Mol többször is visszautasította a vádakat.

Horvát főügyészség: a magyar szervek nem jártak el Hernádi ellen

Nem sérti az Európai Unió vonatkozó jogszabályát, a kétszeres eljárás alá vonás és kétszeres büntetés tilalmát a Mol elnök-vezérigazgatója ellen zajló nyomozás a horvát főügyészség (DORH) szerint, mivel "az említett ügyben" Hernádi Zsolt ellen Magyarországon még nem folytattak eljárást.

A horvát főügyészség csütörtökön nyilatkozatban reagált a horvát eljárással kapcsolatban a médiában megjelent - szerinte pontatlan - híradásokra. A hatóság honlapján megjelent közlés szerint a Horvát Köztársaság soha nem emelt büntetőjogi vádat Hernádi Zsolt ellen a magyar hatóságoknál, ezért Magyarország felelős szervei nem is folytattak eljárást Hernádi ellen, így nem is lehet szó arról, hogy az ügyben már született volna ítélet.

A korrupció és szervezett bűnözés elleni ügyészség (USKOK) Ivo Sanader és mások (köztük Hernádi Zsolt) ügyében 2011. június 10-én rendelt el nyomozást kenőpénzt adása és elfogadása miatt, amit a Horvát Köztársaság területén követtek el. A vizsgálat ideje alatt a magyar igazságszolgáltatási szervekhez kérvényeket küldtek Hernádi Zsolt meghallgatására, és az idézés kézbesítésére.

Tehát a Horvát Köztársaság nem emelt vádat a gyanúsított, Hernádi Zsolt ellen - hangsúlyozza a horvát főügyészség -, hanem a nyomozás elrendelésétől kezdve többször is sikertelenül kért a magyar szervektől nemzetközi jogsegélyt, amelynek Magyarország nem tett eleget.

A nemzetközi jogsegély megvalósítása közben, a nyomozás ideje alatt, a főügyészség folyamatosan tájékoztatta a magyar szerveket, elküldte a vonatkozó dokumentumok másolatait, amelyek a gyanúsított kihallgatásának kérelméhez voltak szükségesek - teszik hozzá. A magyar igazságszolgáltatási szervek azonban kétszer is visszautasították, hogy gyanúsítottként hallgassák ki Hernádi Zsoltot, másik két alkalommal pedig visszautasították, hogy kézbesítsék számára a horvátországi meghallgatásra szóló idézést. Mindegyik alkalommal a magyar nemzeti érdekek védelmére hivatkoztak.

A magyar szervek azon állításaira vonatkozóan, melyek szerint a nyomozást Magyarországon lefolytatták a Horvátországból kapott dokumentumok alapján, a horvát főügyészség csak olyan információkkal rendelkezik - áll a közleményben -, amelyeket a magyar fél a horvát kérvényeket elutasító válaszában küldött.

"Ezekből az adatokból arra következtettünk, hogy Magyarországon - miután megérkezett a nemzetközi jogsegélykérelem a gyanúsított, Hernádi Zsolt kihallgatására - kezdeményeztek egy eljárást, amelynek célja az volt, hogy eldöntsék, +történt-e bűncselekmény+ vagy sem, s ennek során tanúként hallgatták ki Hernádi Zsoltot."

A horvát félhez eljuttatott magyar válaszból az derül ki - fogalmaz a főügyészségi nyilatkozat -, "hogy Hernádi Zsolt ellen nem folytattak olyan nyomozást, amelyben Hernádi gyanúsítottként szerepelt volna, s ez megkérdőjelezi azokat az állításokat, amelyek szerint ellene Magyarországon büntetőeljárást kezdeményeztek vagy folytattak volna le".

"Ebből következően, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 50. cikke és az Európai Bíróság gyakorlata alapján nem tekinthető úgy, hogy Hernádi Zsoltot jogerősen elítélték vagy jogerősen felmentették volna Magyarországon ugyanazért a bűncselekményért, amelyben az USKOK nyomoz ellene Horvátországban, mert Magyarországon nem kezdeményeztek és nem folytattak le Hernádi Zsolt ellen eljárást ezért a bűncselekményért."

A horvát főügyészég végül leszögezi: "nincs tehát akadálya" annak, hogy eljárást folytassanak Hernádi Zsolt ellen, mint ahogy azt egyes újságokban írják.

Slovnaft-vezérigazgató: gazdasági-politikai nyomást gyakorol a horvát kormány

A horvát kormány gazdasági-politikai nyomásgyakorlásának tartja a Mol körüli történéseket Világi Oszkár, a Mol szlovákiai leányvállalata, a Slovnaft vezérigazgatója, aki a témáról csütörtökön nyilatkozott a TASR szlovák közszolgálati hírügynökségnek.

"Bizonyosfajta, a horvát kormány részéről megvalósuló gazdasági-politikai nyomásgyakorlás részeként érzékeljük (a történéseket)" - jelentette ki Világi Oszkár a szlovák hírügynökségnek nyilatkozva.

Elmondta: az INA privatizációs szerződésének része volt egy olyan megállapodás is, amely szerint a horvát kormány átveszi az INA-nak a gázüzletágban tevékenykedő, veszteséges részét. Rámutatott: ezt a kötelességét (a horvát kormány) nem teljesítette, annak ellenére sem, hogy a Mol erre az idén tavasszal ismételten figyelmeztette.

"Az INA ezen része minden évben veszteséget termel, tekintettel arra, hogy szabályozott üzletről van szó. Figyelmeztettünk arra, hogy itt akár egy 2 milliárd kunát kitevő vitás kérdésről lehet szó, és úgy érzékeljük, hogy reakcióról van szó, arról, hogy ilyen módon akarnak rákényszeríteni minket arra, hogy ebben az ügyben visszalépjünk" - fejtette ki a Slovnaft vezérigazgatója.

Az olajipari társaságot meglepetésként érte a horvát hivatalos szervek azon lépése, hogy Hernádi Zsolt személyére vonatkozó nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki, ugyanis a szeptember 25-i kihallgatásra Hernádi Zsolt nem kapott hivatalos idézést - írta a Slovnaft vezérigazgatójára hivatkozva a TASR. "A horvát ügyészség és a horvát bíróság, amely a vizsgálati fogságba vételt kérte, abból indult ki, hogy arról (Hernádi Zsolt) a sajtóból, illetve az igazgatótanács egyik tagjával folytatott informális beszélgetés során értesült. Ezt teljes mértékben abszurdnak tartjuk" - szögezte le Világi Oszkár, hozzátéve: a Mol a lehetséges megvesztegetéssel kapcsolatos vádakat is visszautasítja.

Mol: a horvát kormánynak nincs elővásárlási joga

A Mol abban az esetben, ha az INA-ban meglévő részesedése eladásáról döntene, konzultálna a horvát kormánnyal is, amely elővásárlási jogát ugyan a cég szerint elvesztette, de amelyet a Mol potenciális vevőként tart számon - tudatta az olajtársaság csütörtökön az MTI-vel.

A Mol közleménye szerint amennyiben az INA-ban meglévő részesedés eladásáról bármilyen döntés születne, a horvát fél korábbi szerződésszegései következtében Horvátország már nem rendelkezik azzal az elővásárlási joggal, amelyet a 2009-es szerződések aláírásával szerzett meg. Ennek ellenére egy ilyen esetben a Mol mindenképpen konzultálna a horvát kormánnyal is, amely korábban több fórumon is jelezte az irányítás megszerzésének szándékát, tehát "egy potenciális vevőként tartjuk számon" - áll a közleményben.

Azt is leszögezik: bármilyen döntés is születik, arról a nyilvánosságot és a tőkepiacot megfelelő módon és időben tájékoztatni fogják.

Kifejtik: a Mol-csoport tisztában van azzal, hogy horvátországi befektetései milyen üzleti és politikai jelentőséggel bírnak, és a társaság nyilvánvalóan érzi az elmúlt időszak eseményeinek súlyát is. Általános üzleti gyakorlatának megfelelően folyamatosan értékeli stratégiai befektetéseit, köztük tulajdonrészét az INA-ban. Valamennyi beruházás és vagyonelem vizsgálatakor elsőszámú szempont, hogy az hozzájáruljon a vállalatcsoport sikeréhez, és így részvényesei és érintettjei számára a lehető legnagyobb értéket teremtse - áll a közleményben.

"Annak ellenére, hogy a Molt és annak vezetőségét számtalan igazságtalan támadás érte, melyeknek mozgatórugója a társaság és annak elnökének megfélemlítése, valamint a Mol horvátországi tevékenységének ellehetetlenítése, a Mol igazgatósága stratégiai, pénzügyi és politikai szempontokat is figyelembe véve továbbra is a részvényesi értékteremtést tartja szem előtt, amikor a társaság a közeljövőben újra fontolóra veszi bármilyen természetű jövőbeni szerepét az INA-ban" - fogalmaznak.

A Mol a kormány szerdai bejelentésére reagált, amelyben a Mol portfóliójának felülvizsgálatára, adott esetben az INA-részvények eladásának előkészítésére kérte fel az olajtársaság menedzsmentjét a kabinet.

A kormánydöntés azt követően született, hogy zágrábi jelentések szerint a horvát rendőrség kedden elfogatóparancsot adott ki Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ellen. Hernádit azzal gyanúsítják, hogy vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanader volt horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen a Mol-INA olajipari vállalat irányításában. A horvát politikust ezért tíz év szabadságvesztésre ítélte a horvát bíróság. Később Hernádi Zsolt az Interpol, a lyoni székhelyű nemzetközi rendőrségi szervezet körözési listájára is felkerült.

A Mol potenciális vevőként tartja számon a horvát kormányt

A Mol közleménye szerint amennyiben az INA-ban meglévő részesedés eladásáról bármilyen döntés születne, a horvát fél korábbi szerződésszegései következtében Horvátország már nem rendelkezik azzal az elővásárlási joggal, amelyet a 2009-es szerződések aláírásával szerzett meg. Ennek ellenére egy ilyen esetben a Mol mindenképpen konzultálna a horvát kormánnyal is, amely korábban több fórumon is jelezte az irányítás megszerzésének szándékát, tehát "egy potenciális vevőként tartjuk számon" - áll a közleményben.

Olvasóink írták

  • 1. pachakuti 2013. október 03. 15:02
    „A horvát kormány potenciális vesztegetőként tartja számon Hernádit.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Levonult a vinaszszennyeződés a Sión

Levonult a Sión csütörtökön a Kaposról érkezett szennyezés, amely oxigénhiányos állapotot és… Tovább olvasom