Délmagyar logó

2016. 12. 06. kedd - Miklós -5°C | 2°C

Monetáris tanács - 7 tag tartásra, 2 lazításra szavazott

A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának 7 tagja szavazott az alapkamat szinten tartására a testület legutóbbi kamatdöntő ülésén, ketten 50 bázispontos kamatcsökkentést javasoltak - derül ki a május 25-i ülés pénteken közzétett jegyzőkönyvéből.
Az alapkamat 9,5 százalékos szinten tartása mellett foglalt állást Bánfi Tamás, Csáki Csaba, Hardy Ilona, Karvalits Ferenc, Király Júlia, Neményi Judit és Simor András jegybankelnök, míg 9 százalékos alapkamat mellett voksolt Bihari Péter és Bihari Vilmos.
Amennyiben a tervezett költségvetési intézkedéseket az Országgyűlés jóváhagyja, és a pénzügyi piaci helyzet javulása tartóssá válik, akkor a monetáris politika mozgástere növekedhet, addig azonban óvatos és robusztus monetáris politikára van szükség - fogalmaznak.
A tanácstagok a május 25-i ülésen egyetértettek a februári inflációs jelentés azon megállapításával, hogy a kedvezőtlen reálgazdasági környezetben továbbra sincs számottevő inflációs nyomás a gazdaságban.
Bár a lefelé mutató növekedési kockázatok realizálódása miatt a tanácstagok megítélése szerint a makrogazdasági kilátások romlottak februárhoz képest, 2011-től már érdemi növekedés várható. Egyes tanácstagok kiemelték, hogy a külkereskedelem és az ipar teljesítményét jelző mutatók esése megállt, valamint a cserearány kedvezően alakult, így a külső egyensúly is javult az elmúlt időszakban. Többen arra hívták fel a figyelmet, hogy a belföldi szektorok alkalmazkodása is megindult, a háztartások nettó pozíciója javult, miközben a vállalati szektor a beruházások, a bérezés, a foglalkoztatás és a ledolgozott óraszám visszafogásával reagált a kedvezőtlen környezetre. Emellett a közelmúltban hozott kormányzati intézkedések is számottevően hozzájárulhatnak mind a gazdaság potenciális növekedésének emelkedéséhez, mind pedig az adósságpálya fenntarthatóságához - jegyzik meg.
Egyetértettek abban is: számos jel arra utal, hogy talán fordulat következett be a pénzügyi piacok hangulatában, ezen belül a feltörekvő országok, különösen pedig a közép- és kelet-európai régió relatív megítélésében történt pozitív elmozdulás. A tagok többsége úgy látta azonban, hogy óvatos és robusztus monetáris politikára van szükség mindaddig, amíg a pozitív folyamatok nem tekinthetők tartósnak. A tagok egy része kiemelte, óvatosságra ad okot az állampapírpiacon tapasztalt alacsony kereslet, a többi feltörekvő gazdasághoz mért piaci megítélés, a hazai szereplők forintkeresletének csökkenése, valamint a devizapiac alacsony likviditása. Egyes tagok arra hívták fel a figyelmet, hogy a hazai pénzügyi piacok általános helyzete még mindig jóval kedvezőtlenebb, mint 2008 ősze előtt volt.
Az állampapírpiaccal kapcsolatban elhangzott olyan vélemény is, amely szerint a befektetők érdeklődésének hiánya egyre kevésbé fundamentális okokra, hanem inkább a piaci infrastruktúra hiányosságaira vezethető vissza, ezért az elsődleges forgalmazói rendszer és a másodlagos piac fejlesztésére van szükség.
Más tanácstagok szerint ugyanakkor a piaci folyamatok javulása tartósnak, nagymértékűnek és általánosnak mondható. Olyan vélemény is elhangzott, miszerint a pénzügyi stabilitás szempontjából a gazdasági növekedés nagyfokú visszaesése jelenti a legnagyobb kockázatot, és a visszaesés tompítása csak a jelenleginél alacsonyabb kamatszint mellett lehetséges. Más vélemények szerint a kamatpolitikának a gazdasági növekedésre gyakorolt hatása, tekintettel a devizaadósság jelentős szintjére, gyengült, így a visszaesés mérséklésében a hagyományos monetáris politikai eszközök nem feltétlenül hatékonyak.
A monetáris tanács tagjai egyetértettek abban, hogy a kormány által bejelentett költségvetési intézkedések mind a gazdaság potenciális növekedése, mind pedig az adósságpálya fenntarthatósága szempontjából kedvezőnek tekinthetők. Az intézkedések végrehajtása a következő időszakban nagymértékben javíthatja a hazai gazdaság megítélését a külföldi befektetők szemében, többen kiemelték ugyanakkor, hogy az intézkedések csak a parlamenti jóváhagyást, és a pozitív piaci reakciókat követően növelhetik a monetáris politika mozgásterét.
A tanács több tagja is kiemelte, hogy a 2008 ősze óta tartó időszak sok szempontból tanulságos volt a monetáris politika számára, és ezeket a tanulságokat szükséges figyelembe venni a jövőbeli döntéseknél. A tagok egyebek között a pénzügyi közvetítő rendszer monetáris transzmisszióban betöltött szerepének átgondolását, és a monetáris politika előre tekintő jellegének megőrzését tartották fontosnak. A tanácstagok többsége a kormányzati intézkedések jóváhagyásáig és a kedvezőbb piaci hangulat tartóssá válásáig kiváró monetáris politikát javasolt.
A testület következő kamat-meghatározó ülését 2009. június 22-én tartja, amelyről 2009. július 17-én 14 órakor tesz közzé rövidített jegyzőkönyvet.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Sólyom: nem szabad nyúlni a családtámogatási rendszerhez

Nem szabad hozzányúlni a családtámogatási rendszerhez, tekintettel Magyarország demográfiai… Tovább olvasom