Délmagyar logó

2016. 12. 11. vasárnap - Árpád -2°C | 7°C

Mosonmagyaróvári éjszakák

Minden nyáron fogadalmat teszek, hogy elköltözöm a mosonmagyaróvári belvárosból. Nyaranta hétvégén a szórakozóhelyektől, hétköznapokon az utcát végigordítozó fiataloktól szenvedünk álmatlanságban. Mivel a belváros a szórakozásé (is), nekünk, itt lakóknak nyilván toleránsnak kell(ene) lenni a szórakozni vágyókkal szemben, ezért a maradás mellett döntve a múlt nyáron kicseréltettük ablakainkat korszerű hangszigeteltre. Sajnos, a nyári zajoknak ezek sem állják útját. Nemrég meglepődtem a jegyzőnő Kisalföldben közzétett nyilatkozatán, miszerint az évente egy alkalommal a parkban szervezett rendezvényt csak 10 óráig engedélyezték a környéken lakók nyugalma érdekében. Felmerül ezek után a kérdés, hogy hány Mosonmagyaróvár és hányféle mosonmagyaróvári van? Hogy lehet, hogy egyes mosonmagyaróváriaknak a hivatal gondosan biztosítja a pihenéshez való jogát már este 10-től még az évi egy alkalommal megrendezett városi rendezvény idejére is, a belvárosi mosonmagyaróváriak pedig minden pénteken-szombaton hajnalig tartó diszkót, az artikulálatlan ordítozást, éneklést, törést-zúzást kénytelenek elviselni. Európa csaknem összes nagyvárosában jártam már, ahol éjszakánként tele vannak a teraszok, de a legmediterránabb belvárosban sem találkoztam ezzel a gyakorlattal, hogy bármely vendéglátóegységnél az éjszakai zajszintet meghaladó zenélést engedélyeznének. Civilizált helyeken a zene a hangszigetelt vendéglátóhelyen belül van, ahonnan maximum csak az ajtónyitáskor szűrődik ki zaj. De hazai példát sem tudok, ahol hasonló hangterjedelmű szabadtéri éjszakai szórakozóhely lenne bármely magyar város lakott területén. Az már csak hab a tortán, hogy vasárnap reggel fél hatkor – miután végre elcsendesedett az utca és ki lehetett nyitni az ablakokat – autóberregés és hangos káromkodás töri meg az épphogy megkezdődött csendet. Kinézve az ablakon, megkövülten láttam, hogy egy kisteherautó zötyög a kockaköveken, amelyre az utcai szemetet felpakoló munkás káromkodik nagy beleéléssel.

Dr. Szalai Zsuzsanna, Mosonmagyaróvár
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

NB III: Eddig Hibátlan az SVSE

Tovább olvasom