Délmagyar logó

2017. 09. 24. vasárnap - Gellért, Mercédesz 12°C | 17°C Még több cikk.

Most jó lenni szakmunkásnak

A kétkezi munkát végzők, a jól képzett szakmunkások gyakran többet keresnek, mint a diplomások.

A munkerőpiacot és az oktatási rendszert elnézve úgy tűnik, a kettő néhol köszönő viszonyban sics egymással:  míg a divatos egyetemek, főiskolák ontják a művelődésszervezőket, marketingmenedzsereket és közgazdászokat, egy jó villany- vagy autószerelőt, szerszámkészítőt lasszóval kell fogni. Tíz évvel ezelőtt még évente 70-80 ezren tanultak szakmunkásnak az országban, ma alig 20 ezren. Pális Ferenc, a megyei iparkamara szakképzési menedzsere szerint a most nyugdíjba menő szakembereket az oktatás már nem képes pótolni, a szakmunkáshiány pedig már most is katasztrofális.          

"A fiatalok nem szeretnek dolgozni"

- Sajnos ma nagyrészt a gyengébb képességűek mennek szakmunkásképzőbe, akiknek gyakran sem a képességeik, sem a motivációjuk nem elég ahhoz, hogy jó szakemberek legyenek - panaszolja Hegyi Ferenc, a soproni Vas- és Villamosipari Szakképző Iskola és Gimnázium igazgatója.
- Tizenöt éve még hét szakmunkás osztályunk indult egy évfolyamon, most már csak egy. Azt vettem észre, hogy a legtöbb tanuló nem szeret dolgozni, ami egyrészt annak tudható be, hogy nem érdekli őket a szakma, másrészt aki otthon soha nem dolgozott semmit, azt tizenhat évesen már nehéz munkára fogni. Pedig munka van bőven; itt, Sopron környékén annyi az építkezés, hogy ha tavaly nyárra valaki egy jó villanyszerelőt keresett az épülő házához, már januárban be kellett jelentkeznie nála... Ugyanez a helyzet más területeken: a környék szinte összes gépipari vállalkozása sürget minket, hogy képezzünk szerszámkészítőket, de hiába, egy-két embernél többet nem lehet összeszedni. Pedig versenyképes fizetést, jó munkakörülményeket, biztos állást kínálnának nekik.

Többet keres egy marós, mint egy tanár

Hogy a kétkezi munkát végzők mennyire keresettek, a Kisalföld apróhirdetésein is látszik: csak a pénteki számunkban kőművest öt, villanyszerelőt és festőt három-három, burkolót pedig hét (!) helyre kerestek. Várható, hogy uniós csatlakozásunkkal még több lesz a munkalehetőség - itthon és külföldön egyaránt - ezeket azonban csak azok tudják kihasználni, akik használható nyelvtudással rendelkeznek. Ez sajnos még a fiatalokra sem jellemző. A legnagyobb a munkáshiány a gép- és építőiparban; a megyei munkaügyi központ tájékoztatása szerint a legjobban keresett szakmunkások az autóvillamossági szerelők, NC- és CNC-esztergályosok, vasbetonszerelők és szerszámkészítők.

- Annak, hogy ilyen kevés a munkás, egyetlen oka van: senki nem szeret dolgozni - összegezte véleményét Józsi Attila, akinek családi vállalkozása alkatrészgyártással, esztergálással, marással foglalkozik.
- Hiába van valakinek diplomája, felsőfokú végzettsége, ha végeredményben nem ért semmihez, nem sokat ér vele. Bár a hagyományos munkagépeket felváltják a számítógéppel vezéreltek, még dolgoznak az idősebb szakemberek, de utánpótlás már nem nagyon van. Nehéz megbízható, jó szakmunkást találni, pedig havonta 120 ezer nettót meg lehet keresni ebben az ágazatban, ami jóval több, mint mondjuk egy tanár fizetése. 

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Horrormánia a mozikban

Nyáron 12 horrorfilmet mutatnak be Amerikában, ami duplája a tavalyi  felhozatalnak. Tovább olvasom