Délmagyar logó

2017. 10. 22. vasárnap - Előd 10°C | 20°C Még több cikk.

Most Kína próbálja enyhíteni az iráni nukleáris válságot

Három napon át Iránban tárgyal Kína külügyminiszter-helyettese, hogy megpróbálja enyhíteni a nukleáris válságot. Amerika és az Európai Unió semmiképpen sem fogadja el, hogy Irán atomfegyvert kíván szerezni.
Ezt Kína sem szeretné, de nem tartja kívánatosnak a gazdasági szankciókat, már csak azért sem, mert olajbehozatalának jelentős része Iránból érkezik.

A nap folyamán Teheránba utazik a kínai külügyminiszter-helyettes, hogy iráni diplomatákkal tárgyaljon a perzsa ország atomprogramja körül kialakult viták rendezéséről. Peking arról egyelőre nem közölt részleteket, hogy a háromnapos munkalátogatáson kivel találkozik majd a térség ügyeivel foglalkozó kínai diplomata. Rendes heti sajtótájékoztatóján Liu Jianchao külügyi szóvivő csak annyit mondott: a megbeszéléseken a válság kezelésének lehetséges módjairól esik majd szó.

Irán egyik legfontosabb kereskedelmi partnere és olajpiaca Kína, nem véletlen, hogy Peking már többször jelezte, nem tartja célravezető lépésnek az atomkérdés Biztonsági Tanács elé terjesztését, és kifejezetten ellenzi gazdasági szankciók bevezetését, hiszen - hangzott el legutóbb a külügyminiszter szájából - van még lehetőség az ügyet tárgyalások útján rendezni.

A minap a kínai diplomácia vezetője türelmet és nagyobb rugalmasságot kért a nyugati országoktól, mindeközben Kína atomprogramja leállítására szólította fel Iránt. Korábban Peking szinte egyértelműen a perzsa ország mellett állt, azonban az Unióval folytatott tárgyalások megszakadását és az újabb kemény hangú teheráni nyilatkozatokat követően a kínai diplomácia véleménye is árnyaltabbá vált.

Orosz ajánlat az iráni urándúsításra

Mindeközben Szergej Kiszljak, az orosz Atomenergia Hivatal főnöke pénteken Teheránba érkezett, hogy tárgyaljon az atomválság megoldásáról, vagyis elsősorban arról az orosz javaslatról, hogy orosz területen, de közös iráni-orosz vállalat végez az ambiciózus iráni atomprogramban szereplő urándúsítást.

Így a nukleáris fegyver gyártásához is alkalmas dúsított urán továbbra is nemzetközi ellenőrzés alatt maradna. Kiszljakkal egy időben, de tőle teljesen függetlenül vizsgálódnak majd Iránban a nemzetközi atomügynökség szakemberei is, miután a teheráni vezetés váratlan gesztusként megnyitotta előttük egyik legtitkosabb atomlétesítményét, ahol a nyugati felderítés atomfegyver-gyártást gyanított.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülése előtt az időhúzásra játszó Irán az eddiginél rugalmasabbnak, nyitottabbnak mutatkozott, de mégis eléggé valószínűtlen, hogy Kiszljak egyértelmű megállapodással térjen haza Moszkvába. A politikus egyébként ellátogat az oroszok által épített atomerőműbe is, ami már önmagában is jól demonstrálja Moszkva dilemmáját. Irán fontos stratégiai és gazdasági partner a közép-ázsiai térségben a busani erőműben másfél ezer orosz szakértő dolgozik, miközben egy esetleges Irán elleni amerikai légi csapásnak ez a létesítmény is célpontja lehet.

Krónika Hírszolgálat

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Mire költene többet Győrben?

Tovább olvasom