Délmagyar logó

2017. 11. 18. szombat - Jenő 5°C | 8°C Még több cikk.

Mozart, a független

Előbb ismerte a kottát, mint a betűket a kétszázötven éve, 1756. január 27-én Salzburgban született Johannes Chrysostomus Wolfgangus Theophilus Mozart, osztrák zeneszerző, minden idők egyik legnagyobb zenei lángelméje. Ő volt az első művész, aki feudális kötöttségektől mentesen, függetlenül próbált élni – bár ez többnyire nem sikerült neki.
Mozart muzsikus és zenepedagógus apja, Leopold négy-öt éves korától pontos feladatterv szerint képezte, s Mozart akkor már maga is komponált. Először 1761-ben, ötévesen lépett fel egy színházi előadáson a salzburgi egyetemen, első hangversenykörútjukat 1762- ben tették, a követező években apja számos városban, királyi és főúri palotákban szerepeltette négy évvel idősebb nővérével, Maria Annával. Első darabjai, hegedű-zongoraszonátái Párizsban jelentek meg, Mozart szimfóniákat Johann Christian Bach hatására kezdett írni. Bécsben éltek 1767-től, a salzburgi érsek tiszteletbeli koncertmestere lett.

Itáliában a milánói, bolognai és veronai zenei akadémiákon brillírozott, Allegri Misereréjét hallás alapján írta le. Itáliában mutatták be operáit. Írt divertimentókat, egyházi műveket. A salzburgi érsek szolgálatában állt 1774-77 közt, s bár egyik remekét a másik után alkotta, jövedelme elég kevés volt.

A szabadulás vágya apja felügyelete alól is szerepet játszott abban, hogy 1777-ben elhagyta Salzburgot. Nem kapott állást a mannheimi választó udvarában. Apja utasítására végül Párizsba ment anyjával, itt komponálta a D-dúr szimfóniát. Salzburgban udvari orgonista lett. Egy összetűzés után az érsek megvált tőle, ekkor Bécsbe költözött. Itt Weberéknél lakott, s megszerette Constanzet, akit 1782-ben apja tiltakozása dacára el is vett. Hat gyermekük közül négy kicsiny korában meghalt, fia, Wolfgang Xaver (1791-1844) zeneszerző lett, a zsenik fiának minden hátrányával.

Sikerei dacára nem bírta pénzzel az udvari életmódot, állandó anyagi gondokkal küzdött, így órákat adott, és tanfolyamot rendezett műveiből. Egy szabadkőműves páholynak 1785-től tagja volt. A vígopera műfajának kiemelkedő alkotása a Figaro házassága. A prágai siker után a csehek új operát rendeltek tőle, így készült el a Don Giovanni. A premier után Mozart megkapta a Gluck halálával megürült udvari állást, de elvesztette apját. 1788-ban keletkezett utolsó három nagy szimfóniája, az Esz-dúr, a g-moll és a C-dúr. Jellemző kései alkotása az 1790-es Cosi fan tutte.

A Titusz kegyelme című opera II. Lipót 1791-es prágai koronázására készült, a bemutató idején Mozart beteg lett, novemberben ágynak esett és 1791. december 5-én meghalt. Bachnak a komponálás az alkotás folyamatos munka volt, Beethoven számára az életmegváltást jelentette, míg Mozartnál maga volt az élet – írja Paul Henry Lang zenetörténész. Minden helyzetben tudott komponálni, fejben alkotott, műveinek gyökerei a bécsi és salzburgi barokk, az olasz hagyományok és a bachi muzsika voltak.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kézműves tábor

Tovább olvasom