Délmagyar logó

2017. 10. 18. szerda - Lukács 10°C | 24°C Még több cikk.

MSZP: a jelnyelvi törvény kezdete a munkának

A jelnyelvi törvény elfogadása után a hallássérültek az állam költségén jeltolmács segítségét kérhetik a hivatali ügyintézéskor – mondta Török Zsolt, az MSZP országgyűlési képviselője pénteken Budapesten. A sajtótájékoztatón rámutattak: még sok lépés szükséges ahhoz, hogy a hallókéhoz hasonló életet élhessenek a hallássérültek.
Török Zsolt közlése szerint az előterjesztésnek az a jelentősége, hogy Magyarországon hivatalos nyelv lesz a jelnyelv, így a hallássérültek a polgármesteri hivatalokban, az okmányirodákban, az ügyészségen, a bíróságon, a rendőrségen is használhatják. Az adott intézménynek kötelessége a jeltolmácsot biztosítani és a költségeket állni.

Török Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy a közép- és felsőoktatásban is lehetőség lesz jeltolmácsok igénybevételére, és lesz egy 120 órás szabadon felhasználható jeltolmácsolási keret is.

Kitért arra, hogy az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága négypárti támogatással nyújtott be egy módosító indítványt, amely változtatna a műsorszolgáltatók feliratozási kötelezettségén. A javaslat ma egy fix időt, négy órát határoz meg, a módosító indítvány szerint ezt évről-évre növelni kellene.

A siketen született Fitos Sándor, az MSZP gyulai párttagja jeltolmács segítségével azt mondta: a törvény kezdete egy munkának, még nagyon sok lépés van hátra ahhoz, hogy a hallókéhoz hasonló életet élhessenek a hallássérültek.

Hozzátette: szeretné, ha a jeltolmácsot korlátlanul igénybe lehetne venni.

Az MTI azon kérdésére, hogyan intézte eddig a hivatalos ügyeket, Fitos Sándor közölte: az önkormányzatnál általában írásban kommunikált, de ez nagyon nehézkes volt, ezért legtöbbször rákényszerült arra, hogy tolmácsot hívjon. Mint mondta, van olyan, hogy az írott szöveget nem érti, a jeltolmács azonban ebben is segít neki.

A jelenleg az Országgyűlés előtt lévő, a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló törvényjavaslat változtatna azon a jelenleg hatályos szabályon, hogy a hivatal dönti el, írásban vagy jelnyelven kommunikál a hallássérülttel. Ha elfogadják az előterjesztést, a hallássérült dönthetne erről.

A javaslat három területre bontja a jeltolmácsolást: korlátlanul igénybe lehet venni közszolgálati tevékenységek során, ide tartozik az is, ha baleset ér egy hallássérültet. 120 órás jeltolmácsolási lehetőség lesz a középiskolában félévente, a felsőoktatásban szemeszterenként. Az egyetemeken a 120 óra az óraszám egyötödét jelenti.

Szabadon használhatnak fel a hallássérültek további 120 órás jeltolmácsolást, például ha utazási irodába, vagy szülői értekezletre mennek.

Jelenleg Magyarországon 3300 aktív jelnyelv-használó van, a hallássérültek száma 60-80 ezerre tehető.

A négypárti támogatással benyújtott törvényjavaslat legtöbb rendelkezése január 1-től lépne hatályba.

Olvasóink írták

  • 1. Kraftwerk 2009. október 02. 15:50
    „Én ezt úgy értelmezem akkor a cikk címe szerint:
    Eddig semmit nem csináltunk elvtársak,csak hazudtunk reggel,délben,meg este!!!!!
    Majd ezután sem fogunk,de mivel hamarosan indul a kampányidőszak,minden eszközt,kedvezményt,árcsökkentéseket alkalmazunk,csak MI nyerjük a választásokat!
    Most majd a nép mondja azt amit Gyurcsány is mondott:EZT TI(már)NAGYON ELKURTÁTOK!!!
    Remélem örökre,és SOHA többet!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Bajnai: a romák gyilkosai az ország első számú közellenségei

A romák gyilkosai Magyarország első számú közellenségei - jelentette ki Bajnai Gordon… Tovább olvasom