Délmagyar logó

2017. 02. 26. vasárnap - Edina -3°C | 10°C Még több cikk.

MSZP: a Kúria megmaradt a jogállamiság és az alkotmányosság őrzője

Az önkormányzati normakontroll tevékenység szélesedését és a jogegységi döntéseket emelte ki a Kúria 2013-as tevékenységéből Darák Péter.

Krónika 6. rész (OBH-beszámoló)



Az ügyek gyors lezárását emelte ki a bíróságok működéséből az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a testület tavalyi tevékenységéről szóló beszámolója során, az Országgyűlés szerdai ülésén.


Handó: a perek többsége egy éven belül lezárul

A perek 93 százaléka egy éven belül befejeződik, az elsőfokú polgári peres ügyek pedig átlagosan 97 napig tartanak Magyarországon, míg az európai átlag 246 nap - mondta az Országos Bírósági Hivatal elnöke szerdán, az Országgyűlés előtt, a hivatal tavalyi tevékenységéről.

Handó Tünde ismertette, hogy bár 2011-hez képest 65 százalékkal több ügy érkezett a bíróságokhoz 2013-ban, a lezárt ügyek száma 67 százalékkal emelkedett.

Az elnök szükségesnek tartja a bírósági illetmények rendezését, a magyarországiak ugyanis elmondása szerint Európában a legalacsonyabbak, reálértékük pedig az elmúlt tíz évben 42 százalékkal csökkent.

Szólt a bírói nyugdíjazásokról, amely miatt az egyes bírói szintek közötti létszám átrendeződött, de - mint mondta -, az érintettek az utolsó pillanatig azon voltak, hogy az ügyfelek semmit ne érzékeljenek a történtekből.

Minőségi eredménynek nevezte, hogy a perek 80-90 százaléka első fokon jogerőre emelkedik.

Évszázados probléma oldódott meg elmondása szerint a fővárosban az átszervezéssel, hiszen ugyan itt zajlik a peres ügyek 30-50 százaléka, a bírók munkaterhe már az országos átlag körüli.

A bíróságok költségvetéséről szólva elmondta, hogy az 26 milliárd forinttal emelkedett, megközelítve a 100 milliárd forintot. A forrásokat infrastrukturális fejlesztésekre fordították, de több bíróság is új épületbe költözhetett - ismertette.

Rubovszky György, a határozati javaslatot előterjesztő igazságügyi bizottság elnöke közölte: a beszámoló meggyőzte a testületet arról, hogy a bírói hivatal jó úton jár, és hogy sikeres, eredményes volt a bírósági rendszer átalakítása. A képviselő a javaslat elfogadását kérte a Háztól.

Fidesz: sikeresen működik az új bírósági rendszer

Demeter Zoltán (Fidesz) szerint 2011-ben olyan bírósági rendszer kialakítását tartották szükségesnek, amelyben a fékek és ellensúlyok egyaránt érvényesülnek. Hozzátéve: az új modellt ugyan érte kritika, a képviselő eredményesnek ítélte a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnöki pozíciójának szétválasztását.

Kiemelte a nyilvánosság fokozott szerepét, és kijelentette azt is: a megfogalmazott szakmai és stratégiai célkitűzések megvalósulása jó úton halad. A képviselő bírósági ítélkezést minden szinten magas színvonalúnak ítélte, és szerinte átláthatóvá, kiszámíthatóvá, ellenőrizhetővé vált a bírósági munka.

Fontosnak tartotta a hivatal jogszabály-véleményezési munkáját, és pozitívan szólt az OBH új jogintézményeiről, programjairól, a többi közt a tanúgondozásról vagy a mediációról.

MSZP: az OBH elnökével szemben követelmény a függetlenség

Harangozó Tamás Attila, az MSZP vezérszónoka felszólalásában hangsúlyozta, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnökével szemben követelmény a függetlenség, alapvető elvárás, hogy tartsa távol magát a pártpolitikától, de utóbbi nem sikerült. A képviselő idézte Kondor Katalin egyik cikkét, amelyben azt írta, hiba volt a miniszterelnök családi barátját kinevezni az OBH élére, aki Fideszes rendezvényen jelenik meg, ilyet elődei soha nem tettek. A képviselő hozzáfűzte: ezt szerinte is hiba volt, mert aki elfogult, nem állhat a független igazságszolgáltatás igazgatási szervezet élén, azt becsapják. Ha a látszatra sem ad, azon átlátnak, aki pedig ilyen, az nem engedheti meg magának, hogy tovább folytassa.

A bírák nyugdíjazásának ügyével kapcsolatban azt mondta, a beszámoló elfelejti megemlíteni, hogy a helyzet rendezésére az Alkotmánybíróság az Európai Bíróság kényszerítette a hivatalt, 2012-ben 231 bírót mentettek fel, 2013-ban 157 bíró pere fejeződött be jogerősen és 139 millió forint elmaradt illetmény és kamatai megfizetésére kötelezték az OBH-t.

A képviselő a devizahitelekkel kapcsolatban feltette a kérdést, igaz-e, hogy a bíróságokon kormányzati kapcsolattartók koordinálják ezeket az ügyeket és információkat kérnek, milyen ráhatása van a kormányzatnak a bírói tevékenységre?

Rubovszky György (KDNP) a Harangozó Tamás Attila által megfogalmazott vádakat légből kapottnak, alaptalannak és elképesztőnek tartotta.

Jobbik: a beszámoló részletes, jól megszerkesztett

Staudt Gábor (Jobbik) közölte, hogy a beszámolót részletesnek, jól megszerkesztettnek tartják és pozitívumként emelte ki, hogy 2011 óta jelentősen nőtt a szervezet költségvetése, mivel a bírák fizetése az egyik legalacsonyabb az unióban.

Nehezen érthetőnek nevezte ugyanakkor, hogy a szombathelyi és szegedi törvényszékeknek hosszú ideje csak megbízott vezetői vannak, ennek okairól kérdezte az ONH elnökét.

A képviselő szintén pozitívumként értékelte a gyerekközpontú igazságszolgáltatási programmal kapcsolatos beszámolót, ugyanakkor megjegyezte, hogy az ügyfélelégedettség-mérésnek nem látják túl nagy hasznát.

Handó Tünde a felmerült kérdésekre úgy válaszolt, hogy nincsenek kormányzati koordinátorok, a bíróságokat a bírósági vezetők koordinálják. Az elégedettségmérési programról pedig megjegyezte: több esetben ennek hatására változtattak az eljárásrenden.

Rubovszky György, az igazságügyi bizottság KDNP-s elnöke előterjesztői zárszavában az egyetlen érdemi kritikának azt nevezte, hogy a beszámolóban nem szerepel, hogy az OBH kártérítést fizetett ügyek elhúzódása miatt. Kiemelte ugyanakkor, hogy a kifizetésre okot adó esetek jóval 2013 előtt keletkeztek.

A szerdai ülésnapon nem voltak napirend utáni felszólalások, az ülést az elnöklő Lezsák Sándor lezárta és jelezte: az őszi ülésszak következő ülése december 15-én, hétfőn lesz, december 16-án pedig rendkívüli ülést tart a Ház.

Krónika 5. rész (Kúria beszámoló)



Az önkormányzati normakontroll tevékenység szélesedését és a jogegységi döntéseket emelte ki a Kúria 2013-as tevékenységéből Darák Péter, a testület elnöke szerdán az Országgyűlésben.

Darák: az önkormányzati normakontroll és a jogegységi döntések jellemezték az előző évet

Az önkormányzati normakontroll tevékenység szélesedését és a jogegységi döntéseket emelte ki a 2013-as tevékenységből Darák Péter, a Kúria elnöke. A testület vezetőjének beszámolója szerint a korábbiaknál nagyobb számú indítvány érkezett - elsősorban kormányhivataloktól - önkormányzati normakontrollra, s a 76 kérés közül 54-et bíráltak el érdemben, amelyek során 29 esetben állapítottak meg törvényellenességet. Példaként említette a helyi adókra vonatkozó indítványokat és a magánszférát érintő önkormányzati szabályozások kérdéskörét.

Darák Péter tájékoztatása szerint számos jogegységi határozatot és kollégiumi véleményt fogadtak el, amelyek között a devizahiteleseket érintő döntést, valamint a feltételes szabadlábra helyezés, az adótitok értelmezése, az ingóságok online értékesítésének adója kérdéskörét említette.

Szavai szerint 2013-ban rugalmasan kellett reagálni a jogi élet kihívásaira, s ebbe a társszerveket - az ügyészséget, az ügyvédi kart - is bevonták. Szólt arról, hogy joggyakorlati elemzési tevékenységükben vizsgálták a többi között az európai jog alkalmazását, a közigazgatási bírságok kérdéskörét, vagyonosodási eljárási ítélkezési gyakorlatot. A Kúria elnöke azt is jelezte: további lépéseket tettek az ítélkezések időszerűségének javítása érdekében.

Fidesz: a magyar bíráskodás európai színvonalúvá emelkedett

Demeter Zoltán, a Fidesz vezérszónoka az igazságügyi reformot méltatta, jelezve: a Kúria nemcsak patinás nevét kapta vissza, hanem jogállamivá, európai színvonalúvá emelkedett, hatékony igazságszolgáltatási csúcsszervvé vált. A kormánypárti politikus értékelése szerint a szervezet 2013-as szakmai célkitűzései megvalósultak. Pozitívnak nevezte az ítélkező tevékenység időszerűségének javítását és a határozatok közérthetővé tételét, s elismerően szólt arról is, hogy a Kúria pályázatot nyert középtávú stratégiájának elkészítéséhez, amit a globális változások megkövetelnek.

A képviselő szerint a testület aktív szerepet töltött be a jogszabálytervezetek véleményezésében, az új polgári- és büntető törvénykönyv oktatásában és értelmezésében. Kitért arra is: a Kúria áttekintette a kódexek iránymutatásait is és újabb jogegységi döntéseket hozott, hogy az idejét múlt iránymutatások ne kössék a bíróságokat.

A fideszes politikus a beszámoló elfogadására kérte a képviselőket.

MSZP: a Kúria megmaradt a jogállamiság és az alkotmányosság őrzője

Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka alaposnak és megfelelőnek minősítette a beszámolót, megjegyezve: a bíróságok az átalakítások dacára megmaradtak a jogállamiság és az alkotmányosság őrzőiként, függetlenek és szakmailag felkészültek. Az ellenzéki politikus szerint a Kúria betölti funkcióját, nem politizál és keretek közé szorítja a túlkapásokat.

Értékelése szerint világosan látszanak a szakmai munka fejlesztése érdekében tett erőfeszítések, az elavult épületek, informatikai eszközök, befagyasztott illetmények és a "kényszernyugdíjazások" ellenére. A szocialista politikus azt mondta: utóbbi jelentős fennakadásokat okozott.

Helyes törekvésnek tartotta, hogy nagyobb energiát fordítanak a joggyakorlatok elemzésére, egységesítésére, a devizahiteleseket érintő döntést pedig bátornak nevezte és méltatta amiatt, hogy minden további parlamenti döntést az alapozott meg.

Az MSZP nevében jelezte: támogatni fogják a beszámolót.

A KDNP támogatja a beszámoló elfogadását

Rubovszky György, a KDNP vezérszónoka, a parlament igazságügyi bizottságának elnöke arról beszélt: a testület ülésén tartalmában elfogadta a beszámolót és a támogatta annak előterjesztését, s a KDNP frakció is így tesz a szavazáson.

A kereszténydemokrata politikus reagált a bírák nyugdíjazására is, jelezve: nem az igazságszolgáltatás az egyetlen, amelyre vonatkozott az intézkedés, hanem a teljes állami szektor.

A Jobbik a Kúria devizahiteles jogegységi határozatát bírálta

Staudt Gábor, a Jobbik vezérszónoka a Kúria devizahitelekkel kapcsolatos jogegységi határozatát bírálta. Mint mondta, a Kúriának kizárólag a jogszabályok elemzése alapján szabad meghozni egy döntést és nem szabad megremegnie.

Kifejtette, álláspontja szerint meg kellett volna vizsgálni, hogy a devizaszerződések mögött valóban volt-e devizaforrás, és jelezte: a Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint a devizában kihelyezett összeg egyötöde érkezett csak az országba deviza formájában.

Staudt Gábor közölte továbbá, érdekelte volna a Kúria igazgatási kérdésekkel kapcsolatos beszámolója is, és bizodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a jövőben a Kúria elnöke élni fog az utólagos normakontroll intézményével.

Pozitívumként értékelte a képviselő a gyakornoki és főtanácsadói rendszer bevezetését, a menekültügyi joggyakorlati elemző csoport felállítását és a jogegységi tanácsok munkáját.

Darák Péter a vita végén elmondta, a beszámoló azért nem foglalkozik igazgatási kérdésekkel, mert erről nincs beszámolási kötelezettségük, az utólagos normakontrollal pedig minden bíró jogosult élni és ezt több tucat esetben meg is tették.

A devizahiteles ügyekkel kapcsolatban úgy reagált, hogy a Kúria elnöke nem adhat értelmezést, magyarázatot, az első határozat a beszerzett több mint száz ítélet alapján, az elfoglalt jogi álláspontok egységesítésére született, nem foglalkozott bankfelügyeleti kérdésekkel, sem a szerződésmódosításokra alapot adó körülményekkel.

Az általános vitát Lezsák Sándor levezető elnök lezárta.

Krónika 4. rész (ügyészi beszámoló)


Visszautasította az ügyészség "pártos" eljárását a szervezet beszámolóiról szóló szerdai parlamenti vitára válaszolva Polt Péter legfőbb ügyész.

A Jobbik ügyészségi vizsgálatokat hiányolt

Magyar Zoltán (Jobbik) a Fertő hatezer hektáros nádasának bérbeadásával kapcsolatban várt ügyészségi vizsgálatot, az állami földek hasznosításának vizsgálatához pedig akár titkosszolgálati eszközök bevetését is javasolta. Győrt a korrupció szinonimájaként említette, és a zsebszerződések feltárásával kapcsolatban is bírálta az ügyészség hozzáállását.

Frakciótársa, Szilágyi György a közbizalom megrendülését nevezte az ország legnagyobb problémájának, amelyet szerinte elsődlegesen az ügyészség állíthat helyre.

Polt: nem "pártos" az ügyészség eljárása

Polt Péter válaszában ígéretet tett arra, hogy a képviselői felvetésekre írásban válaszolnak mindenkinek.

Bárándy Gergelynek (MSZP) felelve túlzásnak ítélte, hogy az ügyészség pártosan járna el, és közölte: a politikus által említett ügyekben egyetlen jogerős ítélet fogalmazódott meg az ügyészi váddal szemben. Hangsúlyozta: az ügyeket egyformán kezelik, "nincsenek politikai ügyek".

A kiszivárogtatásokat többször vizsgálták - jelentette ki, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy a kizárólag az ügyészség által kezelt ügyekről nem mentek ki információk. Ahol nemcsak a szervezete járt el, és nem minősített ügyről volt szó, ott a szivárogtatásért az ügyészség nem tehető felelőssé - mondta.

A legfőbb ügyész az utólagos normakontrollal kapcsolatos kérelmek vizsgálatát ígérte, és azt is, hogy ha azokat megalapozottnak érzik, kezdeményezni fogják az eljárást.

Szólt a felderítési eredményesség javulásáról, és közölte: nincs adatgyűjtés arról, hogy kormánypárti képviselő hányszor lett felelősségre vonva. Arról azonban beszámolt, hogy több mint 230, a közigazgatásban dolgozó ember ellen indult eljárás tavaly.

A kitiltási ügyben az ügyészség teszi a feladatát, ahogy a nyomozó hatóságok is - szögezte le. Ha lesz bizonyítható korrupciós ügy, akkor abban vádat emelnek - közölte. Hozzátette: a Horváth András, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal volt alkalmazottja által felvetett ügyekben is vizsgálódnak. Az ügy esetleges újabb lépéseinek nyilvánossá tételére is ígéretet tett Polt Péter.

A vagyonosodásról szólva úgy fogalmazott: ha nincs meg a vagyon forrása, azt vizsgálni kell. Ilyen vizsgálatot sok esetben kezdeményeztek.

Polt Péter szerint nem az igazságszolgáltatás alacsonyabb színvonalára utal az, hogy Magyarországon nem gyanúsítottak meg miniszterelnököt, mint Horvátországban.

A legfőbb ügyész az ügyészség hatékonyságát megfelelőnek ítélte, a többletforrásra pedig szerinte a megnövekedett feladatok miatt van szükség. Közölte azt is: az Alkotmánybíróság mondta ki, hogy a legfőbb ügyész nem interpellálható, és beszámolt az általuk kezdeményezett törvénymódosításokról is, amelyet legutóbb a hálapénzzel kapcsolatban tettek.

A 96 százalékos váderedményességet Polt Péter nem tartotta aggályosnak, azt a jogszabályi környezettel magyarázta.

A konkrét ügyeket sorolva elmondta: a Kulcsár-ügy még bíróság előtt van, a 4-es metró és a Margit-híd esetében is volt nyomozás, a trafikügyben pedig még folyamatban van.

A sajtóban megjelent hírek alapján elrendelendő nyomozásról úgy vélekedett: ha van ilyen törvényi kötelezettség, annak eleget fognak tenni, amíg azonban nincs ilyen, nehéz válogatni az esetek között.

A személyét érintő bírálatokra Polt Péter úgy felelt: nem az a lényeges, hogy valaki volt-e képviselőjelölt, hanem az, hogy milyen tevékenységet végez.

Kitért a zsebszerződésekre is, ismertetve: 23 semmisségi pert indítottak a közelmúltban.

Az ülésen elnöklő Hiller István (MSZP) az együttes általános vitát lezárta.

Krónika 3. rész (ügyészi beszámoló)



Szocialista és jobbikos képviselők konkrét ügyeket kértek számon Polt Péter legfőbb ügyészen szerdán a parlamentben, az ügyészség 2009 és 2013 közötti tevékenységéről szóló beszámoló vitájában.


MSZP: a legfőbb ügyész tegyen rendet a szervezet soraiban vagy mondjon le!

Az MSZP-s Demeter Márta az úgynevezett tábornokperről beszélt, bírálva, hogy a vádhatóság valótlan ígéretekkel szerzett be beismerő és terhelő vallomásokat. Sajtóhíreket ismertetve az ügy koncepciós jellegéről beszélt, értékelése szerint korlátozták az érintettek védelemhez való jogát, hónapokig előzetes letartóztatásban tartották őket, és volt, akit meg is vertek.

Párttársa, Bangóné Borbély Ildikó a BKV-t érintő pereket vette sorra, jelezve: az érintetteket szabálytalanul vádolta az ügyészség és ugyancsak terhelő vallomásokat várt MSZP-s és SZDSZ-es politikusokra.

A szocialista Gúr Nándor megkérdőjelezte az ügyészség pártatlanságát, értékelése szerint kétséges, hogy Polt Péter túl tudott lépni azon, hogy a "fiatalkori Fidesz" vezetőivel ápolt jó kapcsolatokat. Szólt arról, hogy meggyőződése szerint politikai motivációk vannak egyes ügyekben, s bírálta, hogy az ellenzéki feljelentéseket felületesen vizsgálják ki, szakértők nélkül, s azok rendre elutasítással végződnek.

Frakciótársa, Kiss László a Hunvald György és Weinek Leonárd volt kerületi polgármestereket érintő, tanácsadói szerződésekkel összefüggő perekre tért ki, mondván, hogy "csak a fideszes tanácsadó a jó tanácsadó". Kifogásolta, hogy ezen ügyek többnyire a választási kampányok részeként kerülnek elő.
A szintén MSZP-s Józsa István a volt újbudai szocialista polgármester, Molnár Gyula esetét hozta példaként, sérelmezve, hogy nyolc évig húzódott a Kopaszi-gáti ingatlanok pere. Az ellenzéki politikus azt is felvetette, hogy az ügyészség miért nem foglalkozik az állami gázüzletekhez köthető vagyonvesztéssel.

Két másik MSZP-s képviselő, Szabó Sándor és Szakács László egy kecskeméti számlázási ügyben, a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap áron aluli értékpapíreladásairól és a pécsi vízmű ügyében kérdezte a legfőbb ügyészt.

Az MSZP felszólalói egyöntetűen azt hangoztatták: egy valódi jogállamban ilyen ügyek után el kellene távolítani a visszaélésben érintett ügyészeket, vagy le kellene mondania a legfőbb ügyésznek.

Heringes Anita (MSZP) azt vetette fel, hogy a szekszárdi központú, állami Gemenc Volán Zrt. 2009-ben adta el paksi telephelyét egy kft.-nek, melyben közvetett tulajdonos Szekszárd volt fideszes polgármestere, a jelenleg országgyűlési képviselő Horváth István. Az ügyben nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, illetve csalás gyanúja merült fel, ám rendőrségi nyomozás nem indult - mondta.

Harangozó Gábor (MSZP) a Bükki Nemzeti Park egy 2011-es földpályázata kapcsán indult ügyészségi vizsgálat jegyzőkönyvéből idézett. A dokumentum szerint visszaélés történt, egyes pályázatok értékelése ugyanis önkényes volt, de a bizonyítékok alapján nem lehetett megállapítani a hivatali visszaélést.

Az ellenzéki politikus azt a következtetést vonta le, hogy a Polt Péter által vezetett ügyészség nemcsak politikai számításból kezdeményezett eljárásokat, hanem a Fidesz politikai érdekeinek megfelelően el is rejt ügyeket.

Gőgös Zoltán (MSZP) arról beszélt, hogy az adóhivatal illetékesei megállapították, hogy költségvetési csalás gyanúja merült fel egy ügyben, mert egy pályázó fiktív telephellyel nyert el uniós támogatást. Az érintett ezek után panaszt tett az ügyészségen, mert szerinte nem követett el bűncselekményt, és az ügyész helyt is adott panaszának - ismertette. A politikus ezt óriási hibának minősítette.

A Jobbik képviselője is pártja elutasított feljelentéseit kérte számon

Szilágyi György jobbikos képviselő ugyancsak olyan konkrét ügyekről kérdezte Polt Péter legfőbb ügyészt, amelyekben pártja feljelentést tett, de eredménytelenül.

Az ellenzéki politikus ezek között említette a délvidéki mészárlás ügyét, a Földmérési és Távérzékelési Intézet közbeszerzési eljárás nélküli felújítását, a Szent Korona meggyalázását, valamint - a Mansfeld Péterre és társaira 1958-ban halálbüntetés kiszabását indítványozó - Mátsik György korábbi ügyésszel szembeni, szintén elutasított feljelentésüket.

Szilágyi György arról is beszélt későbbi felszólalásaiban, hogy szerinte hivatalból kellett volna vizsgálatot indítania az ügyészségnek Gyermekrák Alapítvány ügyében, illetve akkor is, amikor a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 36 milliárd forintot fizetett ki offshore hátterű cégeknek.

Párttársa, Gyüre Csaba (Jobbik) szerint rengeteg olyan ügy volt, amely felháborította a közvéleményt, de semmilyen intézkedés nem történt azokkal kapcsolatban. Ezek között említette az MSZMP pártvagyonának eltűnését, vagy a Margit-híd felújítását, a "trafikmutyit", áfacsalásokat.

Felhozta azt is, hogy MSZP-s politikusok javaslatára szűkítették az országgyűlési vizsgálóbizottságok működési lehetőségét.

MSZP: nem elfogulatlan az ügyészség

Bárándy Gergely a jobbikos képviselőnek azt válaszolta, nem állt szándékukban a vizsgálóbizottságok felállításának korlátozása, csak azt szerették volna, hogy olyan kérdést ne vizsgáljanak, ami interpellációval tisztázható. Mint mondta, utólag sajnálják, hogy beadták ezt a javaslatot, mert az alkalmat ad arra, hogy a Fidesz meggátolja a vizsgálóbizottságok felállítását.

Az MSZP-s parlamenti felszólalásokról kapcsolatban elmondta, azt kívánták bemutatni, hogy az ügyészség tevékenységét nem tudják elfogulatlannak értékelni, és ezt példákkal illusztrálják. A példák igazolják azt, hogy az ügyészség az egyik oldalon a szálkát is, a másik oldalon a gerendát sem találja meg - fogalmazott.

Krónika 2. rész (ügyészi beszámoló)



A vezérszónoki felszólalásokkal folytatódott az ügyészség 2009 és 2013 közötti tevékenységéről szóló beszámoló vitája szerdán a parlamentben. Az ellenzék képviselői felszólalásaikban élesen bírálták az ügyészséget.


Jobbik: az ügyészség elszabotálta az elszámoltatást

Staudt Gábor, a Jobbik vezérszónoka azt mondta, szerinte az ügyészség elszabotálta az elszámoltatást, nagyon gyanúsak ugyanis a hatóság által vétett "komoly eljárási hibák", "mintha valaki nem szerette volna a valódi elszámoltatást".

Megfogalmazta azt a véleményét is, hogy a Fidesz-KDNP-s politikusok és a kormánypártokhoz közel állók érinthetetleneknek tűnnek korrupciós bűncselekményekkel kapcsolatban. Megjegyezte, az ügyészségnek vizsgálódnia kellene, amikor felmerül, hogy kormánypárti képviselők nagyobb vagyonnal rendelkeznek, mint a legális jövedelmük.

A jobbikos politikus szerint az ügyészségnek reagálnia kellene az amerikai beutazási tilalom ügyében megfogalmazott vádakra is.

Staudt Gábor példaként megemlítette a horvát korrupció és szervezett bűnözés elleni ügyészség működését, amely kormánypárti és ellenzéki képviselők ellen egyaránt eljárásokat indított.

Örvendetesnek nevezte ugyan, hogy a magyarországi legfőbb ügyésznek joga van utólagos normakontrollt kezdeményezni, ám - fűzte hozzá - nem emlékszik olyan esetre, amikor ezzel élt volna.
Az ellenzéki képviselő hiányolta azt is, hogy a devizahitelek ügyében sem indított eljárást az ügyészség.

A Jobbik mindezek miatt nem támogatja a beszámolókat - közölte.

LMP: számos anomáliát eredményezett a megváltozott jogi környezet

Schiffer András, az LMP vezérszónoka arról beszélt, hogy megváltozott a közjogi környezet, ami számos anomáliához vezetett és a Fidesz érdekeit szolgálta az ügyészség megváltozott szerepe.

Probléma, hogy megszűnt az interpelláció intézménye - mondta, kiemelve: amíg az ügyészi szervezet magánál tartja a büntetőpolitika egy részét és nincs hatékonyabb elszámoltathatósági út, addig ez lenne az egyetlen eszköz, amivel a parlamenti képviselők be tudnák számoltatni az ügyészi szervezetet.

Kritizálta, hogy a vezetői kinevezések határozatlan időre szólnak és indoklás nélkül visszavonhatók. Az ügyészek mentelmi joga túlságosan széles, és nem csak a feladataik teljesítésével összefüggő területekre terjed ki - jegyezte meg, a széles adatgyűjtési jogkört szintén problémásnak tartva.

Nem tesz jót az ügyészi szervezetbe vetett bizalomnak, hogy miközben kezdeményezhetne törvényeket, az elmúlt években egyszer sem tette ezt, de annál többször hallották, hogy bizonyos törvényeknél a kormány képviselőjével kell konzultálnia - folytatta az LMP-s politikus, rögzítve: nincs helye annak, hogy az ügyészség a háttérben, háttérből kezdeményezzen jogszabályokat.

Bírálta a kiszivárogtatásokat is, és azt mondta, nagyon pártolná, szülessen egy törvény kifejezetten az igazságszolgáltatás nyilvánosságáról. Hogyan lehet, bizonyos ügyeknél olyan információk jelennek meg, amelyek törvényes úton nem kerülhettek volna bizonyos sajtótermékekhez és csak az ügyészség adhatta ki őket? - firtatta.

Hány alkalommal kezdeményezett utólagos normakontrollt? - fordult a legfőbb ügyészhez. Arról is szólt, hogy a jogerősen fogvatartottak száma Magyarországon meghaladja az európai átlagot, ezt megelőlegezett büntetésként alkalmazzák.

Az LMP-s politikus arról is beszélt, hogy lehetséges, a trafikügyben van egy hangfelvétel, de nem kíváncsi senki arra, hogy az adott polgármester szervere mit rejt, s a NAV-botrányról még mindig nem tudni részleteket. Nyakig gázol korrupcióban az ország - mondta, és azt kérdezte: miért nem szólal meg a legfőbb ügyész akkor, amikor olyan törvények jönnek be, amelyek nem szólnak másról, mint az "állami piacrablásról".

Választ várt arra is, hogy a hat kitiltott személy esetében bűnügyi információt adtak-e át az amerikaiak a magyar szerveknek.

Az MSZP újból benyújtja a Btk.-t módosító javaslatát

A szocialista Harangozó Tamás arról beszélt, hogy meg kell követnie Polt Pétert, mert állítólag nem igaz, hogy a legfőbb ügyész Bibó-kollégisták mentora volt. Ezt készséggel elfogadja - fogalmazott, majd rámutatott a számítógépének hátlapjára ragasztott fotóra, és azt mondta: azon a képen nem ő, hanem a legfőbb ügyész áll a Fidesz választmányának alakuló ülésén és szónokol az elnöki pulpituson.

Köszönetét fejezte ki az ügyészségen munkáját tisztességgel és odaadással végzőknek, majd hozzátette: nem mehetnek el szó nélkül azon "döbbenetes jelenség" mellett, hogy szerinte a Legfőbb Ügyészségen és a Központi Nyomozó Főügyészségen van az ügyészeknek egy olyan jól meghatározható köre, akik tevékenységének semmi köze a jogállamisághoz, az alkotmányossághoz, törvényességhez és igazságossághoz. Olyan eljárásokat konstruálnak, olyan eszközöket alkalmaznak, amelyekről azt hitték, 1989 után már soha nem hallanak újra Magyarországon - mondta.

Harangozó Tamás szerint Polt Péter vezetése alatt az ügyészség alig burkoltan pártpolitikai eszközként is funkcionál, ennek formájaként említette a politikai ellenfelek kriminalizálását és a hatalomnak kedves "helyi kiskirályok" ügyeinek eltussolását.

Felidézve a szocialista politikusok ellen indított eljárásokat, azt kérdezte: komolyan elhiszik, hogy van olyan józanul gondolkodó ember az országban, aki ne látná mi folyik itt? Meddig lehet ezt így csinálni, olyan biztosak benne, hogy a kétharmadot adó képviselők egyikének sem fog megszólalni a lelkiismerete? - vetette fel.

Jelezte: szerdán újból benyújtják a Btk. módosítására vonatkozó javaslatukat, hogy a politikai érdekből folytatott koncepciós eljárások kiagyalói és végrehajtói politikai oldaltól és parlamenti többségtől függetlenül legyenek felelősségre vonhatók.

Krónika 1. rész (ügyészi beszámoló)



Konszolidált a kriminalitási helyzet Magyarországon - közölte Polt Péter legfőbb ügyész szerdán a parlamentben, az ügyészség 2009 és 2013 közötti tevékenységéről szóló beszámolójában.


Megemlékezés az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata kihirdetéséről

Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke megemlékezett arról, hogy 66 éve, 1948. december 10-én az ENSZ közgyűlése elfogadta az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, amelynek első cikke kimondja, minden emberi lény szabadon születik, egyenlő méltósága és joga van.

Mint mondta, a legszebb szavak sem érnek semmit, ha a polgárok nem érzik annak erejét, hiába kerül bele a törvénytárba, ha az azokba foglaltak nem érvényesülnek. Közölte, a nyilatkozat aláírói azt is vállalták, megvédik állampolgáraikat, fellépnek akkor, ha őket sérelem és jogtalanság éri.

Polt: konszolidált a kriminalitási helyzet Magyarországon

A legfőbb ügyész szerint a bűnözés korábbi robbanásszerű növekedésével és kedvezőtlen minőségi változásaival szemben 2009 és 2013 között alapvetően konszolidált kriminalitási helyzet alakult ki Magyarországon.

Az ügyészség 2009 és 2013 közötti tevékenységéről szóló beszámolók és azok elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslatok együttes általános vitájában Polt Péter közölte, esetenként előfordulnak megdöbbentő, komoly tárgyi súlyú bűncselekmények, amelyek közfelháborodást keltenek. Pozitívumként értékelte a legsúlyosabb bűncselekmények esetén a magas felderítési arányt, valamint azt, hogy a közelmúltban több, régebben felderítetlen ügy elkövetőjét sikerült eljárás alá vonni.

Értékelése szerint a beszámolókkal érintett időszakban törvényesen és hatékonyan dolgozott az ügyészég, nyilván a szervezet munkáján mindig van javítanivaló.

Az igazságügyi bizottság elfogadásra javasolja a beszámolókat

Rubovszky György, az Országgyűlés igazságügyi bizottságának KDNP-s elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a beszámolókkal érintett időszakban, az első két évben, 2009-ben és 2010-ben nem Polt Péter, hanem Kovács Tamás volt a legfőbb ügyész.

Kérte mind az öt, a beszámolók elfogadását kezdeményező határozati javaslat jóváhagyását.

Fidesz: az ügyészség alkotmányos helyzete megszilárdult

Demeter Zoltán (Fidesz) elmondta, hogy az ügyészségi törvény megalkotásánál figyelembe vették az Alkotmánybíróság (Ab) határozatait, miszerint az ügyészség nem önálló hatalmi ág, de önálló alkotmányos szervezet. A legfőbb ügyész a neki alárendelt szervezetek nem politikai, hanem szakmai vezetője, így az Országgyűlés felé fennálló felelőssége csak a beszámolási, megjelenési kötelezettséget és alkotmányos kötelezettségeit foglalja magában - emlékeztetett az Ab határozatára. Megjegyezte, az ügyészeknek csak a felettesük adhat utasítást, míg a legfőbb ügyész nem utasítható.

Az új jogi környezetben az ügyészség alkotmányos helyzete megszilárdult - értékelt.

Demeter Zoltán elmondta, hogy ellenzéki képviselők aggályukat fejezték ki a jogos védelem intézményének megváltozott keretei miatt és sok támadást kaptak a három csapás elvének büntetőjogi érvényesítése miatt. A beszámolók nem támasztják alá ezeket a félelmeket, és a legfőbb ügyész elmondása szerint is jól tudják megítélni és alkalmazni ezeket a szabályokat - hangsúlyozta.

Kiemelte: az ügyészség, a kormányhoz hasonlóan kérlelhetetlen ellenfele a korrupció minden válfajának. Véleménye szerint az, hogy emelkedik a felderített ügyek száma, hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarországon az átláthatóság kritériuma maradéktalanul érvényesüljön.

MSZP: politikai érintettségű ügyekben részrehajló az ügyészség

Bárándy Gergely, az MSZP vezérszónoka szerint míg az ügyészek 99 százaléka tisztességesen végzi munkáját, addig az ügyészség egyes szervezeti egységei "a kormánypárok szolgáló leányaivá" váltak, aktuálpolitikai célokat szolgálnak. Úgy értékelte, hogy az ügyészség politikai érintettségű ügyekben részrehajló, kettős mérce alapján működik, a Központi Nyomozó Főügyészség "a Fidesz ökle".

Állításaira példaként említette a tábornokpert, Juhász Ferenc korábbi honvédelmi miniszter ügyét, Hunvald György volt VII. kerületi MSZP-s polgármester és Molnár Gyula volt XI. kerületi MSZP-s polgármester ügyét, továbbá a Sukoró- és az UD Zrt.-ügyet.

A szocialista politikus kifogásolta, hogy ezzel szemben például a trafikügyben és földügyekben nem indult eljárás.

Noha szerinte "nem tud egy állam korrupció nélkül működni", küzdeni igenis kell ellene, az ügyészség azonban nem tesz semmit a sokak által emlegetett intézményesült korrupció ellen.

Bárándy Gergely azt is mondta, hogy az ügyészség sok esetben politikai eseményekhez igazít eljárási cselekményeket. Erre szintén Molnár Gyula esetét hozta példaként, akit az önkormányzati választás előtt négy nappal gyanúsítottak meg.

Bírálta továbbá a kiszivárogtatásokat, azt, hogy amikor ellenzéki politikusokról van szó, "a Magyar Nemzet hihetetlenül jól informált".
Végül azt kérte, változtassanak azon a jogkörön, amely alapján a legfőbb ügyész indoklás nélkül utasíthatja az eljáró ügyészt a vád elejtésére vagy éppen vádemelésre.

A szocialisták padjaikon elhelyezett laptopjaik felnyitott fedelére Polt Pétert kormánypárti politikusok társaságában ábrázoló képeket tettek.

A KDNP támogatja a beszámolókat

Rubovszky György, a KDNP képviselője rövid vezérszónoklatában közölte: pártja támogatja az ügyészségi beszámolókat.
Az MSZP-s Bárándy Gergely politikai ügyekkel kapcsolatos szavaira reagálva azt mondta: Keller László volt MSZP-s országgyűlési képviselő az a rossz példa, aki a parlamentben mindezt elkezdte. Úgy fogalmazott, Keller László "egészen kisstílű, megalázó" elvekkel erőltette Polt Péter legfőbb ügyész vagyonosodási vizsgálatát két őzbaktrófeával kapcsolatban.

Korábban írtuk:

A hét utolsó parlamenti munkanapja reggel 8 órakor az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata kihirdetésének emléknapjára történő emlékezéssel kezdődik, ezt követően pedig mindössze három napirendi pontot tárgyalnak a képviselők.

Elsőként az ügyészség 2009-2013 közötti tevékenységének értékeléséről kezdődik összevont általános vita, majd tárgyalni kezdik a Kúria elnökének 2013-ról szóló, a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll témakörében tett beszámolóját, valamint az Országos Bírósági Hivatal tavalyi tevékenységét összegző tájékoztatót is.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Áder János: a magyaroknak és a szlovákoknak büszkéknek kell lenniük egymás sikereire

A magyarokat és a szlovákokat ezer és ezer szál köti össze, s ezek sorában ma egyre több a gazdasági szál - mondta Áder János Galántán. Tovább olvasom