Délmagyar logó

2017. 02. 20. hétfő - Aladár, Álmos -2°C | 8°C Még több cikk.

MSZP: az állam nem definiálhatja a vallás fogalmát

Az MSZP szerint a jogalkotó, az állam nem definiálhatja a vallás fogalmát, és nem tehet különbséget egyházak között.
Nyakó István, az ellenzéki párt képviselője, a parlament vallásügyekkel is foglalkozó bizottságának tagja ezt a közigazgatási tárca parlamenti államtitkárának szombati szavaira reagálva mondta az MTI-nek. Rétvári Bence egy jászjákóhalmai rendezvényen arról beszélt, hogy a leendő egyházi törvény a Magyarországon működő egyházak "dzsungelében" próbál rendet tenni.

Az MSZP-s Nyakó István elmondta, pártja számára elfogadható egy húsz évvel ezelőtt megalkotott törvény jogalkotói felülvizsgálata, mert valóban jegyezték be magukat olyan szervezetek is egyházként, amelyeknek ilyen tevékenységük egyébként nincs, talán nem is volt. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a problémát egy másik probléma előidézésével nem lehet megoldani.

Mint rámutatott, a Rétvári Bence által idézett javaslat nemcsak egy egyházi törvény, hanem szól a lelkiismereti és vallásszabadságról is, holott a 2012. január 1-jétől hatályos új alaptörvény csak az egyházakra vonatkozóan ír elő sarkalatos törvényt, a vallás- és lelkiismereti szabadsággal kapcsolatban nem.

A beterjesztett indítványt kifogásolva közölte: a jogalkotó, az állam nem definiálhatja a vallás fogalmát. Azt kimondhatja, hogy mely tevékenységeket nem tekinti vallásnak, de tovább nem terjeszkedhet, mert a bírói gyakorlatot végrehajthatatlanná teszi - fűzte hozzá. Emellett azt mondta, hogy az állam különbséget tesz egyházak között, ami sérti az állam semlegességét, azt, hogy minden egyházat egyenrangúként kell kezelnie.

Nyakó István szerint ha "mindenféleképpen át akarják verni a törvényt" a Házon, van mód arra, hogy e kérdéseket kompromisszumos módon kezeljék, de az előterjesztőknek nyitottnak kell lenniük a szocialisták módosító javaslatainak befogadására.

Négy KDNP-s képviselő - Lukács Tamás, Vejkey Imre, Varga László és Harrach Péter - június 10-én terjesztette a Ház elé a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló javaslatot. A dokumentum melléklete 13 felekezetet említ, amelyet az 1895-ös törvény alapján bevett, illetve elismert felekezetnek minősít. A történelmi egyház kifejezés nem szerepel benne.

Olvasóink írták

  • 2. klj_54 2011. június 20. 13:19
    „2. 9349779 2011.06.19. 17:49
    Tudod, én nem azokra prüszkölök akik megszavazták Orbánt, mert az ő véleményüket tiszteletben tartom!
    De a sok senkiházi aki ma veri a nyálát, de el nem ment volna szavazni, nos róluk egészen más a véleményem. Mert ma azok az igazán hangosak, akik löttyedt seggüket lusták voltak elvonszolni a szavazó fülkéig:(
    Én egyéb iránt annak a jogi csűrcsavarnak vagyok a híve, hogy aki nem ment el szavazni az felhatalmazta a kisebbséget a helyettük szavazásra.”
  • 1. klj_54 2011. június 19. 08:14
    „Ha a jogalkotó nem definiálhatja a vallás fogalmát akkor ki?
    Tán csak nem azok, akik megfúrták Fletót saját pártjában?

    Utálom ezt a kurmányt, de tudomásul kell venni, hogy ők kaptak felhatalmazást a néptől a kormányzásra és ezzel a dolgok folyásának az irányítására.
    Aki ezt nem képes hideg fejjel elfogadni, megérteni az nem demokrata!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ezek az ötöslottó nyerőszámai! Lesz-e most is telitalálat?

Múlt héten elvitték az ötöslottó főnyereményét. Vajon ezen a héten is lesz telitalálatos szelvény?… Tovább olvasom