Délmagyar logó

2017. 10. 19. csütörtök - Nándor 10°C | 24°C Még több cikk.

MSZP: rendészeti problémaként kezeli a kormány a szegénységet

A szabálysértési törvényjavaslatot a szociálisták szerint börtönbe zárja azokat, akik "egzisztenciális okokból megbotlanak", miközben ez nem old meg semmit és "marha drága" lesz az államnak.
19:27 - A családvédelmi törvény, majd a nemzeti vagyonról szóló jogszabály vitájával folytatódott a parlament plenáris ülése szerdán.

Soltész: a szocialista kormányok összekeverték a családtámogatást és a segélyezést

Soltész Miklós államtitkár a családvédelmi törvény vitájában a korábbi felszólalásokra reagálva azt mondta, hogy a korábbi szocialista kormányok a családtámogatást folyamatosan összekeverték a szociális segélyezéssel. Megjegyezte azt is, hogy az MSZP-s képviselők a törvényből kivennék a családi életre való nevelésre vonatkozó passzust. Az államtitkár azt mondta, hogy ha ez a nevelés korábban is létezik, akkor nem lennének bajban devizában eladósodott tízezrei, mert felkészítették volna őket arra, hogy hogyan kell hitelt felvenni.

Alapvető emberi jognak nevezte, hogy a magzati életet a fogantatástól kezdve védelem és tisztelet, illetve - külön törvénybe foglaltan - támogatás illesse meg.

Egyúttal azt is kijelentette, hogy az ellenzéki képviselők "bele akarják csempészni a házasság intézményébe az egyneműek kérdését". Hangsúlyozta, hogy mindenki szexuális hozzáállását tiszteletben kell tartani, de "az nem házasság, az nem család, az egy együttélési forma".

LMP: a gyermekek minél hamarabb kerüljenek vissza a családjukhoz

Szabó Tímea (LMP) azt kérte, hogy ne ferdítsék el a tényeket, mert a parlament előtt nem fekszik az egyneműek házasságára vonatkozó módosító javaslat. Leszögezte, hogy az LMP az együttélési formák közötti hierarchizálást utasítja el.

A képviselő közölte, szeretnék, ha az államnak kiemelt feladata lenne a nők védelme, különös tekintettel a családon belüli erőszak eseteire. Azt is javasolta, hogy a családjuktól elválasztott gyerekek minél hamarabb kerüljenek vissza oda.

Országgyűlés - december 14. Fotó: MTI (galéria)

A Jobbik a gyermekszegénység ellen lépne fel

Baráth Zsolt (Jobbik) a gyermekszegénység ellen emelte fel szavát a vitában, és ismertette az ezzel kapcsolatos módosító indítványukat. Eszerint csak akkor lehetne kiskorú gyermeket anyagi okból a családjától elszakítani, ha az egyértelműen alátámasztható, illetve bizonyítható.

Mirkóczki Ádám (Jobbik) felszólalásában az MSZP-s és LMP-s módosító indítványok elfogadása ellen érvelt, amelyek szerinte teljesen jogos megfogalmazásokat vennének ki a javaslatból.

Ezt követően a részletes vitát az elnöklő Lezsák Sándor lezárta.

Vagyontörvény: vita arról, mi tartozik a vagyontárgyak körébe

A nemzeti vagyonról szóló törvényjavaslat kapcsán vita alakult ki a képviselők között arról, mi tartozik a vagyontárgyak körébe. A jobbikos Z. Kárpát Dániel arról érdeklődött, hogyan maradhatott ki a nemzeti vagyonból több vasútvonal, vagy hogyan lehetséges például az, hogy a Parlament része, a Lánchíd azonban nem része a vagyonnak. Reagálásában a fideszes Ékes József azt mondta, e jogszabályban foglalt listát örökölték, a kormány pedig 2012 végéig kíván egy teljes, átfogó leltárt készíteni. Szabó Rebeka, az LMP politikusa is a vagyontárgyak felsorolását bírálta, például azért, mert abból kimaradt a Hollóházi Hungarikum Nonprofit Kft., továbbá szeretnék a jelenleg állami tulajdonban lévő génbankokat is a nemzeti vagyon részeként listázni. Az MSZP-s Göndör István azt kifogásolta, hogy a kormány háromféle értelmezésben használja a nemzeti vagyon fogalmát.

Az MSZP versenyeztetéshez kötné a vagyonkezelési szerződést

A szocialista Józsa István a részletes vitában azt javasolta, a vagyontörvény változatlanul írja elő, hogy az Állami Számvevőszék ellenőrzi a nemzeti vagyonnal történő gazdálkodást és arról évente köteles legyen beszámolót készíteni.

Emellett azt is kezdeményezik a szocialisták, hogy az állami vagyon hasznosítására vagyonkezelői szerződést csak versenyeztetés útján köthessen a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. A törvény ezt ugyanis versenyeztetés nélkül engedné - jegyezte meg.

A Jobbik több vasútvonalat vonna be az állami vagyont képező körbe

A jobbikos Bödecs Barna az állami vagyonba bevont vasútvonalak körét bővítené. Kifogásolta, hogy a javaslatba olyan vasútvonal is bekerült, amelyet zömében a szlovák vasúttársaság használ, míg számos, a magyarok számára fontos vonal kimaradt.

Az MSZP a közbeszerzési szabályok lazítását kifogásolta.

Göndör István (MSZP) azt kifogásolta, hogy puhultak a közbeszerzési szabályok, ami miatt például jogi tanácsadást már közbeszerzés nélkül lehet igénybe venni. Kifogásolta még a jogszabály nevét, szerinte a nemzeti vagyon cím ugyan jól eladható, de a mögöttes tartalommal számos probléma van.

Göndör István minden magyar ember érdekének nevezte, hogy a nemzeti vagyonon belül is kiemelt elemnek számító földeket jól használják és azokon sok embernek adjanak munkát.

Hozzátette, hogy a termelt vagyon minél nagyobb részét itthon kell tartani.

Hegmanné Nemes Sára: magáncégek nem kezelhetnek nemzeti vagyont

Hegmanné Nemes Sára államtitkár a vitában azt hangsúlyozta, hogy magáncégek nem kaphatnak nemzeti vagyont vagyonkezelésre, ezért nem szerepel a jogszabályban a tevékenység versenyeztetésre. Hangsúlyozta: a jogalkotó nem akarta, hogy az állami szereplőknek kelljen egymással versenyezniük a közfeladat ellátásában.

Az átláthatóságot hangsúlyozta a Jobbik

Volner János (Jobbik) fontosnak nevezte, hogy akiket az átláthatóvá szervezetek kategóriájába sorolnak, azok ne rendelkezhessenek az úgynevezett nem átlátható szervezetekben tulajdonrésszel. Példaként említette, hogy a kilétüket eltitkolni akaró befektetők sokszor kereszttulajdonlással szereznek vagyonrészeket más vállalatokban.

18:12 - A családok védelméről szóló törvényjavaslat részletes vitájával folytatódott az Országgyűlés szerdai ülése. Az MSZP diktátumnak nevezte a javaslatot, a Jobbik a keresztény- és családellenes műsorok szankcionálását kérte.

MSZP: ez egy diktátum

Steiner Pál (MSZP) élesen bírálta a törvényjavaslat preambulumát, amely szerinte sok megfogalmazásában rosszul súlyoz a társadalmi csoportok és emberek között. Így például szerinte nem helyes "a család az emberi történelemben már a jog és az állam kialakulását megelőzően létrejött önálló közösség, amely erkölcsi alapokon nyugszik" megfogalmazás, hiszen ez kizárja azokat, akiknél szerelmen nyugszik az együttélés. "A család Magyarország legfontosabb nemzeti erőforrása" mondatot is bírálta a szocialista politikus, mert szerinte ez másodrendű polgárnak tartja azokat, akik családban élnek. Emellett szerinte hibás "a család létrejöttének biztos alapja a házasság" mondat is, amely kizárja ebből a körből az egyébként nem házas, de boldog családokat.

Steiner Pál összességében úgy fogalmazott: ez nem preambulum, hanem diktátum, amellyel a Fidesz és a KDNP kétharmada birtokában a társadalom azon részre próbálja meg ráerőszakolni ideológiáját és értékrendjét, amely egyébként nem ezt vallja.

Lendvai Ildikó azt hangoztatta, hogy a törvény ne rangsoroljon családok különböző társadalmi formái között. Módosító javaslataik nem szűkíteni akarják a családvédelem területét, hanem erősebb és tágabb család védelmet akarnak. Ezért harciaskodom itt - fogalmazott az ellenzéki képviselő.

Szólt arról is, szükség lehet arra, hogy a szociálisan rászoruló családok nagyobb támogatást kapjanak, ezért ennek a paragrafusba történő beemelését szorgalmazta. Kifogásolta és gumiparagrafusnak nevezte azt a passzust, hogy a médiaszolgáltatóknak többi között tiszteletben kell tartaniuk a házasság intézményét. Ez csak támadási és belekötési felületet adhat - jegyezte meg.

Országgyűlés - december 14. Fotó: MTI (galéria)

Kétperces vita

Menczer Erzsébet (Fidesz) azt kérdezte, miért olyan nagy probléma az, ha a televíziókban nem családromboló műsorokat látnak a gyermekek?

Soltész Miklós államtitkár kiemelte: a törvényben foglalt célok és a gyermekek védelme érdekében a médiaszolgáltatók kötelesek a család és házasság intézmények tiszteletben tartásával nyújtani szolgáltatásaikat. Nem köteleznék, hanem ösztönöznék az ilyen jellegű médiatartalmak bemutatását - hangsúlyozta.

Harrach Péter (KDNP) megjegyezte: az előterjesztők befogadták azt a jobbikos módosító indítványt, amely szerint a médiaszolgáltatók által elkövetett jogsértésekről külön törvény rendelkezik. Felhívta a figyelmet, hogy kerettörvényről van szó, azaz a főirányt szabják meg.

Jobbik: miért nem szankcionálják a nyíltan keresztény- és családellenes műsorokat?

Vágó Sebestyén azt mondta, hogy ezt a tételt minden törvényben szerepeltetni kell. Ugyanakkor már lassan egy éve életbe lépett a médiatörvény, és a nyíltan keresztény-, családellenes műsorokat lehetne szankcionálni, ez azonban mégsem történt meg.

Az ellenzéki képviselő az ikergyermekeket és fogyatékossággal élő gyermekeket nevelők jogosultságait bővítő módosítás mellett érvelt. A nagykorú gyermek szülőtartási kötelezettségeiről azt mondta, reméli, hogy ezt a kérdést kifinomultan kezelik majd a kapcsolódó törvények és rendeletek. Ugyanakkor egy fontos rész kimaradt, ez a kötelezettség ne veszélyeztesse egy másik család, illetve személy megélhetését.

KDNP: a törvényt a demográfiai helyzet és a családok állapota is indokolja

Harrach Péter (KDNP) hangsúlyozta, hogy a törvény megalkotását a demográfiai helyzet és a családok állapota is indokolja. Hangsúlyozta, kevéssé ért egyet azzal, hogy a törvénybe olyan "egyházias" fogalmakat keverjenek bele, mint a "házasság szentsége vagy az oltár elé vezetés", mert a jogszabály az egész társadalomra vonatkozó szabályozást tartalmazza és nem az egyházi kategóriákban való gondolkodást.

Problémásnak nevezte a törvénynek azt a kitételét is, hogy az emberi élet szentsége a fogantatással kezdődik. A képviselő, aki hangsúlyozta, hogy egyébként ő maga ezt vallja, azt mondta, hogy az adókedvezményt nem lehet egy ilyen nehezen meghatározható pillanathoz kötni. Hozzátette, hogy a megfogalmazás egyenes jogkövetkezménye lenne a magzatvédelmi törvény módosítása is, de ez pillanatnyilag nem egyezik a kormány szándékával.

A házasság és az élettársi kapcsolat szétválasztását övező vitáról azt mondta, hogy az előbbi két szempontból is tiszteletreméltóbb. Szavai szerint a házasság szoros és tartós kapcsolatot feltételez és a gyermekvállalás szempontjából is ez a legtermékenyebb életforma.

LMP: a foglalkoztatás számait is növelni kell

Ertsey Katalin (LMP) azt mondta, akkor születhet több gyermek, ha nőnek a foglalkoztatás számai is. A politikus szerint a kormány viszont nem akarja visszasegíteni a munkaerőpiacra a kisgyermekes anyákat. Hangsúlyozta, hogy a visszatérést nem a részmunkaidő, hanem a rugalmas foglalkoztatási formák támogatása mozdítaná elő.

Arra is kitért, hogy a javaslat a természetbeni támogatásokat a pénztámogatások körére szűkítené le.

MSZP: a kormánypártok a szabad választás kultúráját korlátozná

Kiss Péter (MSZP) azt mondta, ő is egyetértett azzal a felvetéssel, hogy az erőszakos tartalmakat korlátozni kell. Azzal viszont nem, hogy az erőszak kultúráját a szabad választás kultúrájának korlátozásával érik el. Szavai szerint amikor a kormánypártok másként gondolkoznak a családi szerepek szabad megválasztásának vagy az apa és anya közötti munkamegosztás kérdésében, akkor a szabad választást korlátozzák.

A családi adótámogatás azt az értékválasztást közvetíti, amelyik szerint azok a családok az értékesebbek, amelyekben egyébként is magasabb keresetűek a szülők - jelentette ki.

14:00 - A rendvédelmi törvények szerdai részletes vitájának folytatásában a parlamentben az LMP, az MSZP és a Jobbik is egyet nem értését fejezte ki a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ (NIBEK) létrehozásával kapcsolatban.

Az LMP nem támogatja a NIBEK felállítását
Mile Lajos (LMP) kijelentette, hogy a jelenlegi szervezeti formában nem támogatják a NIBEK létrehozását. A képviselő szerint a szervezet "szellemiségéből az sugárzik", hogy az adatvédelemmel és az emberi jogokkal kapcsolatos kérdéseket harmadrendűként kezelnék.
Arra a lehetséges problémára is felhívta a figyelmet, hogy a NIBEK "hiper-szuper regiszterét" elég lesz egyszer feltörni és akkor a behatoló minden információhoz hozzájuthat.
A képviselő bírálta, hogy a Terorrelhárítási Központ tevékenységét ki akarják terjeszteni a határokon túlra is. Véleménye szerint ugyanis helytelen, hogy ilyen típusú tevékenységet a Belügyminisztérium hatáskörébe utaljanak.
Kitért arra a módosító javaslatukra, amelyik továbbra is a Külügyminisztérium fennhatósága alá rendelné az Információs Hivatalt.
Helytelen, ha egy kormányzat úgy viselkedik, mint amelyik örökre mandátumot kapott és olyan intézményeket hoz létre, amelyeket nem szeretne egy vele ellentétes oldalon álló politikai erő kezében látni - mondta.

MSZP: az a kérdés, hogy milyen hatáskört kap a NIBEK
Juhász Ferenc (MSZP) annak a véleményének adott hangot, hogy miután látható a kormányzati szándék a NIBEK létrehozására, így már csak az a kérdés, hogy ez milyen hatáskörrel történik meg.
A politikus azt mondta, nem lehet egy embernek vagy egy szervezetnek olyan jogosítványokat adni, hogy minden információnak a birtokában legyen. Meglátása szerint, ahogy az állam esetében működik a különböző szervek között a hatalommegosztás elve, ugyanúgy kell megosztani az információgyűjtés és értékelés feladatait a különböző titkosszolgálatok között. Leszögezte, hogy eközben biztosítani kell az ellenőrizhetőséget és az állampolgárok jogait is.
Végül leszögezte, hogy ő és frakciója is támogatja a fideszes Kövér László módosító javaslatát, amelyik szerint nincs szükség egy újabb csúcsszervezetre.

Kontrát: a bűnözőknek kell félniük a NIBEK-től
Kontrát Károly államtitkár az ellenzéki véleményekre reagálva azt hangsúlyozta, hogy a NIBEK ellenőrizhető, hiszen a Belügyminiszter irányítása alatt áll, aki a parlamentben interpellálható, kérdést, azonnali kérdést lehet hozzá intézni, és szakbizottság előtt is beszámoltatható. Szerinte az ellenzéki képviselők nem adják meg azt az esélyt, hogy a szervezet működésével szolgáljon rá a bizalomra, hanem már előre "nagy testvérről" és totális megfigyelésről beszélnek, holott akinek félni kell, azok a bűnözők.

LMP: "sanda" szándékai vannak a kormánynak
Schiffer András, az LMP frakcióvezetője azt mondta: a kormánypártok bábszínházzá züllesztették Magyarországon a parlamenti demokráciát, ennek a beteljesedése volt, hogy gyarmatosították a bírósági hatalmi ágat is. Arra szólította fel a kormánypártokat, hogy ne bújjanak a parlamentáris díszletek mögé, az államtitkárt pedig arra, hogy érdemben válaszoljon a kérdésekre. Szerinte a NIBEK arra kap felhatalmazást, hogy bármely állampolgárt megfigyelhessen. Önök bűnözőnek tekintenek mindenkit, "aki nem parírozik a nemzeti együttműködés rendszerének" - tette hozzá az ellenzéki politikus, aki szerint a javaslattal "sanda" szándékai vannak kormánynak.
Kontrát Károly erre reagálva azt mondta: nincsenek a kormánynak sanda szándékai. Hangsúlyozta: az új szervezetre a mai kor követelményei miatt szükség, mert a mobiltelefonokkal és az internettel más kihívások érték a bűnüldöző szerveket, mint korábban.

A Jobbik politikai indíttatást sejt a javaslat mögött
Mirkóczky Ádám, a Jobbik képviselője szerint politikai indíttatású hatalmi koncentrációt valósít meg a javaslat. Hozzátette: nem véletlen, hogy a fideszes házelnök, Kövér László, volt szakminiszterként látja ennek a veszélyét, és módosító javaslatot nyújtott be. Feltette a kérdést, hogy egy kormányváltás után is megfelelő lesz-e ez az intézmény a Fidesz számára.
A szintén jobbikos Gaudi-Nagy Tamás azt mondta, támogatják Kövér László javaslatait. Kontrát Károly államtitkár nem tudja meggyőzni arról, hogy ez javaslat a magyar emberek érdekeit szolgálja - mondta.

Kontrát: a NIBEK nem lesz "nagy testvér"
Kontrát Károly államtitkár a vitában elhangzottakra reagálva az esetleges kormánypárti szándékkal ellentétes fideszes módosító indítványokkal kapcsolatban fontosnak nevezte, hogy minden képviselő kifejthesse véleményét függetlenül attól, hogy melyik frakcióban ül. Hangsúlyozta: nem vonják vissza a javaslatot, és az új szervezet nem lesz "nagy testvér", hiszen igenis megfelelő garanciák szerepelnek a tervezetben. A NIBEK nem egy átláthatatlan tevékenységet folytató új, szuper titkosszolgálat lesz, hanem egy a kor követelményeinek megfelelő modern és hatékony szervezet, amely Magyarország és a magyar emberek biztonságát szolgálja majd – fogalmazott Kontrát Károly.
Ezt követően az elnöklő Lezsák Sándor a részletes vitát lezárta, a módosító indítványokról a következő ülésen szavaz az Országgyűlés.

___________________
12:50 - Lefolytatta a szabálysértési eljárásról szóló törvényjavaslat részletes vitáját szerdán az Országgyűlés, majd ezt követően a képviselők elkezdték a rendvédelmi törvények részletes vitáját.

Jobbik: vegyék figyelembe a közérdekű munkánál a végzettséget is
A Jobbikos Staudt Gábor azt mondta, hogy szeretnék, ha a közérdekű munkánál a végzettséget és a képzettséget figyelembe vennék. Fontos jogállami garancia lenne a hároméves perújítás - folytatta. Kitért a lex-Gárdára, és azt mondta, szerinte bizonyos tényállásokat nem kellene a többiek fölé helyezni.

Kontrát: erős és szigorú törvény születhet
Kontrát Károly belügyi államtitkár az elhangzottakra reagálva úgy értékelte, nagyon fontos és izgalmas vitán vannak túl. A hajléktalanügy kapcsán felhívta a figyelmet, hogy nem lesz megállapítható szabálysértés, ha az adott önkormányzat a hajléktalan-ellátás feltételeit nem biztosítja. Támogatják azt a javaslatot, hogy a pénz- és helyszíni bírságot ne 15, hanem 30 napon kelljen befizetni, és azt is, amely szerint a szabálysértési elzárási eljárás alól kivettek körét bővítenék.
Befogadták továbbá azt a indítványt, amely az eljárás alá vontak vallomástételére vonatkozó passzust egészíti ki - tette hozzá az államtitkár, akinek összegzése szerint ez egy erős és szigorú törvény lesz, amely a törvény- és jogkövető emberek érdekeit szolgálja.
A részletes vitát az elnöklő Balczó Zoltán lezárta, a módosító javaslatokról várhatóan a következő ülésen döntenek a képviselők.


Rendvédelmi törvények

Fidesz: indokoltak a védett személyekre vonatkozó rendelkezések
Borbély Lénárd (Fidesz) arról a módosító indítványról, amely a védett személyekre vonatkozó rendelkezések elhagyását javasolja, azt mondta, indokolt lehetővé tenni a szakminiszter számára ennek elrendelését. Ez ugyanakkor a 12 hónapot nem haladhatja meg - hívta fel a figyelmet a kormánypárti politikus.
Hozzátette: a törvényjavaslatot számos kritika érte az ellenzék részéről, és számos módosító indítvány is érkezett, "de ez a demokrácia keretein belül rendben van". Rámutatott: a kormány biztonsági stratégiája a terrorizmus elleni harc mellett kiemelten kezeli a szervezett bűnözés elleni fellépést. Az ország gazdasági és pénzügyi biztonságát veszélyeztető tevékenységek felderítése és elhárítása, az uniós pályázati források hatékony és jogszerű felhasználásának követése a NIBEK (Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ) hatáskörébe tartoznak majd - jelezte.

MSZP: továbbra is ügyészi kontroll mellett lehessen adatokat lekérni
Harangozó Tamás arról beszélt, hogy a fideszes Kövér László házelnök nyújtotta be azokat a módosító javaslatokat, amelyek alapvetően megváltoztatnák a törvényt. A NIBEK-re vonatkozó indítványuk azt célozza, hogy legyen a kormánynak egy értékelő, elemző központja, de ezzel együtt a SZEBEK-et (Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ) is fenntartanák - mondta, hozzátéve: a példátlan adathozzáférési jogosultságot nem tartják elfogadhatónak.
Az ideiglenes személyi védelemről azt mondta, továbbra sem tartják elfogadhatónak, hogy ennek időtartamát 30 napról 12 hónapra emeljék.
Beszélt arról a módosító javaslatukról is, amely az igazoltatott kérésére kötelezővé tenné az igazoltatás dokumentálását, az indokolatlan igazoltatási gyakorlat elkerülése érdekében.

MSZP: aggályos a túlzott hatalomkoncentráció
Molnár Zsolt (MSZP) felszólalásában aggályosnak tartotta azt a túlzott hatalmi koncentrációt, ami a NIBEK létrehozásával, illetve az Információs Hivatal Belügyminisztérium alá rendelésével valósulna meg. A képviselő hangsúlyozta, hogy a NIBEK nem kerül be a nemzetbiztonsági szervek közé, így nem célszerű és nem is jogszerű, ha összekapcsolják az adatbázisaikat.
A politikus kérte, hogy az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának ellenőrzési jogosultsága terjedjen ki a Terrorelhárító Központra is.

Jobbik: még a Fideszen belül sem egyeztettek a javaslatról
Staudt Gábor (Jobbik) úgy fogalmazott, hogy a törvénytervezet és a Kövér László által benyújtott módosítók között komoly ellentmondásokat lehet találni. A képviselő szerint ez arra utal, hogy a Fideszen belül sem folytatták le a szükséges egyeztetéseket.
A politikus úgy fogalmazott, hogy egyelőre azt sem lehet tudni, hogy pontosan mi a tervezet célja, miért kell ilyen módon koncentrálni az erőket a belügyi tárca fennhatósága alatt.
Staudt Gábor végül azt mondta, hogy ha a javaslat megvalósul, akkor a hatalmon lévők mindenkinek a telefonjába belehallgathatnak, ami az elég ahhoz, hogy bárkit megfigyelhessen a "Nagy Testvér".

MSZP: Kövér László javaslatával nem állna fel a "szuper titkosszolgálat"
"Kicsit szégyellem is magam miatta" mondta a szocialista Bárándy Gergely, amikor jelezte, támogatja Kövér László módosítóját. Hangsúlyozta, a házelnök javaslata úgy változtatná meg az eredetileg előterjesztett jogszabályt, hogy nem jönne létre egy "szuper titkosszolgálat". Szavai szerint az viszont indifferens, hogy létre jön-e a Kövér László által javasolta elemző központ.
A politikus a módosítót a Fideszen belüli, a "Kövér-csapat és a Pintér-csapat" közötti hatalmi harc leképeződésének nevezte.

_________________________________

11:10 - A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvényjavaslat részletes vitájával kezdődött az Országgyűlés szerdai ülése. A vitára rendelkezésre álló időkeret 4 óra 20 perc.

MSZP: a kormány a szegénységet rendészeti problémának tekinti
Harangozó Tamás, az MSZP képviselője közölte, elsősorban azért tartják elfogadhatatlannak a javaslatot, mert a szegénységet rendészeti problémának tekinti, börtönbe zárja azokat, akik "egzisztenciális okokból megbotlanak", miközben ez nem old meg semmit és "marha drága" lesz az államnak.
Mint mondta, elképesztőnek tartják, hogy a XXI. században elkövetési formaként lehet leírni egy jogszabályban azt, hogy valakinek nincs lakása. Szerinte ez alapján bűnözői magatartást nem folytató hajléktalan embereket fognak börtönbe zárni, megbüntetni, miközben a problémát csak tologatják majd egyik helyről a másikra.
Frakciótársa, Bárándy Gergely szintén erről a kérdésről azt mondta: nem csak az probléma, hogy szám szerint nincs elég hajléktalan-ellátó intézmény, hanem a körülmények sem megfelelőek, sok helyen kifosztják, megverik a hajléktalanokat. Szerinte először a hajléktalan ellátás feltételeit, körülményeit kellene rendezni és csak utána jogszabályt alkotni erről a kérdésről.
Harangozó Tamás kifogásolta azt a rendelkezést, hogy annak is elvehetik a jogosítványát, akit hat hónapon belül kétszer, akár csak kisebb súlyú közlekedési szabálysértésen kapnak, például azon, hogy nem kapcsolta fel az autón a világítást. Szerinte ezt a rendelkezést vagy el kell hagyni, vagy a kisebb súlyú közlekedési szabálysértéseket ki kell zárni.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára részt vesz a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvényjavaslat részletes vitáján az Országgyűlés plenáris ülésén.MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Az ellenzéki politikus kritizálta azt is, hogy a kormány a javaslatban megemelné a kiszabható pénzbírságok legalacsonyabb és legmagasabb összegét, 5, illetve 300 ezer forintra, és azt is, hogy 15 napra csökkentik a pénzbírság befizetésének határidejét. Szerinte ezt 30 napra kellene megnövelni, mert lehetetlen helyzetbe kerülhetnek olyan családok, akik hó végén éppen kijönnek a fizetésből, és egy akár több százezer forintos büntetést képtelenek 15 napon belül befizetni. Önök nem azoknak fognak ártani, akinek szeretnének - tette hozzá. A helyszíni bírságok összegének megemelésével kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy sokkal előnyösebb, ha az intézkedő rendőrnek nincs dolga a szabálysértővel, mert ellenkező esetben megteremtik a korrupció lehetőségét.
A 48 órás tettenérési szabály elhagyását is javasolta, mert szerinte ez alapján akár az Alkotmánybíróság elnökét is előállíthatják mentelmi joga ellenére, ha valaki egyértelműen azonosítja, hogy a "Tescóból elvitt egy grillcsirkét". Javasolta azt is, hogy a közérdekű munka szankcióját csak elzárással büntethető szabálysértések esetében alkalmazzák.

LMP: erősítsék meg az Áldozatvédelmi Szolgálatot
Dorosz Dávid, az LMP képviselője azt javasolta, hogy az áldozatot emeljék középpontba, ezért javasolta, hogy erősítsék meg az Áldozatvédelmi Szolgálat munkáját és jogköreit, hogy több információ, pontosabb kép álljon a rendelkezésére. Azt is javasolta, hogy a illesszék be a mediációt a szabálysértési törvénybe is. Ez egy olyan módszer, amely gyorsan anyagi kárpótlást és lelki megnyugvást is biztosít az áldozatoknak - tette hozzá.

Vita a hajléktalanok helyzetéről
Kétperces felszólalások formájában élénk vita alakult ki Szabó Tímea (LMP) és Kontrát Károly belügyi államtitkár között a hajléktalanok helyzetéről. Az ellenzéki politikus szerint ugyanis a kormány a valódi problémák helyett látszatintézkedésekkel bélyegez meg egy olyan társadalmi csoportot a hajléktalanok személyében, amely semmilyen bűncselekményt nem követett el és felemelésük helyett inkább még jobban bebetonozza őket az alsó társadalmi rétegbe. Az LMP-s képviselő felszólította a kormányt, hogy keressenek hosszú távú megoldást a problémára.
Kontrát Károly válaszában az aszódi úti hajléktalanszálló átadásáról beszélt. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor Szabó Tímea megkérdezte: valóban lesz-e előállító helyiség az új hajléktalan szállóban. Az államtitkár igennel válaszolt, azt mondta: az aszódi úti hajléktalanszállón valóban lesz előállító helyiség, de ez a jogkövető embereket nem érinti majd. A kormány célja, hogy emberi körülmények legyenek a hajléktalanszállókon is, ugyanakkor a szabályokat az itt élőknek is be kell tartaniuk - hangsúlyozta. Az államtitkár hozzátette: a kormány hosszú távú megoldást keres, Budapesten az új szállóval javulhat a helyzet és országosan is hasonló irány lenne a helyes. A szállóban egyébként az előállító helyiség mellett orvosi, szociális és közösségi szoba is lesz - jegyezte meg.
Szabó Tímea elfogadhatatlannak nevezte ezt, szerinte ilyen erővel bárhol lehetne ilyen helyiség, akár egy iskolában, vagy bevásárlóközpontban is.
Jobbik: a törvény nem állja ki a jogállamiság próbáját
Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) megismételte korábbi álláspontját, miszerint a törvényjavaslat jelenlegi formájában nem állja ki a jogállamiság próbáját. Az ellenzéki politikus szerint a javaslat elfogadása esetén nőni fog a rendetlenség és csökkenni fog az önkéntes jogkövetésre való hajlam, vagyis a javasolt szabályozás pont olyan célokat szolgál, amelyeket nem kellene.
A módosító javaslatok közül a legfontosabbnak azt nevezte, hogy szabálysértések esetében 12 évre csökkentenék a büntethetőség korhatárát. Emellett Gaudi-Nagy Tamás szót emelt az elzárás és az előállítás, valamint a tettenérés szabályainak indítványozott változásai ellen.

Olvasóink írták

  • 6. macs 2011. december 15. 12:23
    „4. DobóI,
    tudnál néhány konkrétumot felsorolni?”
  • 5. Egyolvasó 2011. december 15. 06:16
    „Úgy látom a téma nagyon érdekelte a tisztelt képviselőket, igaz annyi fizetésért mint amit ők tesznek zsebre én sem mennék be a munkahelyemre.

    Szégyen, hogy ezt hagyjuk mi választók.”
  • 4. DobóI 2011. december 14. 20:16
    „Az MSZP meg gyártotta a szegénységet...”
  • 3. santaclaus29 2011. december 14. 12:43
    „MÉG ÚGY SEM SAJNA....nem lenne ennyi megélhetési bünőzés...ha lenne tényleges félelem bennük.........PINTÉR ÚR A 2 HÉT MÁR 45-SZÖR LEJÁRT!!!!!!!”
  • 2. jozko 2011. december 14. 11:56
    „" ...a problémát csak tologatják egyik helyről a másikra..."

    Ez egy nagy igazság , kedves MSZP-s képviselő elvtársak!
    Tologatják bizony . már több , mint 2 0 éve!

    A gondoskodásrólk és a javak elosztásáról vallott nézetem pedig az alábbi:

    Állami "gondoskodást" , támogatást elsősorban azok érdemelnek, akik az elosztható javakat előállítják!
    A többieknek / léhűtőknek, ingyenélőknek / csak a maradék elv szerint jusson!
    Amíg gyerekeket nevelő fiatal családok -rendszerint aktív munkavállalók,
    ha éppen nem munka nélküli valamelyik szülő-
    albérletben élnek vagy albérletből albérletbe költöznek
    és éppen csak a rezsire és a napi megélhetésre futja nekik - hogyan lehetne "járandóság" az összkomfortos hajléktalan szálló, kiemelt biztonsági fokozattal, ingyen ebéddel?!
    A hajléktalanok zöme maga tehet a sorsa ilyetén alakulásáról!

    A törvényről és a bűnről annyit:
    bűn csak ott van, ahol törvény van - ha eltörölnék a követelményeket, nem lennének vétkesek!
    Igenis, kell a zsinórmérték!
    Természetesen tudom, hogy a bűnözés melegágyát /is/ jelentő elnyomorodást, hajléktalanná válást a társadalmi jólét változtatná meg igazán /nem mintha a jóléti államokban nem lenne bűnözés..../,
    de a Kánaánhoz vezető út még hosszúnak tűnik, és bizony kellenek a "közlekedési szabályok" !

    Ügyes politikai eleink nem csak ama út köveit szedték fel és építették fel belőle a palotáikat, de még a felhőt is eladták fölülünk az égről - annak az árán vették a telkeiket!

    Úgy érzem, helye van a kemény rendcsinálási szándéknak és a következetes végrehajtásának!
    Aki annyira aggódik a hajléktalanokért, a magánvagyonából jótékonykodjon!
    Szó sincs egyébként arról, hogy csak őket tartom mihasznának és léhűtőnek...”
  • 1. papika56 2011. december 14. 11:35
    „A mély szegénység magában hordozza a bűnözést. Míg se munka, se pénz a megélhetéshez --lesz bűnözés is !
    Ha mindenki rendesen dolgozna--/ha volna hol / megélne a fizetéséből --nem volna szükség ilyen törvényekre.
    De míg pár ezer Ft-ért megölnek idős embereket ---háááát inkább szigorítani kéne ! Halált okozásért --HALÁL bünti járjon !!!!! Mert ma Megy.on az emberi élt --nem sokat ér ! Csak a megyében 28 embert öltek meg ebben az évben !
    Elrettentő erejű törvényt !!!!!!!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szíven szúrta magát, mert csökkentették a nyugdíját

Nem értett egyet a nyugdíjbiztosító határozatával, ezért szíven szúrta magát egy 55 éves férfi a… Tovább olvasom