Délmagyar logó

2017. 09. 20. szerda - Friderika 10°C | 19°C Még több cikk.

MTA TTK - Orbán Viktor: egyre több jut tudományra

A Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontjának új épületét adták át Budapesten.

Együttműködési megállapodás az ELTE-vel és a BME-vel

Együttműködési megállapodást írtak alá a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontja (MTA TTK), az ELTE Természettudományi Kara, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetem vezetői az MTA TTK pénteki megnyitóját követően.

A három intézmény együttműködésével fizikailag is könnyebbé válik a közös munka, a nagy európai tudásközpontokhoz hasonló "tudományos városrész" jöhet létre a lágymányosi Infoparkban - mondta az aláírás előtt Pálinkás József, az akadémia elnöke.

A MTA TTK 9,5 milliárd forintos kormánytámogatásból felépített, 30 ezer négyzetméteres épületében több mint ötszáz kutató fog dolgozni 250 korszerű felszereltségű laboratóriumban. A húsz hónap alatt felépített kutatóközpontba költözik az MTA Anyag és Környezetkémiai, Enzimológiai, Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai, Molekuláris Farmakológiai, valamint Szerves Kémiai Intézete.

Bakonyvári Sándor, a beruházás projektfelelőse elmondta: az épület méltán nevezhető nemcsak energiatakarékosnak, hanem intelligensnek is. A központ déli, magastetős felületein napkollektorokat szereltek fel, az esővízgyűjtő által összegyűjtött csapadék az automata öntözőrendszerbe kerül, a fűtési költségeket hővisszanyerő rendszer csökkenti, az épület bizonyos helyiségében pedig automata érzékelők működtetik a világítást és a szellőzést.

A tervezők számításai szerint az új épület energiaköltsége évi 100-150 millió forinttal lesz alacsonyabb, mint az öt kutatóközpont eddigi székházaié.
Pálinkás József az MTI kérdésére szót ejtett az akadémia Vaskapu utcában épülő Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kutatóházáról is. Mint elmondta, a telket már megvásárolták, hamarosan kiírják a tervezési tendert, majd 2014-ben megkezdődik az építkezés. A várhatóan 2015-re elkészülő épületbe az MTA Bölcsészettudományi, Társadalomtudományi, illetve Közgazdasági Kutatóközpontja, valamint Nyelvtudományi Intézete költözik.

Ezek nem válnak egy intézménnyé, de hasonlóan modern épületet kapnak, mint a TTK, létrejön egy nagy bölcsészet- és társadalomtudományi könyvtár, valamint még szorosabb együttműködés jöhet létre a beköltöző kutatóközpontok között - sorolta a költözés előnyeit az MTA elnöke.

Pálinkás József elmondása szerint a beruházás 8 milliárd forintból valósul meg, az új korszerű, épület fenntartási költségei ugyanakkor jóval alacsonyabbak lesznek a kutatóközpontok jelenlegi székházaiénál.

Átadták a világszínvonalú kutatóközpontot

Átadták pénteken a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontját (MTA TTK) Budapesten, a 30 ezer négyzetméteres létesítmény világszínvonalú körülményeket teremt a kutatásokhoz. A lágymányosi intézményt Orbán Viktor miniszterelnök adta át, a központ 9,5 milliárd forintos, vissza nem térítendő állami támogatással épült fel.

A miniszterelnök beszédében hangsúlyozta: a kutatóközpont a legsúlyosabb európai válság idején épült meg, miután a kormány megállapodott az MTA-val, hogy a tudományra fordított költségvetési forrásokat a válság ellenére minden évben növelik. Az akadémia támogatása így négy év alatt 35 milliárdról 49 milliárd forintra nőtt.

A fiatal kutatók elvándorlása kapcsán arról beszélt: az, hogy kimennek-e külföldre vagy sem, "egy meglehetősen primitív megközelítés". A kérdés valójában az, hogy egy fiatal kutató visszatérhet-e, megtalálhatja-e Magyarországon azokat a feltételeket, amelyekkel külföldön szembesült. Véleménye szerint ezért a fiatal kutatók elvándorlására nem a sajnálkozás a megfelelő válasz, hanem egy versenyképes kutatóközpont felépítése.

Ez összhangban áll a kormány azon elképzelésével, hogy összehangolja a gazdasági élet szereplőinek elképzeléseit a köz- és a felsőoktatási rendszerrel, valamint a tudományos kutatással. "Mi nem Európa összeszerelő-csarnoka akarunk lenni, hanem ki akarjuk venni a magunk részét a kutatás-fejlesztésből is" - jegyezte meg Orbán Viktor.

Átadták az MTA Természettudományi Kutatóközpont új épületét. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd (galéria)

Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a megnyitón elmondta, hogy a 30 ezer négyzetméteres, energiahatékony és intelligens épületben több mint ötszáz kutató fog dolgozni világszínvonalú körülmények között. A központ falai egy új tudományos kultúrának, egy új kutatói létnek adnak helyet - fogalmazott.

Az MTA elnöke felidézte: 2009-ben kezdeményezte a Lendület kiválósági program elindítását azzal a céllal, hogy a legkitűnőbb ifjú magyar kutatók itthon is dolgozhassanak fontos témákban. A program sikerét bizonyítja, hogy az MTA TTK-ba 11 Lendület-kutatócsoport költözik be.

Keserű György Miklós, az MTA TTK főigazgatója azt emelte ki, hogy a magyar tudomány történetében először dolgozhat együtt több mint félezer kutató egy közös, világszínvonalú épületben. Emlékeztetett arra, hogy az MTA kutatóintézetei alkotják Magyarország egyetlen professzionális kutatóintézet-hálózatát, az MTA TTK ebben a hálózatban a természettudományi kutatások központja. Kutatási témáik komplex rendszerekkel, az emberrel, az anyaggal és a környezettel kapcsolatosak, amelyek tanulmányozása multidiszciplináris megközelítéseket, ezért szoros együttműködést, megfelelő információ-áramlást és hatékony tudásmegosztást igényel.

Beszámolója szerint 2012-től független zsűrik segítségével felmérték kutatócsoportjaik tudományos teljesítményét, kutatási koncepcióit, rövid- és középtávú terveit, majd az eredmények alapján kialakították a TTK kutatási stratégiáját, majd 52, tematikailag és gazdaságilag önálló kutatócsoportot hoztak létre.

A Eötvös Loránd Tudományegyetemmel és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel kötött megállapodásoknak köszönhetően a lágymányosi Infoparkban Közép-Európa egyik legjelentősebb tudáscentruma jött létre, amelyben ezer kutató és fejlesztő dolgozhat együtt.

Orbán Viktor: egyre több jut tudományra

Magyarország ma már erősebb, így egyre több forrást tud biztosítani a kultúrára, a szellemi és a tudományos életre - mondta Orbán Viktor kormányfő pénteken a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontja (MTA TTK) új épületének átadásán Budapesten.

A miniszterelnök hangsúlyozta: a kutatóközpont a legsúlyosabb európai válság idején épült meg, miután a kormány megállapodott az MTA-val, hogy a tudományra fordított költségvetési forrásokat a válság ellenére minden évben növelik. Az akadémia támogatása így négy év alatt 35 milliárdról 49 milliárd forintra nőtt.

Ezzel összefüggésben emlékeztetett arra, hogy bár 2012-ben csökkent a magyar GDP, a kabinet kitartott korábbi politikája mellett, és ez a megfejtése annak, hogy az idei harmadik negyedévben már 1,7 százalékkal nőtt a gazdaság, mindenkit meglepve, kivéve a kormányt - mondta Orbán Viktor. Hozzátette: reményei szerint a negyedik negyedév adatai láttán kijelenthető lesz, hogy Magyarország újra a régió éllovasa.

Átadták az MTA Természettudományi Kutatóközpont új épületét. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd (galéria)

A kormányfő szavai szerint "a kiművelt emberfő az ország aranytartaléka, amit jó merkantilistaként meg kell őriznünk". A kérdés nem az - folytatta -, hogy egy fiatal kutató kimegy-e külföldre vagy sem, ez ugyanis "egy meglehetősen primitív megközelítés". A kérdés valójában az, hogy visszatérhet-e, megtalálhatja-e Magyarországon azokat a feltételeket, amelyekkel külföldön szembesült - mondta, hangsúlyozva, hogy ezért a fiatal kutatók elvándorlására nem a sajnálkozás a megfelelő válasz, hanem egy versenyképes kutatóközpont felépítése.

Orbán Viktor kiemelte: ma az egész világon azzal küzdenek a cégek, hogy nem találnak megfelelő képzettségű szakembereket a meghirdetett állásokra, miközben a munkanélküliség magas. Ezt szerinte vagy úgy lehet orvosolni, hogy e nagyvállalatok elszívják más országokból a képzett munkaerőt - "ettől mi, magyarok is szenvedünk" -, vagy úgy, hogy a cégek települnek az adott országba. A magyar kormány az utóbbi mellett kötelezte el magát, ezért döntött úgy, hogy összehangolja a gazdasági élet szereplőinek elképzeléseit a köz- és a felsőoktatási rendszerrel, valamint a tudományos kutatással - mondta. Úgy fogalmazott: "Mi nem Európa összeszerelő-csarnoka akarunk lenni, hanem ki akarjuk venni a magunk részét a kutatás-fejlesztésből is".

Átadták az MTA Természettudományi Kutatóközpont új épületét. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd (galéria)

Beszédében az MTA TTK új épületét egy "korábbi totális kudarcra" felhúzott sikertörténetnek nevezte, amit úgy fogalmazott meg: "Eluntuk, hogy a kommunista világ szellemházai és épülettorzói között kelljen téblábolnunk". Megjegyezte, hogy a kutatóközpontban 544-en dolgoznak, 250 világszínvonalú laboratórium van benne, maga az épület pedig energiatakarékos, ami remélhetőleg a jövőben általánossá válik az országban.

Orbán Viktor összegzése szerint a kutatóközpont által szimbolizált siker "közös sikerünk, az MTA és a magyar kormány összefogásának eredménye". "Magyarország megújulása akkor lesz sikeres, ha minél többen lesznek hajlandók új utakon elindulni. Akkor leszünk sikeresek, ha legjobbjaink elhiszik, hogy itt, Európa közepén vannak a legjobb helyek. Ha megértik, hogy ez nem a kockázatok, hanem a lehetőségek földjévé válik számukra is" - zárta szavait.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Felborult egy autó Ilknél, meghalt a sofőr

Az autó eddig tisztázatlan okból lesodródott az úttestről és a tetejére borulva az árokba csapódott.… Tovább olvasom