Délmagyar logó

2017. 02. 24. péntek - Mátyás 6°C | 12°C Még több cikk.

Munka törvénykönyve: így tervezd a szabadságod!

Csokorba szedtük a munka törvénykönyvének legfontosabb változásait, amelyek júliustól lépnek hatályba.
Az Országgyűlés tavaly fogadta el az új munka törvénykönyvéről szóló törvényjavaslatot, amelynek rendelkezései 2012. július 1-jén lépnek hatályba. A legfontosabb változásokat foglalta össze a Piac és Profit portál.

Kötelezettségek

Az új törvény nagyobb teret enged a felek megállapodásainak. A kollektív szerződés mind a munkavállaló előnyére, mind a munkavállaló hátrányára eltérhet a törvényi rendelkezésektől, kivéve, ha annak adott szabálya az eltérést kifejezetten tiltja.

Újdonság az egyoldalú kötelezettségvállalás, valamint a munkáltatói szabályzat és az egyoldalúan kialakított munkáltatói gyakorlat szabályozása. A felek a megállapodás (pl. a munkaszerződés) létrejöttét, módosítását vagy megszűnését valamilyen jövőbeli bizonytalan eseménytől is függővé tehetik majd. Lényeges változást hozhat a munkaviszony létesítésére vonatkozó elállás intézményének új szabályozása. Ennek értelmében a munkaszerződés megkötését követően a munkaviszony kezdetéig bármely fél elállhat a munkaszerződéstől, ha a munkaszerződés megkötését követően olyan lényeges változás következett be, amely a munkaviszony létrejöttét lehetetlenné tenné, vagy aránytalan sérelemmel járna az elállásra hivatkozó fél számára.

Ki a munkáltató és ki a munkavállaló?

Az új munka törvénykönyve számos, a hazai jogban eddig ismeretlen foglalkoztatási formát vezet be. Az ún. "munkavégzés behívás alapján" a részmunkaidős foglalkoztatás egyik formája, amely napi legfeljebb 6 óra tartamú munkavégzést tesz lehetővé. Ennek lényege, hogy a munkavállaló a munkakörébe tartozó feladatok esedékességéhez igazodva teljesíti feladatait. A munkavégzést legalább 3 nappal korábban közölni kell a munkavállalóval.

A "munkakör megosztása" szintén a részmunkaidős foglalkoztatás egy formája, amelyben egy munkakörre több munkavállalót alkalmaz a munkáltató. A munkavállalók kötetlen munkarendben dolgozva azt vállalják, hogy saját beosztásuk szerint valamely munkavállaló teljesít a munkáltatónak, illetve egyikük akadályoztatása esetén egy másik munkavállaló végzi el a munkaköri feladatokat. A munkavállalóknak a munkabérből való részesedést is egymás között kell meghatározniuk, ennek hiányában egyenlő arányban illeti meg őket a munkabér.

Szintén újdonság a "több munkáltató által létesített munkaviszony", amely szerint egy munkakörben több munkáltató foglalkoztatja ugyanazt a személyt.

Hol dolgozok?

A jövőben a munkaszerződésben nem kötelező meghatározni a munkavégzés helyét. Ha a felek nem állapodnak meg ebben, akkor azt a helyet kell munkavégzési helynek tekinteni, ahol a munkavállaló a munkáját szokás szerint végzi.

Mennyit dolgozok?

A munkajogász szerint érdemes odafigyelni arra, hogy a több műszakos tevékenység fogalma megváltozik (csak akkor lehet több műszakosnak minősíteni egy tevékenységet, ha a munkáltató tevékenységének teljes időtartama eléri a heti 80 órát), és ilyen tevékenységet végző munkavállaló tekintetében is számos változás lép életbe (például kollektív szerződés hiányában is elrendelhető számára 6 hónap vagy 26 hét tartamú munkaidőkeret).

Változik a vasárnap rendes munkaidőben foglalkoztatható munkavállalók köre. A jövőben a pihenőidő összevont kiadása még önmagában nem jogosítja fel a munkáltatót arra, hogy a munkavállalókat vasárnapon rendes munkaidőben történő munkavégzésre ossza be. A vasárnapra rendes munkaidőben történő munkavégzést a munkáltató ugyanis csak a megszakítás nélküli, többműszakos tevékenység keretében vagy idényjellegű tevékenység keretében, készenléti jellegű munkakörben vagy kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetén, továbbá rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, külföldön történő munkavégzés során vagy társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához a szolgáltatás jellegéből eredően e napon szükséges munkavégzés esetén rendelhet el.

A munkaidőkeret esetében a számos újítás közül lényeges változás lehet, hogy külön szabályokat vezetnek be arra az esetre, ha a munkaviszony az adott munkaidőkeret lejárta előtt szűnik meg. A szabályozás lényege, hogy a munkaidőkeret lejárta előtti munkaviszony megszűnésének kockázatát mindig az a fél viseli, akinek az érdekkörében sor kerül a munkaviszony megszűnésére, illetve megszüntetésére.

A munkáltató munkaidőkeret alkalmazása nélkül is jogosult lesz a heti két pihenőnap helyett hetenként legalább 48 órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidőt biztosítani a munkavállalónak. Ha két pihenőnapot biztosít a munkáltató a munkavállalónak, a jövőben ebből az egyiknek nem kötelező vasárnapra esnie, de továbbra is havonta egy pihenőnapot vasárnapra kell beosztani. Az új szabályok szerint teljes napi munkaidő esetén naptári évenként a jelenlegi 200 helyett 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el (kollektív szerződés által elrendelhető rendkívüli munkaidő továbbra is maximum 300 óra marad).

Mennyit keresek?

Lényeges változást hoz az új törvény a bérpótlékok rendszerében. Megszűnik a külön délutáni, illetve éjszakai műszakpótlék, helyette bevezetik az egységes műszakpótlékot (az alapbér 30 százaléka, csak több műszakos tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalóknak jár és csak akkor, ha a beosztás szerinti napi munkaidejének kezdő időpontja rendszeresen változik, és a munkavégzés 18 óra és reggel 6 óra közötti időtartamban zajlik). Továbbra is fennmarad ugyanakkor az éjszakai bérpótlék (az alapbér 15 százaléka, és a műszakpótlékra való jogosultság kizárja), a vasárnapi pótlék (az alapbér 50 százaléka), továbbá a készenlét (az alapbér 20 százaléka) és az ügyelet (az alapbér 40 százaléka) pótléka.

A felek megállapodhatnak a bérpótlékokat is magában foglaló alapbérben. Lehetőség lesz arra is, hogy a munkaszerződésben a bérpótlék helyett a felek havi átalányt állapítsanak meg.

Megszűnik az átlagkereset és a távolléti díj kettőssége; különböző esetekben a munkavállalónak járó összegek számítási alapját a jövőben a távolléti díj fogja képezni.

Jelentős változást hozhat a minimálbérek területén, hogy a kormány a munkavállalók egyes csoportjaira eltérő összegű kötelező legkisebb munkabért állapíthat meg.

Mennyit kell fizetnem, ha kárt okozok?

A felelősség alóli kimentési okoknál újdonság az ún. "előreláthatóság" fogalma. Ez alapján a munkavállaló azt a kárt köteles a munkáltató részére megtéríteni, amelynek bekövetkezésével a károkozás idején számolhatott, a magatartásával igen távoli okozati összefüggésben bekövetkezett károkat azonban nem köteles megtéríteni.

A munkavállalókat a jövőben magasabb összeghatárig lehet majd kártérítésre kötelezni: enyhe gondatlansággal okozott kár esetén akár 4 havi távolléti díj megfizetésére, súlyos gondatlansággal okozott kár esetén azonban a munkavállaló a teljes kárért felelni fog. Bevezetik a munkavállalói biztosíték intézményét is. A legfeljebb egy havi alapbér összegéig terjedő munkavállalói biztosíték csak akkor alkalmazható, ha a felek erről írásban megállapodnak, és a munkavállaló munkaköre ellátása során pénzt vagy más értéket vesz át, vagy másoknak pénzt vagy egyéb értéket fizet.

Mikor és mennyi időre mehetek szabadságra?

Mindkét szülő jogosult a gyermekek után járó pótszabadságok igénybevételére. A gyermekek után járó pótszabadság mértéke változatlan marad, azaz egy gyermek után kettő, kettő gyermek után négy, ill. kettőnél több gyermek után hét munkanap pótszabadság jár.

Ha megállapodnak róla a felek, akkor az esedékesség évében felhalmozott szabadságok egyharmada akár az esedékességet követő év végéig is felhasználható. A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek, vagy a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a tárgyévet követő évben csak kollektív szerződés ilyen tartalmú rendelkezése esetén és csak március 31-ig adhatja ki a szabadság legfeljebb egynegyedét.

Hogyan szűnik meg a munkaviszonyom?

Az új törvény szakít az egyoldalú munkaviszony megszüntetési formák korábbi elnevezésével, és a rendes felmondás-rendkívüli felmondás elnevezések helyébe a "felmondás" és az "azonnali hatályú felmondás" fogalmak lépnek. A jelenleg hatályos szabályozásnak megfelelően a határozatlan idejű munkaviszonyt mindkét fél megszüntetheti felmondással, és indoklási kötelezettsége továbbra is csak a munkáltatónak lesz. A felmondás indokaként a munkáltató a jövőben is csak a munkavállaló munkaviszonyával kapcsolatos magatartására, képességeire vagy a munkáltató működésével összefüggő okra (például átszervezés) hivatkozhat.

Korlátozott körben lehetőség lesz a határozott idejű munkaviszonyok felmondással történő megszüntetésére is.

Az új törvény részben megtartja a felmondási védelem intézményét: a munkáltató sem a határozott, sem a határozatlan idejű munkaviszonyt nem szüntetheti meg felmondással a terhesség, a szülési szabadság tartama (24 hét), a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (fő szabály szerint 3 év), az önkéntes tartalékos katonai szolgálat tartalma és az ún. humán reprodukciós eljárás (például lombikbébi-program) első hat hónapja alatt.

Az a munkavállaló, aki a gyermeke 3 éves kora előtt visszamegy dolgozni, a jövőben már nem élvez teljes felmondási védelmet: munkaviszonya megszüntethető. A saját betegsége illetve beteg gyermeke ápolása címén keresőképtelen, továbbá a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadságát töltő munkavállalót ugyan nem illeti meg felmondási védelem, azaz vele közölhető felmondás, ugyanakkor a felmondási idő csak a keresőképtelenség, illetve fizetés nélküli szabadság lejártát követő napon kezdődhet el.

Nem változnak a végkielégítésre való jogosultság alapjául szolgáló időtartamok és a végkielégítés mértéke, ugyanakkor a számítás alapját a távolléti díj fogja képezni.

Olvasóink írták

22 hozzászólás
12
  • 22. Monthechristo 2012. június 27. 08:13
    „Több mint tíz éve dolgozom,a biztonsági szférában....Tudnék olyat mondani hogy még a legelején kényszervállalkozókat csináltak belőlünk,közel négyszáz munkaórát kellett teljesíteni,szabadság,műszakpótlékok,és táppénz mint olyan nem létezett..Viszont szabad volt huszonnégy órás szolgálat után tízenkettőzni,a különböző csapatszellem erősítő tréningeken részt venni,és a kötelező edzéseket látogatni...Felmondási idő sem volt a cég erőssége ha valakinek mennie kellett azzal nem sokat gatyáztak..legyen az fiatal,vagy védett korú...Ez már mondom több mint tíz éve működik Magyarországon ,pedig még hol volt akkor a munkatörvénykönyv változtatása amit magasról letojtak,ezzel szemben ma ezt törvényessé tették,na figyeljük csak meg hogy most a munkaadó lesz az aki a legjobban lobogtatja majd e forradalmi "_munkaadói "_törvénykönyvet,mert ez tökéletes...az ő számukra nekünk meg megmarad a külföld....!!!!!”
  • 21. vélemény 2012. április 18. 23:43
    „"19. 9349779
    A 10 nap szabadságot a dolgozóktól most fogják elvenni."
    Ezt honnan vetted?
    A törvényben és a cikkben sincs ilyen.
    s3307 rokkantnyugdíjas szokott hasonló rémhíreket terjeszteni a fórumokon.”
  • 20. vélemény 2012. április 18. 23:33
    „"18. zehn
    Kedves gyurkolac! "

    Ez egy szerencsétlen nagyzoló provokátor, aki azt hiszi, hogyha nem látják az "értelmes" tekintetét, elhiszik róla, hogy többdiplomás polihisztor. :))”
  • 19. vélemény 2012. április 18. 23:25
    „"17. gyukolac
    Tanult annak idején, mikor kellet volna vagy kerülte a sulit? Nézen ...!"
    " nézi a Barátok köztet, az nem szóljon egy szót se. "
    Szerintem elég lett volna egy kettes magyar érettségit hazudnod magadnak a több diploma helyett.”
  • 18. Zéna 2012. április 18. 17:39
    „17. gyukolac !
    Te tényleg nem érted mi van ebben az országban? Olyan tanult ember vagy és fogalmad sincs ,hogy mi van kialakulóba és mit szeretnének belőlünk csinálni!
    Kérlek menj és tanulj még egy kicsit hátha leesik a "tantusz"!Hátha felvilágosultabb leszel!”
  • 17. zehn 2012. április 18. 16:29
    „Kedves gyurkolac! Nem szeretnélek elkeseríteni, csupán felvilágosítani. Lehet, Te azon szerencsések közé tartozol, akik a sors kegyéből tudják hasznosítani egyetemi végzettségüket és van megélhetést jelentő munkájuk. Legyen ez így, hisz ez volna a természetes. Viszont figyelmedbe ajánlom, hogy diplomások százai-ezrei / tanárok, mérnökök, pályakezdők és "túlkorosok" vannak állás nélkül. Sokan ezek közül arra kényszerülnek, hogy szégyenszemre / a kormány szégyene/ köz-rabszolgamunkát végezzenek. Szerintem inkább tedd össze a kezed és adj hálát a sorsnak, mert sikeres vagy. Kívánom Neked ezt a továbbiakban is! Viszont úgy vélem, a kioktató megjegyzésed nem volt szerencsés és nagyon nincs igazad. Talán Te sem vagy tisztában azzal, milyen butaságokat írtál.”
  • 16. gyukolac 2012. április 18. 12:44
    „megkérdezném a sok síró-rívó beírogatót, hoyg mit tett annak érdekében, hogy ne kelljen többműszakos állást vállalnia? És mit tett Qllancs annak érdekében, hoyg ne szívassák nap mint nap.
    Tanult annak idején, mikor kellet volna vagy kerülte a sulit? Nézen mindenki a tükörbe és mondja a saját szemébe!
    Én tanultam, mert apám szíjat hasított volna a hátamból, ha nem. És annak ellenére, hogy máról holnapra éltünk elvégeztem egy egyetemet, szereztem több diplomát és szakmám is van már.
    Tehát nem sírok, hanem több lábon állok és attól függöen használom a tudásomat, tapasztalatomat, ahogy az igények felmerülnek.
    Azt meg lehet szidni, hogy mit tesz a kormány és mit nem. Azonban a legfőbb kérdés az: egyénként mi mit teszünk mi hozzá a rendszerhez? Aki nem tesz semmit, csak ül otthon és a sörivás mellett nézi a Barátok köztet, az nem szóljon egy szót se. Meg egyébként is, ami a királyé, az a királyé.”
  • 15. vélemény 2012. április 17. 21:34
    „"1. Qllancs
    Én pl a 7 év alatt 2 X voltam szabadságon. Napi 10 órát dolgozok, szombaton és vasárnap is !"

    Az első öt évhez mi köze van Viktornak?
    Az Mt. még ezután fog változni.”
  • 14. vélemény 2012. április 17. 21:28
    „Nem jár végkielégítés július elsejétől azoknak a munkavállalóknak, akiknek a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásuk, illetve a nem egészségi okkal összefüggő képességük miatt mondanak fel. Korábbi legfelsőbb bírósági határozatok szerint ehhez az is elég, ha a munkavállaló nem tud beilleszkedni a munkahelyi közösségbe.
    http://penzcentrum.hu/karrier/szazezreket_veszithetsz_fenyeget_az_uj_munka_torvenykonyve.1032269.html”
  • 13. SP 2012. április 17. 20:15
    „Szerintem nem elhúzni kell,
    hanem az országot a romokból újjáépíteni. Visszaszerezni a becsületét.”
  • 12. zehn 2012. április 17. 19:55
    „Olvasva az összefoglalást, feltűnik, hogy sokszor használják a megállapodás szót.Elméletben ez azt jelentené,rugalmas határok közt mindent megbeszélnek a felek és egyességre jutnak. Ám a gyakorlatban ez úgy történik: kisfiam, ezek a feltételek, vállalod vagy beküldöd az ajtó mögött várakozókból a következőt. Egyet tudok javasolni én is, aki teheti tanuljon gyorsan nyelvet,és húzzon el ebből az Orbán Viktor által kisajátított országból! ...Ha már olyan birkák voltunk,hogy hagytuk neki.”
  • 11. lukrecia 2012. április 17. 19:38
    „nyugalom, mindenkit megved a szakszervezet. Gondolom azert fizetitek a tagdijat . Vagy a Pesti szakszervezeti vezetok eletet akarjatok boldogabba tenni;;;??”
  • 10. catroot 2012. április 17. 18:58
    „9. Zéna 2012.04.17. 18:43

    Pontosan. Ezért is mondom, hogy ne rinyáljon itt senki sem. Ha ennyire közömbösek az emberek, hogy még a szükséges aláírások sem jöttek össze, akkor maradjanak csendben.”
  • 9. Zéna 2012. április 17. 18:43
    „Szemét egy ország lettünk!
    Az LMP nem olyan rég gyűjtötte az aláírásokat,hogy ne legyen ez a MT. dehát sajnos pár tízezer aláírás hiányzott! Majd ha életbe lép az Mt akkor majd verhetjük a fejünket a falba ,hogy nem tettünk semmit ! Én azt mondom ,hogy menekültjogot kell kérni más országba és menekülni innen!”
  • 8. bömi 2012. április 17. 18:20
    „1.Qllancs:Sajnos ez régebb óta tart.Mint te is írtad 7éve csinálod.”
  • 7. SP 2012. április 17. 18:02
    „Szakszervezeti beutaló hiánya
    a benzinár folyamatos emelése, az autópálya ára után
    már nem is érdemes szabadságra, nyaralásra gondolni. Szabálysértési bírságok ledolgozása lesz az aktív pihenés.

    A közüzemi számlák
    tartozását még át sem gondoltam. A külföldi főnök is jobbnak tartja, ha ő többször nyaral, én meg egyszer sem.”
  • 6. watter 2012. április 17. 16:33
    „Ez egy modern rabszolga tartó társadalom. Abban különbözik a régi rabszolgatartástól, hogy itt a 8-12 órai munka után hazaengednek és adnak annyi pénzt, hogy éhen ne haljunk. Így nem kell etetni, ruházni és őrizni az embereket.
    Másnap önként jelentkezünk rabszolgamunkára és boldogok vagyunk, hogy többet keresünk mint 47 000ft.
    Munka után hazamegyünk és azon gondolkodunk miből fizessük ki a számlákat, mit tudunk aztán megvenni, hogy ne éhezzen a gyerek. Szép kis ország lettünk!”
  • 5. W666W 2012. április 17. 15:58
    „eZ M IND SZÉP ÉS JÓ CSAK ARRA LENNÉK KÍVÁNCSI, HOGY NYUGATON IS ÍGY VAN ?? mERT PL nÁLUNK 13.30 KOR KEZDŐDIK A délutános müszak..sZÓVAL 13:30 TÓL 18:00 IG NEM DÉLUTÁNOS HANEM délelöttös VAGYOK AZ ÚJ mt SZERINT ?? CSAK 18:00 uTÁN SZÁMÍTOK DÉLUTÁNOSNAK ?????”
  • 4. hahaha62 2012. április 17. 14:58
    „na megint kik jártak jól?????-a munkanélküliek......bocsi-tudom hüle vicc-----olyan KURCZOSSZABADSÁGHARCOSFITYISZDROLLOS-ÉS ORKOS!”
  • 3. Raktáros 2012. április 17. 14:16
    „Nagyon szép!
    Itt olvasható a sorok között, hogy miként lehet a hatalom birtokában a magánérdekek alá gyűrni a közérdeket.
    Átírva a törvények törvényét -az alkotmányt-, átírva mindent, és semmibe venni, sárba tiporni az emberi jogokat, pusztán anyagi érdekből!
    Manapság tendenciózusan emlegetik az ötvenes években regnáló, padlásokat lesöprő kommunistákat! Nem tudni mennyi idő kell ahhoz, hogy a mai -most még csak szegényedő, majd később a mélyszegények sorsára jutó- milliók padlásait lesöprő, életterét elsöprő -nem kommunistáinkat- is ekkora (leszögezem jogos!) gyűlölettel emlegessék majd, és minek kell történnie ahhoz...
    Hangoztattam már, hogy vigyázni kéne, mert nem a Brazília éghajlatán élünk, hogy az ottanihoz hasonlatos (mondanám, hogy bádogvárosokban, de az, itt nálunk, most más értelmet nyert) nyomornegyedekben túléljék emberek a teleket!

    Nem éltünk rabszolgaságban, de úgy tűnik, Qllancs kommentelőnk közel jár az igazsághoz, hogy ez már annál is rosszabb így, hogy azok az átkozott kommunisták, hagyták élni -emberhez méltó módon élni- a milliókat is, ellentétben a maiakkal, akik csak az elitet...”
22 hozzászólás
12
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szerdán temetik a kulcsi gyilkosság áldozatait

A kulcsi köztemetőben temetik el szerdán a kulcsi családgyilkos Tovább olvasom