Délmagyar logó

2017. 12. 15. péntek - Valér 6°C | 13°C Még több cikk.

Munkabér és a versenyképesség

A termelési mutatók mellett fontosabbak az egyéb tényezők. Milyen szerepe van a bérnek a versenyképességben?

Napjainkra elfogadottá vált az a nézet, hogy a gazdasági versenyben részt vevők piaci pozícióit az emberi erőforrások fejlesztésének és felhasználásának módszerei nagyobb mértékben befolyásolják, mint az egyéb termelési tényezőkbe történő beruházások nagysága. A befektetési döntésekben a termelési mutatók mellett fontosabbá válnak az egyéb tényezők; az infrastruktúrától a logisztikán át a környezetvédelem minőségéig. Milyen szerepet tölt be a bér ma a gazdaság versenyképességében?

Az elmúlt évben hat százalékkal több, mintegy 612 milliárd dollárnyi működő tőke áramlott a világban, mint egy évvel korábban, ezzel a 2001 óta tartó folyamatos csökkenés megállt. A közép- és kelet-európai régióba rekordösszegnek számító 36 milliárd dollárnyi működő tőke érkezett. Magyarországra ebből csupán 2 milliárd. A térségben Magyarország az egyetlen olyan állam a Világgazdaság szerint, ahol apadt a beáramlott működő tőke összege 2004-ben. A kérdés az, hogy a világszerte élénkülő működő tőke viselkedik-e másként, mint korábban, vagy a hazai munkaerő-piaci klíma nem elég vonzó már.

A munkabért érintő legfontosabb járulékok mértéke - kattintson a képre!
Bér a befektetési döntésekben

„A ’90-es évek elején a bérnek nagyobb szerepe volt a befektetési döntésekben, hiszen a bérköltségek a nyugat-európainak egytizede, tizenkettede volt. Nem csupán a bér, de a foglalkoztatási feltételek is hozzájárultak ehhez. Napjainkban már nem ezek játszanak főszerepet a beruházási döntésekben. Növekedtek a bérek, bevezették a minimálbért. Az emelt minimálbér ma 57 ezer forint, bérköltséggel együtt nyolcvanötezer, azaz 340 euró. Az átlagbérek magasabbak, elérik az 5–600 eurót, amely még mindig fele, harmada a fejlett nyugati béreknek – véli dr. Rechnitzer János, az MTA győri intézetének igazgatója. – Nem radikálisan, de csökkent a munkabér szerepe. Még fontos a szabad, képzetlen munkaerő, amely alkalmas betanított munkát nyomott bérszínvonalon ellátni."

A professzor szerint az új, felzárkózó régiókban még elsődleges szerepet játszik a bér. A fejlett régiókban megváltozott a helyzet. Győr és környéke, Székesfehérvár és környéke, egyáltalán az északnyugati tengely mentén – a dinamikusan fejlődő Komárom-Esztergom megyével – létrejön egy karakteres északnyugati régió, ahol munkaerőhiánnyal kell szembenézni. A cégek ide már a kapcsolódó peremrégiókból hozzák a munkaerőt, amelyért itt már valóságos verseny folyik.

Nem csak a bér a lényeg

Rimányiné Somogyi Szilvia, a megyei munkaügyi központ igazgatója úgy látja, hogy a csatlakozó országok számára vonzók vagyunk. Szlovákiában például a minimálbér mindössze 36 ezer forint. Ehhez viszonyítva a magyar minimálbér magas. A szlovákok mellett újra megjelentek a lengyelek is. Rimányiné szerint fontosabb szempontok is vannak ma a bérnél. Az olcsó munkaerő már nem eléggé vonzó. A minőség is fontos, amely nálunk ugyanaz, mint Németországban, csak kevesebb bért kell érte fizetni. Továbblépve keletre már nem így van. Olcsó munkaerő van bőven, csak a minőség nem azonos.

A cégek érzékenyek a költségekre. Ahol a munkaerőköltségek aránya jelentős a termelési költségekben, ott sokat számít a munkabér. A bérek és járulékos költségek aránya pedig a munkaerőköltségben még mindig Magyarországon a legkedvezőtlenebb (közel 30%) a csatlakozó országok között. A járulékok 2005-ben sem csökkentek. Az igazgatónő nem tartja tragédiának egyes cégek kivonulását. Kivonulnak és helyükbe újak jönnek, akiknek a létszámfelvétele háromszorosa az eltávozottakénak. A megyében a 2004. év végi adatok szerint 1200 külföldi érdekeltségű gazdasági szervezet működik, amelyek az üzleti forgalom több mint felét, az export közel kétharmadát adják.

Megváltoznak a telepítési tényezők

Rechnitzer János szerint a bedolgozásra, bérmunkára alapított cégek általában rövid távra, 5–7 évre tervezett befektetések. Csak úgy megköthetők, ha kvalifikált munkaerőt tudunk számukra biztosítani, ha jó a logisztikai és infrastrukturális környezet. A Philips például kompetencia-központot hoz Győrbe. A betanított munkaerőt elküldi, és mérnököket vesz fel. Ez a fejlődés iránya. Ennek során azonban a cégek nagyobb igényt támasztanak a logisztikai szolgáltatások iránt. A győri régióban egyre karakteresebb a jól működő kikötő, vasút, közút és repülőtér. A közlekedési hálózat azonban nem előnyös. Főleg a várost felfűző úthálózat állapota és telítettsége rossz. Ez azt is jelenti, hogy a közép- és kisvállalkozások (kkv-k) nem tudnak kitelepülni a városi agglomerációba, holott ott lenne helyük, szerepük, lehetőségük bővülésre, a munkaerő helybeni foglalkoztatására és a városi szolgáltatások igénybevételére. Ezzel a kkv-k mozgástere beszűkül. Versenyképességük csökken. Nem kell mindent Győrbe koncentrálni.

Együtt létezik a munkaerőtöbblet és a -felesleg

Menedzsment és szakmunkások – egyre fontosabb szerepet játszanak a befektetői döntésekben. Ma a tapasztalatok szerint karriert az jelent, ha valaki főiskolát, egyetemet végez, holott egy jó szakmunkásnak is kell hogy becsülete legyen. „Ezt gyorsan vissza kell állítani. Komoly társadalmi gondot jelenthet egyes szakemberrétegek hiánya. Az iskolai rendszert át kell alakítani, mert a szakképzés működési zavarokkal küzd" – állítja Rechnitzer professzor. Az intézetvezető arra is felhívja a figyelmet, hogy a befektetők már keresik a jó szakmunkást, de nem találják. Kibocsátóhelyek sincsenek. Fontos a megfelelő felsőoktatási bázis is, amely a befektetők menedzsmentjének utánpótlását biztosítja.
Győrött tavaly 4500 végzett diplomás került ki a felsőfokú tanintézményekből, 2005-ben ez a szám még tovább nő. Évről évre csökken azonban a szakmunkásképzőkben végzettek száma, holott meg is lehetne duplázni. Napjainkban szinte minden szakmunkás el tudna helyezkedni.

A bérfelzárkózás nem rontja a versenyképességet

A bérek fokozatos felzárkózása az európai átlaghoz nem negatív jelenség. Rechnitzer János nem hiszi, hogy rontaná az ország versenyképességét. Nem mindegy persze, hol nőnek a bérek. A közszférában nem szabad elszabadítani a béreket. Emelni ott kell, ahol tényleges piaci teljesítmények vannak. Nem szabad a költségvetés kárára megelőlegezni a bérfejlesztést, hiszen az tartós költségvetési hiányt okozhat.

Németh Kálmán, az MSZOSZ megyei vezetője sem gondolja, hogy a bérnövekedés csökkentené a versenyképességet. A szerkezetváltással együtt az alacsony színvonalú foglalkoztatásban részt vevők száma csökken. A tőke kvalifikált munkaerőt igényel. Ez pozitívan kihat a bérekre. „Nem elegendő azonban a tisztán gazdasági növekedésből adódó bérfelzárkóztatás. Alapos programot kell kidolgozni. Be kell avatkozni az egyes ágazatokba, nehogy hatalmas leszakadás következzék be – véli, és hozzáteszi: – Termelékenységi mutatóink az EU-átlag 60 százalékát teszik ki, míg a bér 30–35 százalék körüli. A portugál átlagbér például a magyar 2–2,5 szerese, vásárlóértéke a másfélszerese. A bérekkel tehát foglalkozni kell, de nem úgy, hogy feláldozzák a versenyképesség oltárán."

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Adatforgalmi korlátos ADSL a Matávtól

Lapértesülések szerint februárban vezeti be a Matáv az alacsonyabb havidíjú, de adatforgalmi… Tovább olvasom