Délmagyar logó

2017. 11. 19. vasárnap - Erzsébet 0°C | 8°C Még több cikk.

Munkahelyet a biopolisz hozhat

A tudásalapú gazdaság hozhatja mozgásba a Dél-Alföld lanyha gazdaságát. Szeged régióközpontként az országos fejlesztési politikában kiemelt szerepet kapott. A biopolisz akkor kelhet életre, ha elég kutatással és fejlesztéssel foglalkozó cég tud önállósodni, sikeresen működni a megyeszékhelyen.

A szocialista párt választási győzelme után egyértelművé vált, hogy a jelenlegi elképzelések szerint pályázik hazánk az uniós támogatásokra. A leszakadó dél-alföldi régió versenyképességének fejlesztésére ez gyakorlatilag az egyetlen esély. Az alacsony növekedést produkáló, romló foglalkoztatottsági helyzetű térség nem bízhat abban, hogy feldolgozóüzemek települnek ide. Könnyebben betanítható tevékenységet, például alkatrész-összeszerelést a befektetők igyekeznek olyan helyre telepíteni, ahol olcsóbbak a bérek. Maradt egyetlen kiútként a tudásalapú gazdaság fejlesztése.

A biopolisz leegyszerűsítve azt jelenti, hogy az egyetem és a szegedi kutatóintézetek mellett azok tudományos eredményeit hasznosító kutató- és fejlesztőcégek jönnek létre. Ha ezekből elég sok elég sikeresen működik, akkor képesek a nemzetközi versenyben helytállni.
Munkahelyek jöhetnek létre az ezekben a tudásalapú cégekben, de számos kiegészítő szolgáltatásra is szükség van. A laboratóriumok és eszközök üzemeltetésén túl például a kutatásokhoz kapcsolódó szoftvereket is ki kell fejleszteni, a cégeknek marketingszakemberekre, jogászokra is szükségük van.

Új Magyarország

Magyarország 2007 és 2013 között összesen 24,6 milliárd euró fejlesztési forrásra tehet szert. A pénz felhasználására készült terv az Új Magyarország programja. Ez gyakorlatilag megegyezik a szocialisták választási elképzeléseivel, amit a párt megyei szervezetei állították össze. Elkészítettek egy fejlesztési leltárt is, ez megyékre bontva tartalmazza az uniós pénzből álmodott dolgokat. A Csongrád megyei lista a lapunkban megjelent MSZP-s politikai hirdetésekből ismerős lehet. Ebben – sok más mellett – szerepel a biopolisz program mint regionális egyetemi tudásközpont.

A jól menő cégek révén kívülről többletjövedelem áramlik be a régióba, amelynek jó részét itt költik el. A régió ilyenfajta növekedési elképzelését a Lengyel Imre professzor vezette csoport vázolta fel az egyetemen. Mindehhez segítséget nyújtanak az uniós pénzek. A kormány úgy döntött, a fejlesztési forrásokat nem teríti szét az országban, hanem pólusokat jelöl ki. A régióból így Szeged juthat a legtöbb forráshoz.

A pólusprogram előkészítése jól áll, ezt a párhuzamosan ugyanezen dolgozó városokban is elismerik. – A szegedi szakemberektől kaptuk a sorvezetőt – fogalmazott Szűcs Erika, Miskolc alpolgármestere. A közgazdász végzettségű politikus a póluskoncepció miniszteri biztosa.

Szűcs Erika szerint elsősorban azért sikeres a szegedi biopolisz gondolat, mert a város adottságaira épít. Hangsúlyozta, eddig a városok fejlesztései között a gazdaságfejlesztés csak egy kis szelet volt, gazdasági arculatukat és öntudatukat nem építették újjá. Most a gondolkodás sorrendje: milyen gazdasági fejlődés volna jó, ahhoz milyen városfejlesztésre van szükség. A fejlesztési pólusok kisugárzását 5-6 város „érezheti" igazán a régióból – véli a biztos. Ez egyben azt is jelenti, hogy nem minden település képes arra, hogy kihasználja a régióközpont fejlődését.

Szeged számára a legfontosabb kérdés a következő évekre az, létrejön-e a biopolisz életre keléséhez szükséges „kritikus tömeg", azaz lesz-e elég életképes fejlesztőcég.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Sportfogadási őrület a világbajnokság alatt

3,3 milliárd forinttal is több pénz foroghat a sportfogadási piacon a németországi… Tovább olvasom