Délmagyar logó

2016. 12. 06. kedd - Miklós -5°C | 3°C

Munkahelyi stressz – magyar baj

Az átlagos magyar munkavállaló 44,5 órát dolgozik. Az állandó időnyomás, a túl sok és gyorsan végzendő munka miatt a stressz problémájával küzd. Általában kimerültség, fej- és hátfájás gyötri.

Minden második magyar munkavállaló magas munkahelyi stressznek van kitéve – derült ki a Gordio Tanácsadó Csoport felméréséből. További 
negyven százalék közepes mértékú stressztől szenved, vagyis majdnem minden magyar érintett a fejlett ipari országok népbetegségében.

A felmérés
 
Az emberi erőforrás menedzsment és marketing tanácsadással foglalkozó Gordio Tanácsadó Csoport harminc vállalat 1230 munkatársát kérdezete meg egy átfogó munkahelyi stressz-felmérés keretében. A válaszadók huszonkét százaléka a 28-32 éves korosztályból került ki, további huszonegy százalék 48 feletti volt, húsz százalékuk pedig a 40-48 évesek közé tartozott. Iskolai végzettségüket tekintve a legtöbben (39 százalék) felsőoktatási intézményben végeztek, 36 százalékuk pedig középiskolai papírral rendelkezett. A válaszadók többsége (56 százalék) férfi volt.
Az Európai Unióban évente közel 20 milliárd eurós egészségügyi kiadásokat eredményeznek a stressz okozta megbetegedések. Magyarországon egyelőre nem sokan foglalkoznak a kevésbé látványos, ám annál súlyosabb következményekkel járó kórral. Maguk a megkérdezettek is úgy érzik, egyedül is meg tudnak küzdeni a stressz okozta problémákkal.

Fokozott terhelés – nem csak a munkahelyen

Átlagosan körülbelül napi egy órával dolgozunk többet a törvényileg előírt kötelező nyolc óránál: egy magyar ember munkahete 44,5 ledolgozott órából áll. Vannak, akik önkéntes alapon maradnak bent a munkahelyükön, de a válaszadók 60 százaléka csak részben önként, inkább az elvárások miatt vállalja a túlórát.

Nem törődnek vele
 
„A tudatos és rendszeres törődés nem jellemzi sem a munkaadókat, sem a munkavállalókat. A vállalatoknak csupán egyharmada kínál a dolgozóinak valamilyen stresszoldó vagy megelőző programot, és alig néhány folytat stressztmegelőzést célzó felvilágosító propagandát. A dolgozók esetében pedig jellemző példa, hogy tudatosan csupán 10-15 százalékuk törekszik valamilyen módon a stressz hatásainak csökkentésére“ – fejtette ki a FigyelőNetnek véleményét Dr. Simon Péter munkapszichológus, a kutatás szakmai vezetője.

A legtöbben az időnyomást viselik nehezen, de a munka túlzott mennyisége és a munkavégzés fokozott tempója is gyakorta problémát jelent a magyaroknak. Az emberi kapcsolatkból eredő stressz okaként a válaszadók nagy része a vezetők intézkedéseit és a vezetői támogatás elmaradását jelölték meg. De a fizikai körülmények okozta stressz sem elhanyagolható. A megkérdezett munkavállalók 40 százaléka szenved a munkahelyi zajtól és a nem megfelelő hőmérséklettől.

A munka után, a szabadidőnkben sem sem találunk nyugalmat. A felmérésből kiderült, hogy a munkahelyen kívüli stresszfaktorok között az első helyen ugyan az anyagi nehézségek szerepel, rögtön utána azonban az ország általános politikai és gazdasági helyzete és hangulata terheli munka után is a magyarok lelkét.

Komoly következmények

Bár majdnem minden magyar munkavállaló (a válaszadók 99 százaléka) közepes vagy annál nagyobb mértékű stressznek van kitéve, többségük mégis úgy érzi, egyedül is képes kezelni a stressz követkeményeit. Azaz fel van vértezve a szükséges tulajdonságokkal, amelyek a stresszel való megbirkózásban segítenek, mint például a céltudatossággal vagy a pozitív gondolkodás képességével.

Pedig a stressz testi tüneteket is okozhat, a legerőteljesebben az általános kimerültség és a hátfájás jelentkezik. Magas vérnyomással a felmérésben résztvevők 27 százaléka küzd, ami a - vizsgálatok alapján - javarészt a stressznek tudható be. A pszichés tünetek közül az elégedetlenség, a csökkent munkakedv és a szorongás szedi áldozatait. Minden negyedik válaszadó a kiégés problémájával küzd, céltalan és kedvetlen az életében.
 
Csökkentett üzemmód – mindenki rosszul jár

Veszélyeztetettek
Az alábbi csoportok fokozottan ki vannak téve a munkahelyi stressznek:
• A 28-39 évesek
• A fizikai dolgozók
• Az alacsonyabb iskolai végzettségűek
• A vállalalatnál régebben dolgozók
• A termelés területén foglalkoztatottak
• A munkahelyüket elhagyni szándékozók
• Az elégedetlenek
• Az egészségi, pszichés és viselkedési panaszokkal küszködők  
A munkaadóknak sem hasznos, ha az alkalmazottaknak stresszes munkahelyen kell dolgozniuk. A betegállományban töltött napok száma jelentősen megugrik a stressz által terhelt munkavállalóknál, még akkor is, ha az elmúlt fél évben a résztvevők mintegy egynegyede 11 napnál többet dolgozott úgy, hogy nem volt teljesen egészséges. A csökkent munkateljesítményről és a minőségromlásról már nem is beszélve. A túlzott megterhelés el is riaszthatja a jó munkaerőt, minden ötödik válaszadó munkahelyváltáson gondolkodik.

A vállalatok igyekeznek béren kívüli juttatásokkal kompenzálni a túlterheltséget, 80 százalékuknál orvosi ellátást biztosítanak az alkalmazottaknak, 30 százalékuknál szabadidős és kifejezetten egészségmegörző programok is a munkavállalók rendelkezésére állnak. Ugyanakkor szinte alig akad olyan munkaadó, aki a stresszel kapcsolatos felvilágosító munkára is odafigyel. 

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Magyarország már uniós hídfőállás

A száznyolcvan munkatársat foglalkoztató Rába Motorgyártó Kft. tevékenységétől további kétezer… Tovább olvasom