Délmagyar logó

2017. 05. 25. csütörtök - Orbán 13°C | 21°C Még több cikk.

Munkajogi garanciákat sürgetnek az érdekvédők

Változtatni kell a munka világának törvényein, hogy ellensúlyozni tudjuk a munkáltatói erőfölényt.

A munkavállalók helyzetét európai összehasonlításban az átlagosnál kiszolgáltatottabbnak, a munkavégzés körülményeit rosszabbnak ítélik a magyar szakszervezetek. Saját lehetőségeiket pedig behatároltabbnak   tartják, mint az uniós országok többségében.

Változtatni kell a munka világának a törvényein, hogy   ellensúlyozni tudjuk a munkáltatói erőfölényt - fogalmazták meg   nemrégiben a Magyar Szakszervezetek országos Szövetsége (MSZOSZ) Civil országjelentésnek titulált dokumentumában. Milyen változtatásokra gondolnak a többoldalú tárgyalásokon?  

Hanti Erzsébet, a szakszervezeti oldal tárgyalócsoportjának vezetője szerint már nem elég a Munka törvénykönyvének toldozása, foldozása, amint az napjainkra gyakorlattá vált. Úgy véli: átfogó, koncepcionális átalakítására van szükség, erről kell tárgyalásokat folytatni. Az elmúlt négy évben nem sikerült ezt a célt elérniük, a munkavállalói érdekek és a szakszervezeti jogok ennek következtében nagymértékben csorbultak. Egyre inkább elterjedt az a technikai fogás, hogy a munkavállalókat "kiszervezik" a Munka Törvénykönyve hatálya alól. 

- Vagyis előrelépés helyett visszalépés történt? 

- Nyugodtan állíthatjuk ezt is. A kormányzat számára az európai   uniós jogharmonizáció már 2001-ben módot nyújtott arra, hogy a Munka   törvénykönyvét a munkavállalók és a kollektív szerződések   szempontjából is a korábbinál hátrányosabb formában módosítsák. A   munkaadók - tisztelet a kivételnek - kapva-kaptak a lehetőségen - állítja Hanti Erzsébet.
- Ennek következménye, hogy hátrányosan változtak a munkahelyeken a munkavégzés, a munkaidő-beosztás és a pihenőidő garanciái, a munkavállalók védettsége, a kollektív szerződéskötések feltételei, a szakszervezetek működési lehetőségei és a munkaerő kölcsönzésének szabályai. Mindezek következménye, hogy a magyar munkavállaló ma jóval többet dolgozik, mint uniós kollegái. Igaz, a munkajogi szabályozásban némi pozitív eredményt hoztak a 2002 szeptemberében hatályba lépett, illetve a 2003-ban elfogadott   törvényi változások. Ezekkel az előző kormányzati ciklusban beállt negatív fordulatot sikerült részlegesen korrigálni, de nem vesztették érvényüket az imént felsorolt, 2001-ben bevezetett rendelkezések, a munka- és a pihenőidő szabályai is csak részben változtak előnyösen - hangzik az összegzés.
- A helyzetből adódóan a munkáltatók kiszolgáltatottsága tovább nőtt, és ezzel együtt a munkaadók erőfölénye is. Sérült a szakszervezetek véleményezési, beleszólási joga, és az érdekegyeztetési fórum elé sem mindig   jutottak el a munkavállalókat érintő lényeges problémák. Bizonyos mértékig kedvező változás volt 2003-ban, amikortól önálló törvény írja elő, hogy már a munkaszerződés megkötésekor, sőt előtte is figyelembe kell venni a munkavállalók érdekeit, például a bérek megállapításánál, majd a munkahelyen történő előmenetel során, illetve a munkaviszony megszüntetésekor. Az esélyegyenlőség pedig minisztériumi tárcát kapott. 

Feleljen meg a párbeszéd az európai normáknak! 

Nagy veszteség, hogy az utóbbi időben a munkavállalókat ért jogsértés intézésében a szakszervezeti jogsegélyszolgálatok hatóköre csökkent - a fogyatkozó szakszervezeti tagság, valamint a pénzhiány miatt, így a hatékony jogi érdekvédelem mindenképpen csorbát szenved. Az MSZOSZ a több éve kezdeményezett, minden munkavállalóra   kiterjedő jogvédő programját nem tudta elfogadtatni a kormánnyal, önerőből pedig nem tudta megvalósítani. Némi előrelépést jelent a munkavállalók számára a jogi segítségnyújtásról szóló törvény elfogadása. A nép ügyvédei azonban csak a leginkább rászorultakon segítenek, - a munkavállalók többsége ebbe a jövedelem nélküli körbe nem tartozik bele. 

- Mindezek alapján melyek a legszükségesebb tennivalók a   munkajogi garanciák szempontjából? 

- Sokkal hatékonyabbá kell tenni a munkaügyi ellenőrzést a   szociális partnerek bevonásával, munkahelyi, regionális és országos   szinten is. Meg kell kezdeni a Munka Törvénykönyve átfogó   felülvizsgálatát és teljeskörű módosítását. Ez azt jelenti, hogy   valamennyi munkaviszony-jellegű munkavégzés alaptörvényévé kell   tenni a Munka törvénykönyvét és az ilyen jellegű jogviszonyok   legfőbb szabályait meg kell ismertetni a munkavállalókkal és   munkaadókkal is. Törvényi szinten kell szabályozni az országos,   ágazati, regionális és települési szintű érdekegyeztetés rendszerét,   fórumait és működésük financiális szükségleteit is. 
A szakszervezetek, az érdekképviseletek érdekvédelmi   feladataihoz szükséges jogosítványok felülvizsgálatára ugyancsak   szükség van, különös tekintettel a szakszervezeti tisztségviselők   védelmének megerősítésére. Meg kell határozni pontosan az üzemi,   közalkalmazotti tanácsok rendszerének helyét, jogaikat, működési   szabályaikat. A munkaügyi viták intézésének egyszerűsítése érdekében   hatékonyabbá kell tenni a munkaügyi közvetítői és döntőbíráskodási   tevékenységet. Csak ilyen körülmények között alakulhat ki az európai   normáknak megfelelő párbeszéd. Alkotmányos és jogi garanciák nélkül   a munkavállaló nem képes megvédeni bérét, egészségét, foglalkozását   és kiszolgáltatottsága ellen sem tud érdemben cselekedni.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Sopron is beadta pályázatát

Sopron a jelentkezési határidő lejárta előtt egy nappal adta be pályázatát az Európa Kulturális… Tovább olvasom