Délmagyar logó

2017. 10. 21. szombat - Orsolya 10°C | 20°C Még több cikk.

Nagy Imre és társainak pere - 52 éve történt

1958. június 9-én megkezdődött Nagy Imre és társainak pere Budapesten. A zárt tárgyaláson halálra ítélik rajta kívül Gimes Miklóst, Maléter Pált, Szilágyi Józsefet és Losonczy Gézát is.
Az 1958. június 9-15. között megrendezett koncepciós per a hangfelvételek szerint azzal kezdődött, hogy a bírói tanács elnöke, Vida Ferenc államtitkokra hivatkozva elrendelte a zárt tárgyalást. Ez ellen Nagy Imre felemelte szavát, arra hivatkozva, hogy a hazai és a nemzetközi közvéleménynek joga volt a tájékozódáshoz ebben az ügyben, és azt is fontosnak tartotta, hogy legyen publikus az ő véleménye is a forradalommal és előzményeivel kapcsolatban.

Gyorsított eljárás

Nagy Imre a gyorsított eljárással sem értett egyet, elmondásából kiderült, hogy nem látta saját peranyagát az utóbbi tíz hónapban, ügyvédjének pedig három nap alatt kellett a nyolckötetnyi irathalmazban kiismernie magát. A kérelmet Vida Ferenc elutasította, majd ismertette a vádpontokat a nyolc vádlottal szemben: a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés kezdeményezése és vezetése, hazaárulás, a szocialista államrenddel szembeni fellépés, ezzel ellenséges politikai csoportosulás létrehozása.

Nagy Imre utolsó beszéde. Forrás: YouTube

Tildy Zoltán korábbi köztársasági elnököt, a Nagy Imre kormány kisgazdapárti államminiszterét azzal is vádolták, hogy aktívan közreműködött a forradalom jobbratolódásában, ezzel célja a "burzsoá restauráció" volt. Kopácsi Sándorral, a nemzetőrség helyettes parancsnokával szemben az volt a vád, hogy "dezorganizálta a magyar hadsereget", és részt vett az "ellenforradalom" felfegyverezésében. Ugyanez volt a vád Maléter Pál Nagy Imre honvédelmi minisztere ellen, akit még azzal is megvádoltak, hogy egy angol attasénak titkos adatokat szolgáltatott ki a magyar hadseregről.

Vádak

Király Béla nemzetőrparancsnokot és Szilágyi Józsefet, Nagy Imre miniszterelnöki titkárságvezetőjét szintén ezzel vádolták meg, ám Király külföldre távozott, Szilágyit pedig addigra gyorsított eljárás után kivégezték. Gimes Miklós újságíróval szemben ugyanakkor azt is felhozták, hogy az "ellenforradalom" leverése után illegálisan szervezkedett a Kádár-rendszer ellen, többek között az Október 23. című lapot is ő szerkesztette. A digitalizált felvétel tanúsága szerint a per érdemi tárgyalásának kezdetén a vádlottakat kikísérték a teremből, közülük egyedül Nagy Imre maradt a teremben. Ekkor elmondta, hogy bűnbaknak érzi magát, akit mások cselekedeteiért is felelősségre vonnak. Az is kiderült, hogy a volt miniszterelnök nem ismerte a jogi procedúra menetét, a bírótól a tárgyalás kezdetén kért felvilágosítást erről.

Nagy Imre. Forrás: internet
Nagy Imre. Forrás: internet

Hangfelvételek

Lejátszották a Nagy Imre-perben éppen ötven éve hozott ítéletek hangfelvételét: 2008 június 9-én először volt hallható a hanganyag. Budapesten a Centrális Galéria zsúfolásig megtelt. A felvételeken az volt hallható, amint Nagy Imre miniszterelnököt, Maléter Pál honvédelmi minisztert és Gimes Miklós újságírót halálra ítélték. Hétfőtől vasárnapig játszották le Budapesten a Centrális Galériában a Nagy Imre-per teljes, ötvenkét órás hanganyagát, amelynek keretében az érdeklődők először ismerhették meg a népbírósági koncepciós eljárás minden részletét; a hanganyagot a per ötvenedik évfordulóján tették közzé, pontosan azokon a napokon és ugyanabban az időbeosztásban, ahogy az fél évszázada megtörtént.

Ítéletek

A per többi vádlottját, Kopácsi Sándort, a nemzetőrség helyettes vezetőjét életfogytiglani, Donáth Ferenc szocialista politikust 12 évi, Jánosi Ferencet, Nagy Imre vejét 8 évi, Tildy Zoltánt, Nagy Imre államminiszterét 6 évi, Vásárhelyi Miklóst, Nagy Imre sajtófőnökét 5 évi börtönbüntetésre ítélték. A népbírósági tanács vagyonvesztésre is ítélte a vádlottakat, és az életben maradókat nyolc-tíz évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Vida Ferenc, a tanács elnöke a hangfelvételek tanúsága szerint azt hangsúlyozta, hogy a vádlottak mindegyikét, igaz különböző mértékben, de bűnösnek találta a népi demokrácia megdöntését célzó szervezkedés vezetésében vagy a szervezkedésben való részvételben, illetve összeesküvésben, Maléter Pállal szemben pedig ezen kívül a kémkedés és a zendülés vádja is bebizonyosodott szerinte.

Nagy Imre és társai ítélethirdetéskor. Forrás: internet
Nagy Imre és társai ítélethirdetéskor. Forrás: internet

Államellenes összeesküvés

Az ítélet indoklásában a bíró felhozta, hogy Nagy Imre már 1955 végén megkezdte az államellenes összeesküvését, körülötte jelentékeny pártellenzéki és értelmiségi csoport alakult ki, amely a szocializmus felszámolását tűzte ki célul. Ugyanígy bebizonyítottnak mondta az ítélet a hangfelvétel szerint Nagy Imre befolyásának növekedését a Petőfi Körben és az Írószövetségben, valamint megállapította, hogy "jobboldali, elhajló nézeteit az Öt alapelv című programban tette közzé". Ezzel a ténykedésével Nagy Imre utat nyitott a sovinizmusnak és a demagógiának, amellyel "a tényleges hibákat felnagyították" – hangzott el ötven évvel ezelőtt – és ez az akció aztán 1956 nyarán és őszén felerősödött. A "szervezett, zárt csoporttól" Nagy Imre elvárta, hogy utasításait konspiratív módon hajtsák végre – mondta a bíró, aki külön megemlítette a jugoszláv nagykövetséggel kialakított szoros kapcsolatot, amelyet a vád tanúi szerinte alátámasztottak. Vida szerint 1956. október 23-án kihasználta a Nagy Imre-kör a forradalom adta lehetőségeket, és átvette a hatalmat, ezután október 28-án pedig ráerőltette akaratát a pártvezetésre, amely forradalomnak és szabadságharcnak nyilvánította az eseményeket.

Harcra buzdít a szovjetek ellen

Az ítélet azt is a szemére vetette a Nagy Imre-körnek, hogy a nemzetőrségbe október 30-tól felkelőket soroztak javarészt, majd mintegy háromezer embert letartóztattak. Nagy Imre súlyos bűne volt továbbá – állította a bíróság –, hogy november 4-én a szovjetek elleni harcra buzdított. Maléter Pállal szemben kimondta az ítélet indoklása, hogy már október 28. előtt átállt a felkelőkhöz, és köze volt a Köztársaság téri pártszékház ostromához. Bűne volt továbbá az ítélet szerint, hogy a Budapestre vezető utakat elzárta a szovjet katonák előtt. Gimes Miklóssal szemben azt hozta fel az ítélet indoklása a felvétel tanúsága szerint, hogy az „ellenforradalom" leverése után az illegális Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom élére állt, valamint szerkesztette az Október huszonharmadika című, a Kádár-rendszerrel szembehelyezkedő lapot.


szólj hozzá: Nagy Imre nem kér kegyelmet
Nagy Imre nem kért kegyelmet. Forrás: videa.hu

Ítélet

A bírói ítélet az enyhítő körülmények figyelembe vétele ellenére is csak halálbüntetés kiszabása lehet - mondta a bíró. Nagy Imre az utolsó szó jogán azt mondta: „A halálos ítéletet a magam részéről igazságtalannak tartom (...), elfogadni nem tudom. Egyetlen vigaszom az (...), hogy a magyar nép és a nemzetközi munkásosztály felment a súlyos vádak alól, amelyekért nekem életemet kell áldoznom. Úgy érzem, eljön majd az idő, amikor igazságot lehet szolgáltatni az én ügyemben. Kegyelmet nem kérek. Úgy érzem súlyos tévedés, bírói tévedés áldozata vagyok." Maléter Pál és Gimes Miklós kegyelmet kért.


szólj hozzá: Ítélet Nagy Imréék perében
Az ítélet. Forrás: videa.hu

Rádióközlemény

A hangfelvétel lejátszása után Gálffi László színművész felolvasta az 1958. június 16-án éjfélkor a Kossuth Rádión leadott közleményt a bírói ítéletről, amely egyúttal azt is tartalmazta, hogy az ítéletet végrehajtották. A vasárnap záróprogramon megjelent többek között Mécs Imre egykori 1956-os halálra ítélt és Rácz Sándor, a Budapesti Munkástanácsok 1956-os elnöke. Az esemény végén egy idős férfi a közönségből néhány mondatban hangosan kifejtette, hogy a politikusoknak ebből a perből tanulniuk kellene. Gonda László, a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 – a Kossuth téri tüntetőket tömörítő szervezet - ügyvivője pedig bekiabálta, hogy hétfőn a "gyilkosok és az árulók" koszorúznak a Nagy Imre-szobornál, de ők is ott lesznek.


szólj hozzá: A Magyar Rádió közleménye
A magyar rádió közleménye. Forrás: videa.hu

Nagy Imrén és két társán 1958. június 16-án hajnali öt órakor hajtották végre az ítéletet. A kivégzés után az összedrótozott, kátrányba tekert holttesteket arccal lefelé koporsóba tették, majd jeltelenül elföldelték a börtön sétálóudvarán. A holttesteket tartalmazó koporsókat 1961. február 24-én szállították át a rákoskeresztúri Új köztemető 301-es parcellájába, ahol hamis nevek alatt – Nagy Imrét Borbíró Piroska néven – jeltelen sírba helyezték őket. A sírokat 1989 tavaszán azonosította az exhumálást végző bizottság.


szólj hozzá: Nagy Imre - utolsó szó
Nagy Imre, az utolsó szó. Forrás: videa.hu

Forrás: Metapédia

Olvasóink írták

  • 7. szilléri 2010. június 09. 10:57
    „,, csapataink harcban állnak " mondta a Kossuth rádióban, miközben a jugó nagykövetségre menekült !

    Hát ?!”
  • 6. bespin 2010. június 09. 10:37
    „A zsidók elő tudnak kaparni 90 éves "nácikat" a II.VH-s bűnök miatt. A felelősségre vonás a cél. Akkor lehessen már elővenni ebből a csapatból is embereket felelősségre vonás céljából.”
  • 5. szilléri 2010. június 09. 10:23
    „A komcsi kegymás torkának esetek !
    Rés a falon !
    A zsidó vezetők - Rákosi, Farkas, Lukács- ellen jöttek a magyar komcsi Nagy és társai.”
  • 4. provocator 2010. június 09. 09:24
    „Napi hír:

    "...a parlament a holokauszttagadás büntethetőségét lehetővé tévő passzust úgy módosította, hogy abban a nemzetiszocialista és kommunista rendszerek által elkövetett népirtások tagadásának szankcionálása egyaránt szerepel."”
  • 3. achilleus 2010. június 09. 08:53
    „Egy kis adalék:
    (...) hogyan került /Kádár János/ Moszkvába 1956. november 1-jén, amikor megszületett a döntés a magyar forradalom eltiprásáról. Berecz ezen a ponton már távolságtartóan ír. Feleleveníti, hogyan győzködte Kádárt a kínai küldöttség, hogy taktikai okokból hagyja életben a ,,vezető ellenforradalmárokat", de a magyar pártvezér erre nem volt hajlandó. ,,Ha nagyon akarja, megakadályozhatta volna Nagy Imre kivégzését" - írja Berecz János.

    A könyv írójának Kádár csak egyszer beszélt a megtorlásokról, amelyek démonai valószínűleg élete végéig kísértették: ,,Amikor a kivégzettek száma elérte a mi sorainkból elesettek, meglincseltek számát, akkor szóltam az elvtársaknak, hogy be kellene fejezni..."”
  • 2. achilleus 2010. június 09. 08:08
    „1. hozzászólás MD2009 2010.06.09. 06:45
    ÍROD: "Nyilvánvalóan orosz utasításra történt mindez."

    ----- Vagy nem. Dehogy nem "nyilvánvalóan", az biztos.”
  • 1. MD2009 2010. június 09. 06:45
    „Szörnyű, és helyrehozhatatlan aljasság volt a per. Nyilvánvalóan orosz utasításra történt mindez.Sajnos minden diktatúra jellemzője a hasonló bosszú. A legaljasabb dolog, pedig a nyugati országok tétlensége, amivel végignézték az egészet.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Orbán szerint az új adórendszerrel mindenki jól jár

Orbán Viktor szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben év közben nem lehet hiánycélt váltani, ezért… Tovább olvasom