Szabó Máté alapvető jogok biztosa szerint fokozottabb büntetőjogi védelmet igényelnek a közösségi szimbólumok.
Szabó Máté a Gyűlölet-bűncselekmények a jog és társadalom szempontjából című műhelybeszélgetés megnyitóján szerdán Budapesten azt mondta, a közösség megsértésére alkalmasabb egy emlékmű vagy kegyhely meggyalázása, mint egyes embereké. Napjainkban elszaporodott a szimbólumokon keresztüli gyűlöletbeszéd – tette hozzá.
Álláspontja szerint ez megnehezíti a jog, különösen a büntetőjog helyzetét, amelynek nehézségei vannak ezen problémák rendezésével. Úgy fogalmazott: a közösségi szimbólumok a büntetőjog fokozottabb védelmét igényelnék.
Szabó Máté a gyűlölet-bűncselekményt agresszív politikai kommunikációként definiálta. Álláspontja szerint előítéletek mindenütt vannak, ám a társadalom csak a kirekesztés és befogadás kényes egyensúlyát tudja megteremteni. Az ombudsman feladata, hogy a zsákutcákra hívja fel a jogalkotók figyelmét – tette hozzá.
Miskolczi Barna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője szerint előítéleti indokkal elkövetett rongálásról csak akkor lehet beszélni, ha a közösség elleni erőszak szándéka bizonyítható.
Kállai Ernő, a nemzetiségi jogokért felelős helyettes biztos úgy fogalmazott, hogy a leszakadó társadalmi rétegek ellen irányuló gyűlölet mostanra szinte elvárássá vált. Ha a mindennapok részévé válik a gyűlöletbeszéd, nehéz lesz a szellemet visszaszorítani a palackba. Azért történnek naponta atrocitások, mert azokat a társadalom nem ítéli el – fogalmazott Kállai Ernő. Az ombudsmanhelyettes a "közmunka mint a szociális ellátórendszer" szerinti megközelítést az "új feudális rendszer megjelenésének" nevezte.
Kállai Ernő kifogásolta, hogy csökken az iskolakötelezettség korhatára és az oktatás színvonala, így a fiatalok korábban és egyre kevesebb tudással kerülnek az utcára.
ikonokkal!
27°C
A keret nagy részétől elbúcsúznak a Szeged 2011-nél – Gálhidi sem marad
