Délmagyar logó

2017. 06. 23. péntek - Zoltán 21°C | 35°C Még több cikk.

Nagyszombaton Jézus halálára emlékeznek

A nagyszombat Jézus halálára, illetve arra a napra emlékeztet, amikor holtteste mintegy kétezer évvel ezelőtt a sziklába vájt sírban feküdt; a húsvét ünnepének előnapján a keresztény egyházak szertartásain a hívek Krisztus szenvedéséről és haláláról elmélkednek.
A nagyszombati virrasztással és az ahhoz kapcsolódó vigília szertartásával érkezik el a keresztény egyházak legfontosabb ünnepe, a húsvét, amely a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus feltámadt halottaiból, hogy minden egyes embert megváltson bűneitől.

A nagyszombati vigília templomi szertartásának hagyománya a IV. századra nyúlik vissza. A jól elkülönülő négy lényegi rész már akkor kialakult: a fény liturgiája, az igeliturgia, a vízszentelés és az áldozati liturgia (eucharisztia).

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkársága összegzésében utal arra: a fényköszöntő rítus az ókori lámpagyújtás ősi szertartásából fejlődött ki. A tűzszentelés a pogány tavaszi tüzek ellensúlyozására alakult ki a Frank Birodalomban, Róma a XII. században vette át a szokást, ekkor vált általánossá a bevonulási körmenet is.

A vigília következő eleme, a húsvéti gyertyához kapcsolódó ősi szertartás a galloknál nyerte el mostani formáját. A húsvéti gyertya meggyújtása Krisztust, a "világ világosságát" idézi fel a keresztények előtt.

Nagyszombaton Jézus halálára emlékeznek.
Nagyszombaton Jézus halálára emlékeznek.

A nagyszombati liturgia során a mise Glória részénél ismét megszólalnak a harangok, a csengők, és megszólal az orgona is. Az olvasmányok és az evangélium ismertetése után következik a keresztkútnál végzett vízszentelés. Ha vannak felnőtt keresztelendők, ekkor kapják meg a beavató szentségeket (a keresztelés mellett a bérmálást és az elsőáldozást), ahogy az már az ősegyházban is gyakorlat volt. Ha nincsenek, a közösség akkor is megújítja a keresztségben tett fogadalmait, vagyis hitet tesz Isten mellett és ígértet tesz arra, hogy ellene mond a sátán kísértésének.

A vigília ünnepét az eucharisztia zárja le, melynek során Jézusnak a kenyérről és borról az utolsó vacsorán mondott szavait elevenítik fel, és lehetőség nyílik az áldozásra.

A húsvéti vigília szertartását szombat este, többnyire sötétedés után mutatják be. A legtöbb helyen ahhoz kapcsolódóan, másutt húsvétvasárnap, a reggeli mise keretében tartják a feltámadási körmenetet, amelyen a hívők a külvilág számára is bizonyságát adják hitüknek és örömüknek.

Nagyszombaton véget ér a negyvennapos böjt, a körmenetből hazatérő családok ünnepélyesen elfogyasztják a nagyrészt sonkából és tojásból álló húsvéti vacsorát.

Olvasóink írták

  • 3. fili-busz 2011. április 24. 08:49
    „2. zoltanszabo 2011.04.23. 18:28

    Olvastad egyáltalán?
    Mi az,ami téged személyesen érint?
    Mert én nem olvastam, így nem is tudok hozzászólni.
    Hacsak az nem, hogy az államadósság nem lehet majd több mint a GDP 50 %-a.
    Gondolom, ez nem olyan nagy baj.”
  • 2. zoltanszabo 2011. április 23. 18:28
    „Ezt a szent ünnepet vette el a fityesz és bandája az emberektől !
    Jézus feltámadását se lehet megünnepelni--- hétfőn kell a " nemzet golyostollának " aláírni nagy csinnadrattával az a megnyomorító , fityesz férc munkát.”
  • 1. dodó 2011. április 23. 16:03
    „Szép és tisztelni való ünnep a keresztényeknek húsvét, de a későbbi kellemetlenségek elkerülése miatt illendő megemlékezni a sokkal régebbi eredetű (tehát nagyobb és fontosabb) nyolcnapos ünnepről (idén 2011. április 18-26.)a pesszáchról is.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Fának csapódott egy vélhetően ittas autós

Fának csapódott, és súlyos, életveszélyes sérüléseket szenvedett egy autós a Mogyoródot Szadával… Tovább olvasom