Délmagyar logó

2017. 12. 13. szerda - Luca, Otília 2°C | 12°C Még több cikk.

Napi hatezer szlovák ingázó

4 ezer ember vesztette el állását a megyében azután, hogy a határok nyitottá tették a munkaerő-vándorlást.

A győri ipari park elé 8 autóbusz hozott szlovák munkásokat.
Négyezer ember vesztette el állását a megyében azután, hogy a határok nyitottá tették a munkaerő-vándorlást. Csak tippelni lehet, hányan járnak át nap mint nap például Szlovákiából; a legszolidabb becslések hatezer ingázóról szólnak. Tizenhétezer forinttal kevesebbért dolgoznak havonta a Szlovákiából érkező munkavállalók – ez pedig több mint elégséges indok arra, hogy a cégek őket alkalmazzák, s ne a magyar munkaerőt.

(A minimálbér Szlovákiában 40 ezer, Magyarországon 57 ezer forint. ) Hogy hány ilyen munkahely van a megyében? No itt a bökkenő, merthogy a munkaügyi központnak kis túlzással csak az jelenti be, hogy külföldi (szlovák, lengyel, ukrán) munkásokkal dolgoztat, aki akarja, mivel ennek elmulasztását a jogszabály még nem bünteti. Az a tény mindenesetre beszédes, hogy négyezer ember vesztette el munkáját a megyében az EU-s csatlakozás óta, amikortól nyitott a munkaerő-vándorlás a tagországok között.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy zömében azoknak kellett távozniuk munkahelyükről, akik hiányzásaik, illetve egyéb okok miatt egyébként is menni kényszerültek volna. De visszatérve a számokhoz: a szakemberek legalább hatezerre becsülik a szlovákiai munkavállalók számát. Mivel azonban a bejelentési kötelezettséggel meglehetősen nagyvonalúan bánnak a cégek és a munkaerő-kölcsönző vállalkozások, így az is lehet, hogy a valós szám ennek a többszöröse – mondta kérdésünkre Rimányiné Somogyi Szilvia, a megyei munkaügyi központ igazgatója.

Kint csökken a munkanélküliség

Nézzük, a határ túloldalán hogyan számolnak: a pozsonyi Új Szó felmérése szerint a Dunaszerdahelyi járásból több mint ezren ingáznak naponta Győr-Moson-Sopron megyébe. Körülbelül négyszázan a Philipsnél dolgoznak, a legtöbben gyártósori szerelőként. Egyre több szlovákiai nővért alkalmaznak a megyei kórházban is. (Megkérdeztük erről a Petz-kórház főigazgatóját, aki 6 és 15 közé becsüli azon szlovák ápolók számát, akik náluk vállalnak munkát.) A révkomáromi régióból csaknem ezerötszázan járnak át dolgozni a túloldali ipari parkba. Legtöbben a FoxConn-nál és a Nokiánál keresik a kenyerüket.

Érsekújvár és Párkány környékéről a Suzukiban dolgoznak. Ipolyságról több mint ötszázan, Losoncról ugyanennyien ingáznak magyarországi munkahelyekre. Tavaly óta a magyarországi munkalehetőségeknek köszönhetően az említett térségekben lényegesen csökkent a munkanélküliek aránya. A ráta Szlovákiában jelenleg 18 százalék, a révkomáromi régióban azonban csak 13,71, a dunaszerdahelyiben pedig alig 10 százalék.

A fő célpont Győr

Ha összeadjuk a felsoroltakat, a szám megközelíti a négyezret; ám ennél biztosan többen vannak már azok is, akik Győrbe érkeznek. Merthogy a fő célpont a megyeszékhely. Az ipari park nagy multicégei nem kockáztatnak, s eleget tesznek bejelentési kötelezettségüknek; de ember legyen a talpán, aki a munkaerő-kölcsönzők ténykedését nyomon tudja követni. Fontos különbség, hogy a multicégnél ugyanannyit keresnek a magyar és a szlovák munkások, a szlovákiai munkaerő-kölcsönzőknél mutatkozik a 17 ezer forintos különbség. Az utóbbiaknál ismert a „kiskapu": magyarok alapítják ezeket a cégeket kint Szlovákiában, szlovák munkaerőt is kölcsönöznek, de a bevételhez már Magyarországon jutnak.

„De ezek után nem Magyarországon adóznak" – hangsúlyozta Rimányiné Somogyi Szilvia. A megoldás nyilván az lenne, ha ezeket a munkaerő-kölcsönző vállalkozásokat tudnák ellenőrizni és szankcionálni; illetve, ha büntetésekkel ösztönözni lehetne a cégeket a bejelentésre. Ez utóbbi már napirenden van, a cél a legális(abb) munkavállalás elérése.

Jönnek, mert muszáj

Nem a szlovákiai munkavállalók a bűnbakok, ők jönnek dolgozni, mert itt kapnak állást. Példák sora áll előttünk, de a győri ipari parkba érkezők története egy ponton egyezik: otthon hiába kilincseltek állásért, egyikük sem kapott. S.-né Erzsébet Nádszegről már két éve ingázik, Szlovákiában szintén egy ipari parkban dolgozott, a különbség annyi, hogy az a park tönkrement. Magyarországon volt esélye és ezzel élt is – ez nem szégyen, mégsem vállalja a nevét. Mint ahogy a többiek is takarják arcukat a kamera elől.

Igaz, ezzel még mindig nem oldódna meg azoknak a magyar dolgozóknak a helyzete, akik elvesztették az állásukat, vagy nem találnak maguknak állást, mert szlovákiai konkurenseik kevesebbért többet is vállalnak. A Kisalföldbe naponta érkező SMS-ekből kitűnik, ez nem elvi probléma, az EU-s határnyitás számukra hátrányt jelent.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Súlyos károkat okozhat a fákon

Tavaly ezeregyszáz hektár erdőségben okozott kárt a megyében a gyapjas pille, idén várhatóan bő kilencezer hektár erdőterületet veszélyeztet az országban. Egyelőre, igaz, csak rövid ideig, még drótkefével lehetne védekezni ellene. Az Európában őshonosnak számító gyapjas pille 10–12 évenként elszaporodik, ilyenkor nem elhanyagolható kárt okoz az erdővagyonban. Tovább olvasom