Délmagyar logó

2017. 10. 22. vasárnap - Előd 10°C | 20°C Még több cikk.

Napirenden az első sarkalatos törvény

Az Országgyűlés jövő héten kezdődő, kétnapos ülésén határoz a kormány- és köztisztviselők felmenthetőségének újraszabályozásáról; a képviselők emellett tárgyalni kezdhetik az áprilisban elfogadott új alaptörvény utáni első kétharmados, sarkalatos törvényről szóló javaslatot, amely az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jogkörét kívánja kibővíteni.
A parlament hétfőn szavaz a kormány- és köztisztviselők jogállásáról szóló törvény felmenthetőséget szabályozó módosításáról. A változtatás azért vált szükségessé, mert az Alkotmánybíróság a tisztviselők esetében alkotmányellenesnek minősítette az indoklás nélküli elbocsátást, amelyet a kormánytöbbség tavaly tett lehetővé.

A kabinet által benyújtott javaslat szerint a kormány- és köztisztviselőket a jövőben méltatlanság, bizalomvesztés, valamint nem megfelelő munkavégzés esetén fel kell menteni, létszámcsökkentés miatt pedig fel lehet menteni. Az előterjesztés alapján a munkáltató a felmentést köteles indokolni, és bizonyítania kell, hogy a felmentés indoka valós és jogszerű.

A Ház a határozathozatalokat követően, még hétfőn elkezdi az Országgyűlés gazdasági bizottsága által előterjesztett ÁSZ-törvényjavaslat általános vitáját, amelyet kedden hatórás időkeretben folytathatnak a képviselők. Az új jogszabály a tervek szerint idén július elsején lép hatályba és egyebek mellett lehetővé teszi, hogy börtönbüntetéssel sújtsák azt, aki akadályozza a számvevőszék vizsgálatát. A hét második napján terítékre kerül az ügyészek és a bírák szolgálati jogviszonyának az általános öregségi nyugdíjkorhatárhoz kötése is. Lázár János és Varga István fideszes képviselők egyéves átmeneti periódust indítványoznak a felső korhatárt 2013. január elseje előtt betöltötteknek és 2012. január 1-jéig leállítanák a bírósági vezetők kinevezését.

A fenti két általános vita mellett a benyújtott módosító javaslatok ismertetésével folytatódhat a költségvetési csalás tényállásának bevezetéséről szóló tanácskozás. A kabinet előterjesztése alapján a jövőben akár két évig terjedő szabadságvesztésre is ítélhető, aki költségvetési csalást hajt végre, illetve társadalombiztosítási, szociális, vagy más jóléti juttatással él vissza. A kormány indoklása szerint erre a táppénzcsalások, rokkantsági nyugdíjjal összefüggő visszaélések csökkentése miatt van szükség.

Ezt követően ugyancsak részletes vita indul arról a Lázár János, illetve frakciótársa, Balsai István által kezdeményezett alkotmánymódosítási javaslatról, amely korlátozhatóvá, illetve megszüntethetővé teheti a korkedvezményes nyugdíjakat.

Az Országgyűlés kedden megtárgyalhatja még a cukorgyárak privatizációját feltáró vizsgáló bizottság, valamint az Alkotmánybíróság tagjait jelölő eseti bizottság létrehozására irányuló kezdeményezést is.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szabad vasárnap - A KDNP reális kompromisszumot szeretne

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) mindenképpen reális kompromisszumot szeretne a szabad vasárnap… Tovább olvasom