Délmagyar logó

2017. 07. 20. csütörtök - Illés 21°C | 34°C Még több cikk.

NATO-értekezlet: Magyarország koncepciója igazolódott

Szekeres Imre honvédelomi miniszter a magyar koncepció igazolását látja azokban a határozatokban, amelyeket a NATO védelmi miniszterei hozak kétnapos budapesti értekezletükön.
Szekeres megállapítása arra a döntésre vonatkozik, hogy a tagállamok a szárazföldi erőik 50 százalékát teszik alkalmassá külföldi bevetésre. A ma érvényes norma szerint ez az arány 40 százalék.

Magyarország azon NATO-tagállamok közé tartozik, amelyek a külföldi telepíthetőség fokozását sürgették már egy ideje. Sőt Magyarország 50 százalék helyett 60 százalékot javasolt.

Ma a magyar szárazföldi erők 29 százaléka alkalmas külföldi akció végrehajtására. A tervek szerint ez az arány 2011-re 40 százalékra emelkedik, a hosszú távú terv szerint pedig 2017/18-ra eléri a 60 százalékot.

Szekeres szerint ugyancsak a magyar álláspont igazolásaként a NATO-ban megnyílt az út a közös finanszírozás felé. Ez azt jelenti, hogy a közösen elhatározott feladatokat közösen fogják finanszírozni. Ma még az a gyakorlat, hogy minden tagállam eldönti, hogy egy közös feladatból milyen részt vállal, és annak költségét mindenki, maga fizeti.

A közös finanszírozás előfutáraiként a budapesti értekezlet idején írták alá a stratégiai légi szállítási képesség javításáról szóló megállapodást. Eszerint 10 NATO-állam, köztük Magyarország, valamint a semleges Svédország és Finnország közösen szerez be

C-17 típusú stratégiai teherszállító repülőgépeket. A repülők karbantartó bázisa Pápán lesz.

A C-17 csaknem 4,500 kilométerre tud elszállítani 77 tonnát, és nehéz körülmények között is repülőképes.

Ennek a nehéz légiszállító repülőezrednek amerikai lesz a parancsnoka, és svéd a parancsnokhelyettese. A pilótákat és a személyzetet az együttműködésben részt vevő államok adják.

A C-17-eseket az adott országok nemzeti céljaira fogják felhasználni, továbbá NATO-, ENSZ- vagy EU-s feladatok teljesítésében fognak részt venni.

Magyarország hasonló kezdeményezést tett elavult orosz helikopterek közös modernizálására is.

Mit határoztak el és mit nem

A NATO védelmi miniszterei csütörtök-pénteki budapesti tanácskozásukon elhatározták, hogy a tagállamok szárazföldi haderőinek 50 százalékát kell külföldi bevetésre alkalmassá tenni. Ez már a NATO tervezett hosszú távú reformjának része. Ma az érvényes norma 40 százalék. Magyarországon pillanatnyilag 29 százalék, 2011-re érjük el a 40 százalékot, 2018-ra viszont már a 60 százalékot.

Az atlanti szövetség nem határozta viszont meg, hogy a külföldre telepíthető egységeknek milyen hosszú időre kell alkalmasnak lenniük a külföldi bevetésre.

A NATO elhatározta, hogy Afganisztánban beszáll a drogháborúba, az ópiumtermelés elleni harcba, hogy megfossza a kormányellenes felkelőket a droggyártásból származó jelentős bevételtől. Nem kötelező részt venni, de nem is lehet vétót emelni. Minden NATO-tagállam maga döntheti el, hogy az afganisztáni békefenntartásban részt vevő alakulatai beszállnak-e az ópiumbandák üldözésébe. Magyarország nem vállal szerepet az ópiumkereskedelem felszámolásában.

A budapesti NATO-értekezlet idején megállapodást írt alá 10 tagállam (köztük Magyarország) és a NATO-n kívüli Svédország és Finnország C-17-es stratégiai nehéz teherszállító repülőgépek közös vásárlásáról. A repülőgépeknek Pápán lesz a bázisuk.

Nem jött viszont elég felajánlás a NATO helikopterkapacitásának növelésére. Emiatt elégedetlenségének adott hangot a Szövetség főtitkára, Jaap de Hoop Scheffer.

A NATO védelmi miniszterei néhány órát tanácskoztak a grúz kollégájukkal a NATO-Grúzia bizottságban. Ezt a bizottságot szeptemberben állították fel, szolidaritásként Grúziával, amelynek területére Oroszország augusztus elején fegyveres erővel bevonult. A NATO elítéli Oroszországot a konfliktusért, és Grúzia mellett áll ki, de láthatóan nem akarta tovább ingerelni Moszkvát, amely éppen ezen a napon fejezte be fegyveres erőinek grúziai kivonását. Ezért a NATO csak szakmai tapasztalatokat ajánlott fel a grúz fegyveres erők újjáépítéséhez, de fegyvert nem ad a kaukázusi országnak.

A védelmi miniszterek elhatározták, hogy a NATO hadihajókat küld Szomália partjaihoz az elszaporodott kalóztámadások letörésére és a nemzetközi élelmiszersegélyt szállító hajók megvédésére. Ezt az ENSZ főtitkára, Ban Ki Mun kérte az atlanti szövetségtől.

A NATO védelmi miniszterei megállapodtak, hogy az atlanti szövetség továbbra is biztosítja a forrásokat a koszovói nemzetközi békefenntartó erő, a KFOR számára. A KFOR-t az ENSZ hozta létre, és tevékenységét a NATO irányítja.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Járókelőket vertek Miskolcon, előzetesbe kerültek

Előzetes letartóztatásba helyezte a miskolci bíróság pénteken délután azt a két fiatalt, akik több… Tovább olvasom