Délmagyar logó

2017. 12. 18. hétfő - Auguszta -4°C | 3°C Még több cikk.

Navracsics: az összetartó nemzeteknek van jövőjük

Az erdélyi magyarokra is érvényes, hogy az alapkérdésekben egyetértésre kell jutni - mondta a politikus.
Az összetartó nemzeteknek van jövőjük - hangoztatta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.

A fideszes politikus szerint az összetartó nemzetek erősek, azok tudják érvényesíteni érdekeiket.

Nem monolitikus egységről van szó, nem arról van szó, hogy "mindenben azonos legyen a véleményünk", de a jelenlegi kiélezett helyzetben, amikor az európai gazdaságok, társadalmak, értékrend válságban van, azok a nemzetek sikeresek, amelyek az alapkérdéseket, saját nemzetünk fennmaradását, gyarapodását illetően egyet tudnak érteni, viták árán, de dűlőre jutnak - fejtegette a kormánypárti politikus.

Az erdélyi magyarokra is érvényes, hogy az alapkérdésekben egyetértésre kell jutni - fűzte hozzá Navracsics Tibor annak kapcsán, hogy a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége a közelmúltban tartott kongresszusára nem hívta meg a Székely Nemzeti Tanácsot.

Az 1920. június 4-i trianoni béke közelgő évfordulója, a nemzeti egyetértés napja kapcsán a miniszterelnök-helyettes azt emelte ki: "csak rajtunk múlik, hogy fel tudjuk-e dolgozni a trianoni traumát".

"Mindig lesznek olyanok, akik abban érdekeltek, hogy soha ne tudjuk feldolgozni, hogy újra és újra azzal szembesüljünk, hogy a magyar nemzet kudarcos, hogy a magyar nemzet egy hanyatló nemzet, hogy a magyar nemzetnek már semmi se sikerülhet a Kárpát-medencében. Ha mi magunk nem hiszünk magunkban, akkor ez így is lesz, akkor az ellendrukkereknek lesz igazuk" - mondta Navracsics Tibor. Hozzátette: a nemzet fel tudott állni 1920 és 1938 között, majd 1945 és 1956 után, és 1990-ben.

A kormánypárti politikus úgy vélte: a magyar baloldal erőteljes internacionalista tradíciója egyedi, a környező országokban például a baloldal sokkal kevésbé várja a segítséget a külvilágtól, Nyugat-Európától. Amikor idén tavasszal felmerült, hogy az Európai Tanács parlamenti közgyűlése tárgyalja a román belpolitikai helyzetet, a jogállamiság állapotát, az ottani - egyébként egymással éles politikai vitában álló - jobb- és baloldali pártok közös nyilatkozatban jelezték, hogy erre nincs szükség, ez román belügy, amit megvitatnak egymás közt.

A magyar baloldal gondolkodásában azonban létezik egy évszázados tradíció, melynek jegyében mindent megtettek korábban és 1990 után is, hogy az országot lejárassák. Ennek az internacionalista tradíciónak a hátterében egy sajátos önbizalomhiány húzódhat meg: "ők úgy gondolják, hogy mi magyarok nem vagyunk eléggé érettek arra, hogy megvitassuk saját dolgainkat, hívni kell az óvóbácsit, hívni kell valakit, aki igazságot tesz közöttünk, mert nem vagyunk elég értelmesek, nem vagyunk elég toleránsak, nem vagyunk elég demokraták ahhoz, hogy odafigyeljünk egymás érveire" - mondta Navracsics Tibor.

A jelenlegi kormány 2010 óta az ország szociális helyzete és örökölt államháztartási hiánya miatt sok olyan lépést kényszerült megtenni, amit fenntartással fogadott az unió, mert érdekeket sérthetett és újszerű volt, "de be tudtuk bizonyítani, hogy eredményre vezet" - hangoztatta a kormánypárti politikus a közszolgálati rádióban.

Olvasóink írták

  • 1. papsajt 2013. június 02. 08:39
    „Benjamin Freedman beszéde:

    1914 nyarán kitört az első világháború. A háborúban az egyik oldalon Nagybritannia, Franciaország és Oroszország állt. A másik oldalon Németország, Ausztria-Magyarország és Törökország.

    Két év alatt Németország megnyerte a háborút, nemcsak névlegesen, de ténylegesen. A német tengeralattjárók, amelyek meglepték a világot, elsöpörték a hajókat az Atlanti Óceánról. Nagybritannia katonáinak nem volt lőszere, élelmiszertartaléka - az éhhalál várt rájuk. A francia hadseregben akkor zendülés volt. A franciák 600 000 embert vesztettek el a Verduni csatában a Somme mellett. Az orosz hadsereg katonái sorozatosan szöktek el a frontról, nem akartak többet háborúzni, nem szerették a cárt. Az olasz hadsereg összeomlott.

    Német földön egy lövedék sem repült el. Egy ellenséges katona sem lépte át a német határt. És mégis Németország békét ajánlott Angliának. Olyan békefeltételeket ajánlottak Angliának, amelyet az ügyvédek "status quo ante basis"-nak neveznek. Ez azt jelenti: "hagyjuk abba a háborút és legyen minden úgy, ahogy a háború előtt volt". Anglia 1916 nyarán ezt komolyan megfontolta. Vagy elfogadja ezt a békeajánlatot, amelyet Németország nagylelkűen fölajánlott, vagy folytatja a háborút és elveszíti azt.

    Amíg ez zajlott, a németországi cionisták, akik a Keleteurópai cionistákat képviselték, a brit háborús kormánytanácshoz mentek, és azt mondták: "Nézzenek ide. Önök meg tudják még nyerni ezt a háborút. Nem kell, hogy föladják. Nem kell elfogadni a német békeajánlatot. Meg tudják nyerni a háborút, ha az Egyesült Államok az önök szövetségeseként beszáll a háborúba. Garantáljuk önöknek, hogy az Egyesült Államokat az önök szövetségeseként háborúba visszük, ha önök megígérik nekünk Palesztínát a háború megnyerése után".”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Három településen tartanak ma időközi választást

Polgármestert választanak ma a Pest megyei Monorierdőn, valamint két baranyai községben, Vázsnokon… Tovább olvasom