Délmagyar logó

2017. 07. 22. szombat - Magdolna 20°C | 34°C Még több cikk.

Navracsics: jobban meg kell ismerni a térség országait

Jobban meg kell ismerni a térség országainak történelmét, a régió államainak kölcsönösen tisztelniük kell egymást, ez jelentős lépés a békés Közép-Európa megteremtése felé - mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter pénteken Budapesten.
Sokcsevits Dénes Horvátország története című könyvének bemutatóján a tárcavezető kiemelte: az országok közötti tényleges határok kialakulásában meghatározó szerepe van a nyelvtudásnak, mert a valódi országhatárok ott húzódnak, "ahol már nem értjük egymást".

Ha egy nemzet magányossá válik, nincsenek barátai, akkor elvész - mondta.

A kötet megjelenése legalább 70 évet váratott magára, mivel már nagyon régen nem jelent meg Horvátországról tudományos értékű monográfia Magyarországon, holott Horvátország az elsők között vette fel a kereszténységet Közép-Európában, méltatlan, hogy nem foglalkoznak vele eleget - jelentette ki. Hozzátette: 800 év együttélés után csak 90 évet nem töltött hasonló állami keretek között a két nép.

Navracsics Tibor szerint a II. világháború utáni magyar szakirodalomból "fájóan sok" hasonló mű hiányzik. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a könyv megjelenése is azt jelzi, a "kollektív feledés" ideje véget ért.

Sok térségbeli országban nem közvetlen, hanem nyugati forrásokat használnak, ha a környező államokról szeretnének megtudni valamit - mondta, megjegyezve, a Sokcsevits Dénes művéhez hasonló könyvek közelebb hozhatják egymáshoz ezeket az országokat.

Mint mondta, személyesen is érinti a könyv megjelenése, mivel a szerzővel annak idején együtt tanulták a szerb-horvát nyelvet a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen.

Ivan Bandic budapesti horvát nagykövet szerint nyílt, őszinte párbeszédet kell folytatnia Magyarországnak és Horvátországnak, hogy félelem és előítéletek nélkül közelíthessenek egymáshoz. A diplomata szintén arra mutatott rá, hogy a két országban hajlamosak elfeledkezni a 800 éves együttélésről. El kell kezdeni kutatni ezt a közös múltat, ehhez járulhat hozzá a megjelent kötet is - fűzte hozzá.

"Nincsenek jobb barátaink a magyaroknál" - hangsúlyozta, hozzátéve: a horvátokat mindig is támogatták a magyarok, és jelenleg az EU soros elnökeként is igaz barátként igyekeznek segíteni nekik.

Glatz Ferenc akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének igazgatója elmondta: uniós csatlakozásával Horvátország a századok óta követett irányt teljesíti be, a nyugati kultúrkör részévé válik.

Horvátország a történelemkönyvekben gyakran csak az 1848-49-es szabadságharc leverésében szerepet vállaló Jellasics tábornokkal kapcsolatban jelenik meg, az együttélés időszakát kevésbé említik - mondta az akadémikus, aki korábban az MTA elnöke volt. Köszönetet mondott a szerzőnek, amiért művében külön fejezetet szentelt a magyarországi horvátoknak is, mivel - mint rámutatott - a nem magyar anyanyelvű állampolgárokkal is jó kapcsolatot kell ápolni azért, hogy a szomszédos országokkal kedvezően alakuljon a viszony.

Olvasóink írták

  • 2. papsajt 2011. május 29. 08:17
    „Szegény Nagymagyarország!”
  • 1. rozator 2011. május 28. 00:28
    „Kedves Tibor! Mi már ismerjük, a ti tudásotokkal van a baj!(ha nem lenne, minden környező állammal jó lenne a kapcsolatunk!)”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Benyújtották az egészségügyi ˝salátatörvényt˝

Pénteken benyújtotta a kormány az Országgyűlésnek az egyes egészségügyi törvények módosításairól… Tovább olvasom