Délmagyar logó

2017. 04. 28. péntek - Valéria 14°C | 23°C Még több cikk.

Négymilliós kártérítést kér

Becsapottnak érzi magát Szarka Mihály kisvállalkozó, amiért a kópházi önkormányzatnál nem mondták meg neki: a harmadik személytől vásárolt belterületi ingatlanának mintegy ötöde szolgalmi joggal terhelt. Négymillió forint kártérítésre tart igényt.
– Úgy érzem, becsaptak a kópházi önkormányzatnál – fordult szerkesztőségünkhöz a kisvállalkozó. – Amikor egy győri cégtől 15,5 millió forintért használtautó-kereskedés céljára tavaly májusban megvettem a 4170 négyzetméteres ingatlant – amely korábban az önkormányzaté volt –, a tulajdoni lapon nem szerepelt, hogy az szolgalmi joggal terhelt, s erről a polgármesteri hivatalban sem tájékoztattak.

Főgerincvezeték a földben

– Erre csak akkor derült fény, amikor a telek közművesítésének engedélyezéséhez fogtam – folytatta Szarka Mihály. – A vízmű értesített arról, hogy a földemen húzódik a falut vízzel ellátó főgerincvezeték. Tehát 12 méteres sávban gyakorlatilag szolgalmi joguk van, még ha ez a tulajdoni lapon nem is szerepel. A telkem hetven méter széles, így összesen 840 négyzetméterről van szó, amivel nem kezdhetek semmit. Vajon kinek lett volna a felelőssége az adott területre szolgalmi jogot bejegyeztetni a földhivatalnál? Mindenesetre négymillió forintos kártérítést kérek a történtek miatt az önkormányzattól, hiszen nekik egészen biztosan tudniuk kellett volna, hogy a telkem mélyén gerincvezeték húzódik, amelyet még a hatvanas-hetvenes években építettek.

Az eladó nem szólt róla

– A belterületi ingatlant Szarka Mihály nem az önkormányzattól, hanem egy olyan harmadik személytől vásárolta meg, akit annak idején szóban tájékoztattunk a szolgalmi jogról – közölte Pilsits Mária, Kópháza polgármestere. – Kártérítési igényét elutasítottuk, mivel nem mi tehetünk arról, hogy az eladó ezek szerint nem szólt a vevőnek a gerincvezetékről. Hogy az akkori törvényeknek megfelelően, kinek lett volna felelőssége bejegyeztetni a szolgalmi jogot, annak eldöntésére ma már csak a bíróság vállalkozhat.

Bíróságra viszi az ügyet

Ugyanezt vallja most Szarka Mihály is, aki ügyét bíróságra viszi, mondván: egy szolgalmi jog meglétéről, azaz egy telek értékének csökkenéséről nem szóban, hanem írásban és előre illene értesíteni az érintetteket. „Azt is szomorúnak találom, hogy ennyi évtized alatt nem sikerült bejegyeztetni a szolgalmi jogot a telekre, aminek most én iszom meg a levét” – tette hozzá Szarka Mihály.
– A főgerincvezeték az önkormányzatok tulajdona, így a szolgalmi jog is az önkormányzatoké, amely számunkra biztosítja a szolgáltatás zavartalan biztosítását – tudatta Hegedüs László, a Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Rt. vezérigazgatója. Ezért a szolgalmi jog bejegyeztetésének a kötelezettsége is az önkormányzatoké lett volna, ami ezek szerint nem történt meg.
A földhivatal jogászától, dr. Kövér Krisztinától megtudtuk, ingatlanra közérdekű szolgalmi jogot hatósági – például önkormányzati, megyei és országos szintű államigazgatási szervek – határozatával lehet alapítani és bejegyeztetni. A kópházi eset annyira régen történt, hogy csak a bíróság jogosult az igazság kiderítésére.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Borkalandok és szabadegyetem

Javában tart a második Kékfrankos Nyár programsorozat. A szervezők szerint népszerűek a… Tovább olvasom