Délmagyar logó

2017. 07. 20. csütörtök - Illés 21°C | 34°C Még több cikk.

Nem baj, ha ásítozunk, legalább hűti az agyunkat

Az ásítás nemcsak a fáradtság jele lehet, az ásítás az éberséget is szolgálhatja, mert ha kitátjuk a szánkat, azzal hűtjük az agyunkat. A kutatók mérései szerint az ásítással növeljük a vérnyomást, többször ver a szívünk is, a „gondolkodó szerv" vérellátása javul.
Egy kísérlet során 44 diákot teszteltek, azt vizsgálva, hogy vajon az egyes légzési technikák befolyásolják-e az ásítás „fertőző" hatását.

A kísérletben részt vevőknek ezért csak orron vagy csak szájon át lehetett lélegezniük. Az orron át lélegzőket is két csoportra osztották, a második csoportban lévőknek egy orrcsipeszt helyeztek el a szaglószervükön. Egy negyedik csoport tagjai bárhogy lélegezhettek. A diákoknak rövid videofelvételeket mutattak, amelyeken emberek nevettek, közömbös arcot vágtak vagy ásítottak, és a kutatók számolták, hogy közben hányszor ásítottak a résztvevők.

A kizárólag orron át lélegzők csoportjában senki nem ásított a kísérlet során, miközben az összes többi csoportban a résztvevők csaknem fele ásított. Ez azzal lehet összefüggésben, hogy az orron át való légzés során a vér a szaglószerv belsejében lehűl, így nem igényel további hűtést, például az ásítás segítségével.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Jobban kontrolálja az érzelmeit az, aki beszél róla

Ha valaki megnevezi az érzéseit, képes azokat kontrollálni - derült ki amerikai vizsgálatokból,… Tovább olvasom