Délmagyar logó

2017. 04. 29. szombat - Péter 7°C | 22°C Még több cikk.

Nem ellenőrzi a magyarok negyede, hogy mit eszik

Míg az élelmiszerek szavatossági idejét a visegrádi országok polgárainak közel háromnegyede ellenőrzi vásárláskor, addig a termékösszetevőket csak a fogyasztók alig több mint fele nézi meg – derül ki a TÁRKI és az Image Factory közvéleménykutatásából.
Mind a négy országban többségben vannak a tudatos vásárlók, azonban a csehek és a szlovákok inkább az adott termékektől teszik függővé a mustrát, a magyar és lengyel „gyanakvó alapossággal" szemben.

Megdöbbentő, hogy a magyar és a lengyel vásárlók közel negyede soha nem nézi meg, mit tartalmaz az általa vásárolt étel. Pedig a hazai fogyasztók gyanakvását az évről-évre egyre nagyobb piaci értékben előforduló élelmiszerhamisítási botrányok is erősíthetnék.

Míg a politika az ellenőrzéséket végző intézmények folyamatos átalakításával próbál lépni a biztonságos élelmiszerek érdekében, addig a mértékadó piaci szereplők egyre több alkalommal szólalnak fel a büntetőjogi szigorítás mellett. Nem csoda, hiszen az élelmiszeripar tisztességes szereplőinek milliárdos károkat okoznak az egyre gyakoribb átcímkézési és hamisítási ügyek – állapítja meg a legújabb Társadalmi Klíma Riport.

Nincs jelentős különbség a visegrádi országok élelmiszervásárlási szokásai között. A magyarok 77, a csehek 76, a lengyelek és szlovákok 75-75 százaléka vizsgálja meg több-kevesebb rendszerességgel az élelmiszerek szavatossági idejét. A gyakoriságban azonban már felfedezhető különbség. Amíg minden harmadik magyar és lengyel vásárló ezt minden alkalommal megteszi, addig Csehországban és Szlovákiában ez csak minden ötödik fogyasztóra igaz. A csehek 55, a magyarok 53, a lengyelek 51, míg a szlovákok 50 százaléka ellenőrzi rendszeresen, hogy az általa vásárolt termék milyen összetevőket tartalmaz. Minden negyedik magyar és lengyel polgár soha nem ellenőrzi, hogy az általa vásárolt élelmiszer miből készül, Szlovákiában minden ötödik, míg Csehországban minden hetedik polgárra jellemző ez a kevéssé tudatos fogyasztói viselkedés.

A magyarok esetében a kutatási eredmények megerősítették a sztereotípiákat: a nők gondosabbak és körültekintőbbek az élelmiszervásárlásnál, mint a férfiak. A nők 82, míg a férfiak 72 százaléka ellenőrzi rendszeresen a szavatossági időt. A felmérésből az is kiderült, hogy minden hatodik háziasszonynak érdemes megvizsgálnia, amit a férje vásárol, hiszen a férfiak 16 százaléka soha nem ellenőrzi romlott-e az általa megvásárolt élelmiszer.

A kutatás alapján, a Budapesten élő fogyasztók bizonyultak a legtudatosabb élelmiszervásárlónak. A fővárosban a vásárlók 85 százaléka ellenőrzi rendszeresen a szavatossági időt, a vidéki városokban és a községekben ez az arány 75%. A fiatalok és a középkorúak között nincs jelentős különbség abban a tekintetben, hogy milyen rendszerességgel ellenőrzik a megvásárolni kívánt terméket, szemben az idősekkel, akik jóval kevésbé tudatos vásárlónak bizonyultak. Tíz fiatalból és középkorúból nyolc rendszeresen ellenőrzi a szavatossági időt, míg a nyugdíjasoknál kevesebb, mint tízből heten teszik meg ugyanezt (67%).

Az iskolai végzettséggel párhuzamosan nő a vásárlói tudatosság: több mint másfélszer annyi diplomás figyel oda az élelmiszerek összetevőire, mint a maximum 8 általánossal rendelkező vásárlók, akik körében 35% azok aránya, akik soha nem vizsgálják meg, hogy mit tartalmaz a megvásárolt élelmiszer, és ötödük soha nem ellenőrzi a szavatossági időt.

Az évi, közel 3500 tonna lefoglalt és megsemmisített, lejárt szavatosságú, meghamisított vagy egyszerűen csak egészségre veszélyes élelmiszerrel kapcsolatos botrányok gyakran kerülnek a lapok címlapjára, vagy válnak a híradók vezető híreivé. A média érdeklődése azért is növekszik jelentősen, mert a korábbi évek „spontán" ételmérgezési ügyeit felváltották a tömegesen előforduló szándékos bűncselekmények.

A politikai erők nagy figyelmet szentelnek az élelmiszerbiztonsági kérdéseknek, hiszen ezen a területen egyszerűen fogalmazhatnak meg biztonságpárti üzeneteket a választóknak. A Fidesz decemberre hosszú távú pártprogrammal előállni szándékozó „Jövőnk vitasorozata" önálló fejezetet szentelt a kérdésnek, míg a kormány frissen indított „Fair Play" kampánya a feketegazdaság visszaszorítását az élelmiszerpiac terén is lényegesnek tartja. Az eddigi legnagyobb hazai élelmiszerhamisítási botrány – a tavaly decemberi M.E.G.A. Trade-ügy – idején az ellenzék és a piaci szereplőket képviselő egyes terméktanácsok is követelték a büntetőtörvénykönyv szigorítását, ez azonban a mai napig nem következett be. A kormányzat a helyzet súlyosbodására idén az élelmiszerbiztonságot felügyelő intézményi háló szinte már menetrendszerű átszervezésével reagált, a központosított szervezet irányítását földművelési tárcához rendelte, és kilátásba helyezte az önálló élelmiszerbiztonsági törvény megalkotását. A 2007 októberében felállt új szervezet egységesíti az állategészségügyi hatóságok és a tisztiorvosi szolgálat erőit a fogyasztók védelme érdekében. Nem könnyű az intézmények munkájának értékelése. Nem egyértelmű ugyanis, hogy a kevesebb napvilágra került eset, vagy éppen a nagyobb mennyiségben megtalált veszélyes áru jelenthet nagyobb nyugalmat a fogyasztóknak.

Az élelmiszerekkel kapcsolatos bizonytalanságok a tisztességes piaci szereplőknek ártanak a legtöbbet. Nemcsak a feketegazdaság az élelmiszeriparon belül közel akár 40 százalékosra becsült arányán keresztül éri kár a termelőket, de a keresletet visszaszorító folyamatos botrányok is megtizedelik az ágazat bevételét. A piaci szereplők azonban felismerték a kommunikációs és márkaépítési lehetőséget abban a tényben, hogy éppen az import élelmiszerek kapcsán történik a legtöbb visszaélés. A húságazat több kampányt is indított annak bizonyítására, hogy az ellenőrzött hazai húsáru a biztonságos választás.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kiszabott, összesen több száz milliós nagyságrendű bírságok sem bírnak kellő visszatartó erővel, mivel a várható tisztességtelen profitból bőven fedezhetőek. Ráadásul, számos jogi kiskapu teszi lehetővé, hogy a rajtakapott vállalkozások folytassák jogsértő tevékenységüket. A bírságok további emelése mellett a nyilvánosság lehetne a megfelelő visszatartó erő: egy olyan feketelista, amin egyértelműen kiderül, hol, milyen visszásságokat találtak az ellenőrzések során. 2007 elején maga Péterfalvy Attila adatvédelmi biztos is felhívta a figyelmet arra a problémára, hogy az állat- és növényvédelmi intézetek vizsgálati eredményei – bár közérdekű adatok – nem megismerhetőek.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nyolc ember ellen emeltek vádat az olaszliszkai ügyben

Mind a nyolc korábban előzetes letartóztatásba vett ember ellen vádat emelt az ügyészség az… Tovább olvasom