Délmagyar logó

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 4°C

Nem jogerősen felmentették Képíró Sándort

Nem jogerősen felmentette a háborús bűntett vádja alól hétfőn a Fővárosi Bíróság Képíró Sándor volt csendőr századost.
A 97 éves Képírót az ügyész azzal vádolta, hogy 1942. január 21-23. között, egy újvidéki razzia során az egyik járőrcsoport parancsnokaként közreműködött ártatlan civilek törvénytelen kivégzésében.

Az ítélethirdetés hatalmas érdeklődés mellett zajlott, a magyar mellett a nemzetközi sajtó is képviselteti magát.

Képírót a mentők hozták be a bíróság épületébe, mert egy hete kórházban van. Képíró a tárgyalóterembe is infúzióra kötve érkezett. Az utolsó szó jogán pszichológusa úgy tolmácsolta szavait: "ártatlan vagyok, soha nem öltem, nem raboltam, a hazámat szolgáltam. 1996-ban azért tértem haza, mert Magyarország nélkül számomra nincs élet."

A felmentő rendelkezés kimondása után a bíró szavait hatalmas taps fogadta. A rendelkezés mellett a bíróság azt a döntést hozta, hogy a csaknem 4,5 millió forintos perköltséget a magyar államnak kell megfizetnie. Képírót ezután egészségi állapota miatt kivitték a teremből.

A kétnapos ítélethirdetés első napján Varga Béla részletesen előadta a bíróság álláspontját az újvidéki razzia eseményeiről. Eszerint 1942 januárjában a délvidéki megszállás után partizánmozgalom alakult ki a térségben, visszaszorítására a belügyminiszter és a honvédelmi miniszter utasítására általános tisztogatást és razziát rendeltek el. A bíróság szerint ennek során január elejétől több száz-ezer ártatlan embert öltek meg, amit a katonai vezetés igyekezett titokban tartani. Varga Béla szerint nem valószínű, hogy Képíró, aki a magyar királyi csendőrségnél teljesített szolgálatot, erről tudott, mivel elhallgatták a történteket.

Nem jogerősen felmentették Képíró Sándort. Fotó: MTI (galéria)

Január 20-án Gaál Lajos csendőr alezredes tartotta az első eligazítást. Gaál itt szabadabb fegyverhasználat engedélyezéséről beszélt, ami ellen a bíróság szerint Képíró felemelte a szavát, mondván, hogy ez ellentétes az utasítással, emiatt írásban kérte a parancs kiadását. Gaál ezt megtagadta, mire Varga Béla szerint Képíró ezt tudomásul vette, és úgy határozott, hogy a parancs rá nem vonatkozik.

Grassy József vezérőrnagy (akkor ezredes) január 21-én adta ki karhatalmi parancsát a razzia részleteiről, az a bíróság szerint az első két napban rendben zajlott. Ennek során kutatócsoport irányítójaként Képíró 50-60 beosztottjára felügyelt. A bíró hangsúlyozta, hogy Képíró alárendeltjei nem a saját emberei voltak, emberileg nem ismerhette őket. Így hogyan is vállalhatott volna értük felelősséget? - tette fel a kérdést.

Az első két nap eredményei után a katonai vezetés szigorúbb eljárást követelt meg az eligazításon. A bíró szerint Grassyéknak értelmezési zavart okozhatott a parancsokban használt tisztogatás és megtorlás szóhasználat. A vezetők megtorláson végül bosszút, emberek megsemmisítését értették, és rosszindulatú feljelentők, besúgók segítségével olyan elfogási listát állítottak össze, amelyen szerb nemzetiségű vagy zsidó vallású, feltehetően gazdagabb emberek szerepeltek.

A bíróság szerint a járőrvezetők mozgástere innentől kezdve korlátozott volt a lista miatt. A bíró ezt nagyfokú változásnak nevezte, amibe Képíró nem szólhatott bele.

Január 23-án, nem tisztázott, hogy milyen utasítás alapján, a razzia délelőtt 11 óra után fordulatot vett, és a kísérőegységek az emberek egy részét már nem a leventeotthonban működő igazolóbizottság elé vezették, hanem egyenesen a Duna-parti kivégzőhelyre. Akik mégis a bizottság elé kerültek, azok többségét szintén a Duna-partra vitték. A bíró szerint biztos, hogy Képíró reggel még nem szerezhetett erről tudomást.

A kivégzéseket délután 3 óra körül állították le, akkor 600 embert kísértek vissza a partról. Addig a bíróság szerint összesen több mint 800 embert végeztek ki.

Arról az esetről, amikor 23-án Képírónak egy testvérpár elengedéséről kellett döntenie, a bíró azt mondta: a vádlott a parancsnak megfelelően járt el, amikor nem engedte szabadon őket, ő abban a tudatban volt, hogy az igazolóbizottság elé kerülnek. Képíró csak később tudta meg, hogy a kivégzőhelyre viszik őket - mondta a bíró.

A bíró óriási mentő körülménynek és Képíró emberi magatartására utaló jelnek nevezte azt az esetet, amikor megmentette annak a szállodatulajdonos családnak az életét, amelynek a szállójában ő is lakott. Varga Béla szerint a mentőakció abban az időben történt, amikor a vád szerint Képíró emberei megöltek egy házaspárt, valamint egy férfit és egy nőt. A bíró szerint semmi sem bizonyítja, hogy azok valóban a vádlott emberei voltak-e, hiszen a razziában szintén részt vevő határvadászok ugyanolyan kakastollas kalapot viseltek, mint a csendőrök. Emellett a bíró szerint a kivégzéseket főként katonák hajtották végre.

A Képíró és társai ellen 1944-ben hozott ítéletről Varga Béla azt mondta: az ítéletet nem lehet bizonyítékként értékelni, mert kollektív ítélet, és nem az egyéni felelősséget kereste. Mint mondta, az ítéletet hatályon kívül helyezték, és visszaküldték a vezérkari főnökhöz, aki az ügy ura volt. Döntésére az elítélteket rehabilitálták, visszakapták rendfokozatukat és beosztásukat.

Az ítélethirdetést, a bizonyítékok részletes értékelését kedden folytatja a bíróság. A tárgyaláson jelen volt a jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központ igazgatója, Efraim Zuroff, valamint Vladimir Vukcevic, a háborús bűnök kivizsgálásáért felelős szerb különleges ügyész. 2008-ban Vukcevic hivatala Zuroff-fal együtt kérte a Képíró elleni vizsgálat megindítását.

Zuroff az ítéletről azt mondta: megdöbbent, hogy nem ítélték el Képírót, érthetetlen számára, hogy miért mentették fel, hiszen szerinte ez volt az egyik legegyértelműbb eset, amivel valaha foglalkozott. Vukcevic szintén döbbenetét fejezte ki.

Zétényi Zsolt, Képíró ügyvédje azt mondta: csak akkor fellebbeznek, ha az ügyész is megteszi.

Olvasóink írták

  • 10. ozikS 2011. július 20. 07:44
    „Én azt tartottam undorítónak, amikor a tárgyaláson ott ilyen 20 éves zsidó kölkök játszották az agyukat, hogy így gyilkos meg úgy gyilkos.
    1. Még fogalomban se volt, mikor ez történt. Én se, más se. Bizonyíték,tanú nincs.....
    2. Nagyon sajnálom hogy az ilyen okoskodó egyetemista majmok nem éltek abban az időben, és legalább megtudták volna , hogy milyen volt az az időszak.”
  • 9. Hair 2011. július 20. 07:20
    „Először is a háborúban az emberek (katonák) parancsot hajtanak végre,vagy hajtatnak,amennyiben a parancsot nem hajtják,hajtatják végre akkor parancs megtagadásért azonnali golyó általi halál jár!!!!
    A parancsot amit be kell tartani a legfelsőbb hatalom,államfő,hadügyminiszter adja ki a többi csak végrehajtja,
    van aki keményebben van aki szelídebben de végrehajtja ha élni akar.
    Ezt a mindíg háborúban álló zsidó államnak kellene legjobban tudni,vagy lehet hogy akkor a II.világháborúban is
    közülük volt valaki olyan beosztásban,hogy kiadta a parancsot,és most menteni kellene a menthetőt?
    Ezért fognak perbe 97 éves embert?”
  • 8. TELSTAR 2011. július 19. 22:04
    „<moderálva>”
  • 7. Nórikám 2011. július 19. 17:53
    „6.joy: A legnagyobb igazság a befejező mondatodban van. Nem tudom, hogy bűnös, vagy ártatlan ez az ember, de ennyi idő után hogy lehet biztosat tudni? A népnek a hatalom- párt állástól függetlenül,- mindig hazudik, mellébeszél, 80 évre titkosít soha nem tudhatjuk semmiről az igazat. Szomorú.”
  • 6. joy 2011. július 19. 10:53
    „Szomorú, hogy ennyi idő után még mindig ezzel foglalkoznak, és nem rendezték le már régen, 10-20 évvel a történtek után.
    :o(
    A leírtak alapján úgy tűnik, hogy az egykori V.ezérkar épp úgy félrevezette a népet, mint a mai.”
  • 5. szandokán 2011. július 19. 10:46
    „Van ennek az embernek elég baja,miért kell költeni rá feleslegesen? Vagy kapjon 3-évet az már neki tényleges életfogytiglan.”
  • 4. papsajt 2011. július 19. 07:26
    „"Nem látja értelmét a Képíró-pernek a szintén történész Karsai László sem. Szerinte nem szabad "egy roskatag aggastyánt 70 évvel később ilyen, nem megfelelően előkésztett, élő szemtanúkkal nem alátámasztható, hiányos korabeli és szinte nem létező jelenlegi bizonyítékok alapján, egy megélhetési nácivadász hisztérikus önmutogatási és önigazoló vágya alapján perbe fogni"." -nepszava.com

    Nekem is ez a véleményem. 70 év múltán, már nem azon kellene fáradozni, hogy indulatok hergelésével szponzorokat keressenek egy szervezet számára, hogy tagjaik jól éljenek munka nélkül.

    Főleg,hogy :"Amíg rengetegen élnek és virulnak olyanok, akik 1956 után háborús bűncselekményeket követtek el, amíg nincs politikai akarat például Biszku Béla bíróság elé állítására, a Képíró-per pont a remélttel ellenkező hatást fog kiváltani: a kritikusok kettős mércéről fognak beszélni, miszerint a valós bűnösök megússzák, miközben a cionista lobbi aggastyánokat állít bíróság elé - mondja Ungváry."”
  • 3. Apátfalvi** 2011. július 19. 01:51
    „Hopp, felmentették Képírót. Csak tudnám, hogy ezek után a "hazafiak" hogyan fogják bebizonyítani, hogy a magyar bíróságok is valamiféle nemzetközi zsidó hatalom kezében vannak... :D”
  • 2. Ajdavrat 2011. július 18. 21:02
    „Hát, azért kíváncsi volnék, ha Efraim Zuroffnak ez a legegyértelműbb esete, hány ártatlanból csinált nácit az évtizedek alatt. Hátha egyszer lesz egy ügyész, aki tőle is megkérdezi majd.”
  • 1. deszkás 2011. július 18. 20:21
    „Nem vagyok rá büszke, de ami elgondolkoztató volt az a szerb ügyész megjegyzése.A rendcsinálásban a birót is megértem de sokba fog ez még nekünk (többes szám!) kerülni.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Vége a kánikulának! Szerdán érkezik a hidegfront

Kedden még meleg idő várható, de szerdán sok esővel és viharos széllel megérkezik a hidegfront. Tovább olvasom