Délmagyar logó

2017. 08. 22. kedd - Menyhért, Mirjam 14°C | 24°C Még több cikk.

Nem jut hitelhez, aki egyszer felkerült a feketelistára

Felesleges költséget okoznak a bankok - állítja a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ). A pénzintézetek ugyanis banktitokra hivatkozva nem árulják el a hitelért folyamodóknak, hogy azért utasítják el kérelmüket, mert szerepelnek a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) rossz adósokat nyilvántartó listáján.
A szervezet szerint így előfordulhat, hogy a kérelmező megfelel ugyan az általa ismert feltételeknek, mégsem kap hitelt egyik banktól sem. Ez azonban csak azután derül ki, hogy a hitelbírálati díjat már mindenhol befizette. Pedig, ha a kérelmét elsőként elutasító pénzügyi intézmény erről tájékoztatná, lépéseket tudna tenni adatainak törlése érdekében, ha pedig jogosan került a feketelistára, nem próbálkozna tovább s költené fölöslegesen a pénzét.

Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) szóvivője a problémáról elmondta, hogy a bankok kétségkívül kevés adatot hajlandók kiadni hitelbírálati rendszerükről, de ennek nem az ügyfelekkel szembeni bizalmatlanság, hanem az éles piaci verseny az oka, nem szeretnék ugyanis kiszolgáltatni versenytársaiknak saját bírálati rendszerüket.

A felügyelethez a KHR-rel kapcsolatban 2006-ban 195 panasz érkezett, jóval több az előző évi 114-nél - mondta a szóvivő. Arányuk is emelkedett az összes pénz- és tőkepiaci panaszon belül: míg 2005-ben 6 százalékot képviseltek, tavaly negyedévente rendre 9, 10, 7,7, majd 6 százalékot tettek ki.

A panaszok fő oka ugyanakkor az előző évektől eltérően már nem az ügyféltájékoztatás hiánya volt. Az új előírásokat betartják a bankok, a listára kerülésről tájékoztatják az ügyfeleket - hangsúlyozta Binder István. Ilyen típusú - kisszámú - panasz tavaly olyan ügyfelektől érkezett, akik még a szabályozás 2006. január 1-jei módosítása előtt kerültek be a KHR-be, s a módosítás hatályba lépése után kívántak hitelt felvenni.

A szóvivő szerint most már inkább elszámolási problémák vannak, az ügyfelek másképp - más összeggel és más fordulónappal - számolnak, mint a bank, esetleg nem a késedelembe esés idején érvényes minimálbért veszik figyelembe. Olyan esettel is találkoztak, amikor az ügyletben harmadik személy is jelen volt, s az ő mulasztása miatt került fel a feketelistára az ügyfél. Nevezetesen: az elromlott autót visszavitte a kereskedőhöz, el is számolt vele, ám ezt a kereskedő nem jelezte a finanszírozónak.

Binder István szerint a törvény nem tiltja a finanszírozóknak, hogy közöljék az ügyféllel, ha adatainak a KHR-ben való szereplése az elutasítás oka. Elmondta: a PSZÁF régóta szorgalmazza fogyasztóvédelmi anyagaiban, hogy a finanszírozók a rendes hitelbírálat előtt végezzenek ingyenes vagy alacsony költségű előszűrést. Ha a bank hosszú távú ügyfélkapcsolatra törekszik, az ő érdeke is, hogy megoldás szülessen, így az adósnyilvántartásban szereplő ügyfélnek is felajánlhatnak más megoldásokat, például ingatlan vagy értékpapír fedezete mellett nyújtott hitelt - hangsúlyozta.

A hitelintézeti törvény módosításával tavaly a lakossági ügyfelek számára kedvezően változnak a KHR-re (korábbi nevén bankközi adós- és hitelinformációs rendszer) vonatkozó rendelkezések.

Pontosították a listára felkerülés szabályait, így egyidejűleg két feltételnek kell teljesülnie: legalább a minimálbér összegét (2006-ban 62 500, 2007. január 1-jétől 65 500 forint) kitevő kölcsönösszeg megfizetésével kell folyamatosan, több mint 90 napon át késlekedni. E szempontból a késedelem kezdő időpontjában érvényes minimálbér az irányadó. Az adatokat a hitel visszafizetését követően öt évig tartják nyilván.

A pénzügyi intézményeknek már a szerződéskötés előtt, írásban tájékoztatniuk kell ügyfeleiket a szankció lehetőségéről, majd 30 nappal az adatok KHR-be való továbbítása előtt is. Ha pedig minden figyelmeztetés ellenére az ügyfél mégis a listán kötne ki, nyolc napon belül erről is értesíteni kell az érintettet. Az ügyfelek évente egyszer ingyenesen, bármelyik hitelintézetnél tájékozódhatnak arról, hogy szerepelnek-e, s ha igen, milyen okból a listán.

Ha valaki úgy véli, jogosulatlanul került fel a listára, kifogással élhet a hitelintézetnél vagy az adóslistát kezelő társaságnál, amit az adatközpontnak 15 napon belül ki kell vizsgálnia. Ha a beadványnak helyt adnak, két napon belül törölni kell az adatokat a listáról. Elutasítás esetén az ügyfél pert indíthat, a bíróságnak pedig 30 napon belül ki kell tűznie a tárgyalást.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Segélyszolgálat

A megyei pedagógiai intézet jogi és tanügy-igazgatási információközvetítési szolgáltatása… Tovább olvasom