Délmagyar logó

2017. 03. 27. hétfő - Hajnalka 2°C | 12°C Még több cikk.

Nem szabad mindent a globalizációra hagyni

Nálunk a vevők igényeire a keverékmentalitás jellemző. A havonkénti nagybevásárlás szokása mellett megmaradt a „de jó leszaladni a kisboltba" elv.

A kereskedelem kis halainak lubickolását biztosító beszerzési csoportosulások nem magyar találmány nyomán születtek. Németországban már kilencven éve létrehoztak a mostaniakhoz hasonlókat, de a nálunk megvalósított szervezeteket, a Reált, a CBA-t és a Coopot tartja a szakma csodaszámba menőnek. Ha esik, ha fúj a globalizáció szele, érdemes beállni ernyőjük alá.

A három kis magyar csoda

– A három hazai beszerzési csoportosulás mindegyike, a Coop, a CBA és a Reál is egy-egy kis magyar csoda. Nem tőlem származik a megnevezés, az angol gazdasági kutatóintézet állapította ezt meg, tehát a világ tekint így rájuk – szögezte le dr. Kiss László, a Kisalföld Füszért vezérigazgatója. Mindezt alátámasztja, hogy a globalizáció jegyében köztudottan óriási nyomás nehezedik a magyar magántulajdonú kereskedelmi egységekre, vállalkozásokra. Az, hogy túlélhették a multinacionális áruházláncok megjelenését, elsősorban ezeknek az ernyőszervezeteknek köszönhető. Angol szakszóval umbrella organizationsnak nevezik őket. Valóban védőernyőt jelentenek a lakóhelyekhez közeli barátságos kisboltoknak.
– Jelenleg két, egymással ellentétes tendencia figyelhető meg Európában – folytatta tájékoztatását dr. Kiss László. Az egyikre a multinacionális nagyáruházak szinte teljes térnyerése jellemző. A délibb részeken, Portugáliában, Görögországban, Spanyolországban viszont ragaszkodnak az emberek a kicsi üzletekhez. Nálunk a vevők igényeire a magyar keverékmentalitás jellemző. A havonkénti nagybevásárlás szokása mellett megmaradt a „de jó leszaladni a közelbe, a kisboltba" elv.

Civilek a boltok védelmében

A szakember svájci tapasztalata szerint ott a civil szervezetek szervezték meg a lakásokhoz közeli boltok védelmét. Hogy „a boltos Hanzi bácsi megéljen", a környéken lakók kötelezettséget vállalnak, hogy havonta legalább mennyit költenek nála. Mindez azt szolgálja, hogy „a tánti néninek, aki már beteges" megmaradjon ez a vásárlási lehetősége. A kicsik védelmének szociális okai is vannak, azaz össztársadalmi érdek. Van olyan kistelepülés megyénkben, ahol a polgármester ingyen biztosított helyiséget a kereskedőnek, csak hogy legyen kisbolt, ahova az idősek járhatnak. A vezérigazgató szerint nem szabad mindent a globalizációra hagyni. A nyolcvan felettiek nem pattannak csak úgy autóba. Úgy véli, ha van újévi üzenete a kereskedelemnek, akkor ez az Európa-szerte misszióként értelmezhető jelenség az: a kisboltok emberibb viszonyokat, életet biztosító célja.
Az azokat összefogó ernyőszervezeteknek persze van üzleti érdekük is. A Reálhoz, a CBA-hoz, a Coophoz tartozók is meg akarnak élni, ahhoz pedig bevétel, haszon kell. Magyarországon összesen 7–8 ezer bolt köszönheti létét hármójuknak. Persze azért nem maradt változatlan a kereskedelem térképe az elmúlt évtizedekben; a függetlenek száma a kiskereskedelemben csökkent. A boltok 0,34 százaléka bonyolítja a forgalom 27 százalékát, ezek a hipermarketek, és az az adat jelentős koncentrációt jelent.

Színes kereskedelmi paletta

Aki beállt az ernyő alá, dr. Kiss László tapasztalatai szerint tudta tartani piaci részesedését. A beszerzési csoportosulásokba tartozók együtt olyan árakat tudnak elérni, mint egy-egy multi a maga méretével. A másik előnye az ernyőknek a marketing. Például a Reál reklámújságja a bágyogszováti otthonokba is eljut, a tévében is látható, hogy mondjuk épp a pulykasonka mennyibe kerül, s a vevő a fejéhez kaphat: „A mi falunkban is van Reál". Bágyogszováton tényleg van, méghozzá ötletes nevű: Kata pultja. Bármennyire kreatív azonban, nem tudná kitermelni a tévéreklám árát, egy is többe kerül, mint a féléves nyeresége.
Bár a magyarra nem jellemző az összefogás, akik észrevették, hogy e nélkül nem boldogulnak, azok a kereskedelemben időben megtették. Nem minden környező országban sikerült ilyen jól, de ahol igen, ott nemzetközi összefogáshoz találhatnak szövetségest a magyarok, hiszen a beszállítók is világszervezetek.
– A kicsik együtt sem akarnak versenyezni a nagyokkal, nem akarják legyőzni őket, csak bizonyítani, hogy helyük van a piacon. Mindegyik szervezeti forma más műfajt képvisel és mindkettőnek helye, szerepe van a kereskedelmi struktúrában – állítja a szakember.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Egy szoknya, egy nadrág

A nagy nőcsábász hírében álló sikeres színész, Sóvári Péter és a jobb napokat látott kábeltelevíziós… Tovább olvasom