Délmagyar logó

2017. 09. 22. péntek - Móric 11°C | 17°C Még több cikk.

Nem tilos a Parlamentben aláírást gyűjteni

Az Alkotmánybíróság (Ab) a napokban megsemmisítette a Kúria egyik döntését az LMP két évvel ezelőtti népszavazási kezdeményezésével összefüggésben; az Ab szerint nem jogsértő, hogy a Parlamentben képviselők írták alá a gyűjtő ívet.
Egy magánszemély 2012 tavaszán kifogással fordult az Országos Választási Bizottsághoz (OVB) azzal, hogy Mesterházy Attila és Ujhelyi István szocialista országgyűlési képviselők a Parlament épületében aláírták az LMP népszavazási kezdeményezését.

Az eljárás kezdeményezője szerint a képviselők a Parlamentben, munkavégzés közben írták alá az íveket, ami a választási eljárásról szóló törvény azon pontjába ütközik, mely tiltja az aláírásgyűjtést munkahelyen, munkaidőben vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettség teljesítése közben.

Az OVB az indítványozó érvelése nyomán megállapította a jogsértést és az LMP-t eltiltotta annak folytatásától. Az OVB egyebek között a 20 évvel ezelőtti munkavédelmi törvényre alapította határozatát, például akkor, amikor abban a kérdésben foglalt állást, hogy a szóban forgó ügyben mi tekinthető munkahelynek.

A Kúria az OVB határozata elleni jogorvoslatot elutasította, ezután fordult az Ab-hez az LMP, melynek álláspontja szerint a kúriai döntés sérti a népszavazási részvételhez és a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jogot. Az alkotmányjogi panasz elbírálásakor az Ab a támadott kúriai döntés jogértelmezésének Alaptörvénnyel való összhangját vizsgálta.

Az Ab keddi határozatában alaptörvény-ellenesség miatt megsemmisítette az OVB és a Kúria határozatát.

Az Ab indokolása szerint a Parlament épületét, különösen annak a népképviselet működését szolgáló helyiségeit, egyebek mellett a pártok sajtótájékoztatói számára rendszeresített helyiségét a képviselői aláírásgyűjtés vonatkozásában nem lehet munkahelyként, sem pedig állami szerv hivatali helyiségeként kezelni, ha a képviselők a külön sajtótájékoztatóra fenntartott teremben és ennek részeként írták alá a népszavazási kezdeményezést.

Az Ab megállapította, hogy az Országgyűlés és az országgyűlési képviselők helyzetét szabályozó rendelkezések alapján sem az aláírásgyűjtés parlamenti helyszíne, sem az aláírásgyűjtő képviselők tevékenysége nem adhat alapot a választási eljárásról szóló törvény azon rendelkezéseinek alkalmazására, melyek szerint tilos aláírást gyűjteni munkahelyen munkaidőben vagy munkaviszonyból, illetőleg munkavégzésre irányuló más jogviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettség teljesítése közben, illetve állami és helyi önkormányzati szervek hivatali helyiségében.

Az Ab érvelése szerint a képviselő elsősorban közreműködik a közhatalom gyakorlásában, részt vesz a politikai akaratképzésben, e minőségében pedig nem munkavégzésre irányuló jogviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettséget teljesít. Az Országgyűlés épülete pedig fő funkciója szerint a képviseleti formában történő hatalomgyakorlásnak, a politikai akaratképzésnek a helyszíne.

A határozathoz az Ab 15 tagja közül hét - Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Lenkovics Barnabás, Pokol Béla, Salamon László és Szívós Mária - különvéleményt csatolt.

Az LMP két évvel ezelőtti népszavazása kapcsán 2013 októberében már megsemmisített egy kúriai döntést az Ab. Abban az ügyben az OVB és a Kúria úgy vélte: törvénysértő pénzt ígérni az aláírásgyűjtőknek. A Kúria szerint az LMP által meghirdetett aláírás-gyűjtési maraton az előnyök ígéretével alkalmas volt arra, hogy a választópolgárok szándékát közvetve, de a törvény által tilalmazott módon befolyásolja, ezért törvénysértő.

Az Ab azonban megsemmisítette azt a vitatott kúriai döntést is, és kimondta: sérti a népszavazáson való részvételhez és ezen belül az aláírásgyűjtéshez való jogot a díjazás tilalmának az aláírásgyűjtést kezdeményező szervezet által díjazott aláírásgyűjtő személyekre való kiterjesztése, és így azok indokolatlan kizárása a népszavazáshoz, illetve az aláírásgyűjtéshez való jogból. Abban az ügyben a 15 tagú testületből öten fogalmaztak meg különvéleményt.

Az időközben elfogadott új választási eljárási törvény már kifejezetten tartalmazza, hogy az aktivisták munkájáért lehet fizetni.

Az Országgyűlés kormánypárti többsége 2012. június 11-én elutasította a népszavazás kiírását. Az LMP a népszavazás kiírásához szükséges 200 ezerből mintegy 135 ezer aláírást gyűjtött négy kérdés kapcsán, melyek a tankötelezettség korhatárára és egyes munkajogi kérdésekre vonatkoztak.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Fidesz: Ócsa a Gyurcsány-korszak szimbóluma

A nagyobbik kormánypárt szerint a Gyurcsány-korszak a magyar családokat teljesen kiszolgáltatta a… Tovább olvasom